Részlet egy kisregényből

Egy régi olvasónk és egykori munkatársunk megbotránkozott, amikor azt észlelte, hogy a Magyar Posta egyik forgalmas fiókjában Holokauszt-tagadó kiadványt árusítanak. Levelet intézett a Posta vezérigazgatójához, akitől udvarias választ kapott. Levélváltásukat eljuttatta hozzánk, … Tovább »

A keresztény hitre tért férfi meglátogatta a jeruzsálemi Óvárost és felidézte szerepét hat kivégzésben.

Meghívó „A magyar sportélet áldozatai a Holokausztban című kiállítás megnyitójára”, amelyet a Városligeti Műjégpálya Dísztermében tartanak, 2014. december 9-én (kedden) 10:00 órai kezdettel. Pontos cím: Városligeti Műjégpálya, Budapest XIV. ker., Olof Palme sétány 5.

A dátum már tudott: 2015. március 17.

Ez a választás legalább annyira elkerülhető lett volna,mint amennyire elkerülhetetlenné vált. Nem, nem vagyok skizofrén, a helyzet ennyire ellentmondásos. A jelenlegi  kolalíció a megalakulás pillanatában előre vetítette a szakadás … Tovább »

Szegeden – ahogy ez számos magyar zsidó közösségben történt – a deportálásból vagy munkaszolgálatból visszatért zsidók maguk állítottak emlékművet elpusztított testvéreiknek.

Kasser (Kasza) Sándor és felesége, Aranyi Erzsébet 1944-45-ben Wallenberg segítőiként dolgoztak. 

Patrick Modiano francia írónak ítélte oda a 2014. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Királyi Akadémia. A testület indoklása szerint a 69 éves írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat, és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

 Koalíciós viták miatt a parlament feloszlatása és előre hozott választások kiírása mellett foglalt állást Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő – közölte kedden hivatala.

Kovács Mónikával a Holokauszt oktatásáról beszélget Gadó János

Yohanan Lowen a Montreáltól északra fekvő Boisbriand-i magyar haszid kolóniában nőtt föl, de most úgy döntött, hogy 1,2 millió dolláros kártérítési pért indít Québec tartomány kormánya ellen azért, mert a hatóságok tétlenül nézték a közösség elképesztő gyereknevelési szokásait.

A torontói Jewish Tribune-nak adott interjút Kertész Ákos montreáli magyar Kossuth-díjas író, aki nyolcvanévesen kényszerült Kanadába menekülni az őt érintő antiszemita támadások miatt.

Szántó T. Gáborral, a Kafka macskái című regény szerzőjével Ungvári Tamás beszélget

Hajdú Eszter Ítélet Magyarországon című díjnyertes filmjét vetítik 2014. november 19-én, szerdán 18.30-kor a Bálint Házban (1065 Bp. Révay u. 16.).

Megemlékezni mártírjainkról – rendkívül fontos feladat, és az évszázadok során a zsidóságnak sajnálatosan sok lehetősége volt ennek mikéntjét meghatározni. A holokausztra való megemlékezés azonban nagyon összetett kérdés, amit több szempontból, sok oldalról lehet megközelíteni. Az alábbiakban a – teljesség igénye nélkül – felvázolok néhányat a felmerülő szempontok közül, amikkel betekintést nyerhet az olvasó a témával kapcsolatos háláchikus kérdésekbe.

Cenzúrázták Kertész Imrét, vagy sem? Megszólal a The New York Times főszerkesztő-helyettese.

Tudjuk, mit mondott Kertész Imre (azt akarták hallani, Magyarországon diktatúra van), és mit mondott a vele interjút készítő New York Times-os újságíró (diktatúráról szó sem esett). … Tovább »

Zoltai Gusztáv sokszorosan megszolgálja a ráköltött havi egymilliót – ez most már világos.

Kertész Imre állítása szerint a The New York Times azért nem publikált egy vele készült interjút, mert nem kritizálta eléggé a magyarországi közállapotokat. Az amerikai újságíró a Népszabadságnak azt állította: nem ezért volt közlésre alkalmatlan a beszélgetésük. Az esetet egyébként a The Hungarian Quarterly robantotta azzal, hogy interjút közölt a Nobel-díjas íróval a “cenzúrázott” cikkről. Bonyolítja az ügyet, hogy ennek a megjelent interjúnak a szerzője a meghiúsult NYT-cikk tolmácsa volt.

Megnyitja kapuit a feketék, a latin-amerikai származásúak, a zsidók és a homoszexuálisok előtt a Ku Klux Klán egyik amerikai csoportja – írta honlapján a Metronews.

Az 1865-ben alapított titokzatos szélsőjobboldali amerikai szervezet, amely napjainkban kisebb-nagyobb csoportok … Tovább »

A Trauma és utóhatás – a vészkorszak és a másodgeneráció irodalma szemináriumsorozata következő, szeptember 8. kedd 18.00 alkalmának témája: Radnóti Miklósné, Gyarmati Fanni Naplója. Vendégelőadó Földes Györgyi, az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Alább részletet olvashatnak a Naplóból.