Összesen 267 találat (101 - 120) : Kósa András.
Szabad-e többségi és kisebbségi közösségeket szimbolikus szobrokkal elválasztani, vagy szembeállítani? – fogalmazott Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden, az IHRA (Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) plenáris ülése alkalmából megrendezett gálaműsorán a debreceni Csokonai Színházban.
A héten tartott rendezvénysorozat keretében amerikai, német, brit és izraeli delegációi bírálták a Hóman-szobor tervét.
A New Yorkban élő építész szenvedélyes szakács: 450 kötetes szakácskönyvgyűjteménye mellett leginkább kéziratos családi receptjeiből szeret főzni. Körner András első kötete, a Kóstoló a múltból egy XIX. századi magyar zsidó háziasszony mindennapjait ábrázolta. Második könyve … Tovább »
Interjú Ascher Tamással; Még nem késő: Sorsok Háza, HDKE, Rumbach zsinagóga; Középkori emlékeink: lesz-e a bécsi után Budán is zsinagóga-feltárás?; Klein Rudolf a Salgótarjáni úti temetőről, David G. Roskies a Varsói Zsidó Múzeumról; Hanák András J. D. Salingerről.
A Magyar Nemzet által közölt információ, mely szerint Petrás Mária nem lépett fel a Magyar Sziget rendezvényein, végül nem bizonyult helytállónak: egy alapos facebook felhasználó utána járt és megtalálta a Magyar Sziget 2003. augusztus 13-i programját, ahol a fellépők között … Tovább »
Interjú Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével
Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.
A Mazsihisz Rabbitestülete Frölich Róbertet, a Dohány utcai zsinagóga rabbiját választotta meg új országos főrabbinak.
Ennek a tisztségnek nincsenek nagy hagyományai a magyar zsidóság körében, elsőként Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet igazgatója viselte, de nyugállományba … Tovább »
Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben
A kibeszéletlen, eltemetett történelmi emlékezet feldolgozására tesz kísérletet a Gólem Színház Lefitymálva c. előadásával az ország 12 településén, a „Jön a Gólem” programsorozat keretében.
Soha nem lehet elfogadni a rasszizmust, senki nem tolerálhatja a kirekesztést vagy az idegengyűlöletet – hangsúlyozta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke vasárnap Nagykanizsán.
Határozott hangú közleményben utasította rendre a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége társegyházát, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget.
A közlemény szövege:
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségében május 10-én esedékes a teljes körű … Tovább »
Az épület csaknem félmilliárd forint uniós és állami támogatással szépült meg. A Mazsihisz elnökválasztása előtt két héttel lezajlott átadáson ott volt Debrecen polgármestere és a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára is. Zajlik a kampány.
” A múltat, – zsidó származásukat – tagadó apák gyerekeit különösen készületlenül érte, amikor egyszerre találkoztak a maguk zsidóságával és környezetük antiszemitizmusával.”
Nem kegyes a sors a Sorsok Házával. A józsefvárosi pályaudvarnál épülő központ szakmai vezetője és a megvalósításért felelős miniszter egymásra mutogat, miközben a zsidó szervezetek továbbra sincsenek meggyőzve a 6,6 milliárd forintos beruházás szükségességéről és … Tovább »
András operaénekesnek készül, Melinda kulturális antropológusnak. Mindketten fiatalok, okosak, tehetségesek. És mindketten romák. A magyar állam számára mégsem egyenlők.
Heisler András válaszcikke Bodnár Dániel írására.
Tele a sajtó a hírrel: az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint nem hívták meg az auschwitzi tábor felszabadulásának 70. évfordulójára rendezett emlékünnepségre
A Szombat 2014 márciusi számában jelent meg Tamás Gáspár Miklós Már megint magyarzsidómagyar című írása. Galántai László erre írott, alább közölt reflexiója a Pilpul.net weboldalon jelent meg, kiváltva a megbírált szerző válaszát, majd a Pilpul.net szerkesztőinek kommentárját.
Jelen … Tovább »
Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.