Összesen 304 találat (21 - 40) : Káli István.
Beszélgetés dr. Kurucz Ákos rabbival
Három olyan rabbit avat idén az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, akik magasan képzett, diplomás értelmiségiek voltak, mielőtt rabbinikus tanulmányaikat elkezdték. Közülük elsőként a februárban végzett, és hétfőn felavatott dr. … Tovább »
„A mai névváltoztatások rengetegében már eltéved az ember” – jelentette ki a Borsszem Jankó (BJ) című kormánypárti, liberális élclap (1882. febr. 26. 10.) szerzője, mutatva valószínűleg egy városi, budapesti olvasó általános benyomásait, megfigyelését a 19. század utolsó … Tovább »
Az öregasszony az új évezred hajnalán tért meg Teremtőjéhez, és a hagyatéki ügyek elrendezése után a házat a Perlaki családnak ki kellett ürítenie. Erre a hősi akcióra már nyáron került sor. Iván, akit nem rázott meg látványosan anyja elvesztése, nagy nehezen rászánta magát, … Tovább »
Újratemették az amerikai emigrációban 1974-ben elhunyt Slachta Margit szerzetes nővért, a magyar Országgyűlés első női képviselőjét kedden Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
A szertartást vezető Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Slachta Margit … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
Szociológiai jegyzetek
Egy városrész szociológiai sajátosságait csak a város többi szektorainak viszonylatában lehet értelmezni. Erre teszek itt a helyszűke miatt is szerény kísérletet egy rendelkezésre álló igen gazdag forrás szelektív felhasználásával.
Az Európai … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Avagy zsidó öngyűlölet Tiszaeszlár idején
Talán nem a legjobb gondolat azzal kezdeni egy cikket, hogy tárgya marginális jelenség. A zsidó öngyűlölet kapcsán társadalomtörténeti szempontból elsősorban mégis ezt hangsúlyoznám. Ha valóban az ebbe a kategóriába sorolható … Tovább »
A Hunyadi téri zsinagóga vallási vezetője facebook-oldalán jelentette be a hírt.
“A Rabbitestületben szerzett tapasztalataim a 2017-es avatásom és a 2019. májusi csatlakozásom óta csalódást okoztak és jelentősen eltértek attól, mint amit elképzeltem erről a hivatásról, ezért … Tovább »
“A két nagy ideológiai család polgárháborús jellegű szembenállása azonban ahhoz vezetett, hogy az 1919 őszén „győztes” jobboldali koalíció elemei között éppen a magyar baloldal démonizálása és felelőssé tétele vált az egyik fő kapoccsá, s ez eleve kizárta a folyamatok … Tovább »
“A képzelt zsidót könnyen lehetett bármivel azonosítani. Akár a baloldali anarchista-kommunisztikus mozgalommal, vagy épp ellenkezőleg, a nagytőkés pénzemberek figurájával. “
Alább egy részletet olvashatnak a 168 óra honlapján megjelent Nyáry Krisztián interjúból.
Gondolom, … Tovább »
Március közepén, a koronavírus járvány első hullámának idején általános zárlat alá került szinte az egész ország. Mindez – csakúgy, mint e sorok írásakor, Ros Hasana napjaiban – kiterjedt a vallási életre is. Az összeszokott közösségek tagjai sem láthatták egymást, nem … Tovább »
Hogy kerül Puskás Öcsi gólja (a londoni 6:3) egy magyar történelemről szóló rövidfilmbe? Nyilván úgy, hogy a film készítői keresgéltek és ezt az egyetlen magyar győzelmet találták a 20. században.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere gyorsuló ütemben halad valamiféle … Tovább »
100 éve, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvényt, a numerus clausust, amely – a zsidókat néven nem nevezve –társadalmi visszaszorításukat célozta.
“Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei … Tovább »
A Lohamim izraeli párt kísérlete a magyar etnikai voks megszerzésére a zsidó állam első éveiben.
Olyan, valószinűleg 1948 vagy 1950 őszén keletkezett magyar nyelvű forrás került elő, amely azt bizonyítja, hogy az Izraelben 1948-ban Lohamim néven párttá formálódó korábbi … Tovább »
“…a zsidó közösség már átment néhány tréningen és traumán az elmúlt két évezredben. Ez a kis karantén már csak levezetés.”
Március közepe óta élünk együtt a koronavírussal, amely egyik pillanatról a másikra gyökeresen felforgatta az életünket. Nincsenek különbségek, … Tovább »
Viharos zsinagóga-eladás Lágymányoson (1959-1966)
Van a magyarországi zsidóság 1949 utáni történelmével és társadalmával foglalkozó kutatók körében egy széles körben elterjedt nézet, mely szerint a kommunista hatalomnak hálás zsidóság vezetői felmondták a társadalmi … Tovább »
Kutatói konferenciát tartottak a zsidóság és a polgárosodás magyarországi történetéről Kőszegen.
Új kezdeményezésként az ország több régiójából érkeztek kutatók a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének szervezésében A zsidóság szerepe és részvétele a … Tovább »
Kertész Imrét valóban nem említi név szerint a Nemzeti alaptanterv, de az egyetlen magyar Nobel-díjas író a hamarosan megjelenő kerettantervekben szerepelni fog, mondta Hajnal Gabriella, a Nemzeti alaptanterv kidolgozásáért felelős miniszteri biztos a Hír Tv-nek.
Hajnal szerint nagy … Tovább »
Kósa Lajos szerint: a „zsidók kénytelenek voltak – vagy lehet, hogy jól is esett nekik – a nyilas vitézt megszavazni”.
Az önkormányzati választásokon elszenvedett vereségek nyomán tovább folytatódik a kormánypárti kommunikáció ámokfutása.
Az alaphangot Kövér László … Tovább »