Héjjas Iván – antiszemita gyilkos egy kaliforniai temetőben

1928-ban tüntetők jelentek meg a washingtoni Fehér Háznál. A Horthy rezsim ellen tüntettek és az egyik táblán az állt “Héjjas, a mass murderer”, vagyis Héjjas egy tömeggyilkos. Héjjas neve nem volt ismeretlen Amerikában, egykoron újságcikkek tucatjai foglalkoztak azokkal a szadista gyilkosságokkal, amelyeket társaival követett el. Az áldozatok jelentős része ártatlan zsidó származású magyar polgár volt. Meggyilkolásuk előtt meggyalázták és kirabolták őket.

Néhány évvel ezelőtt jogos felháborodás kísérte Domonkos László revizionista életrajzi könyvét. Ez A Héjjas-nyárfa árnyékában címmel jelent meg, és a szerző a szadista gyilkosból egyfajta nemzeti hőst faragott. Könyvében romantikus hőssé, magyar hazafivá vedlik a Horthy Miklóssal cimboráló tömeggyilkos. Azt ugyan Héjjas támogatói sem vitatják, hogy a vezetése alatt álló különítményesek, köztük saját fivérei is, gyilkosságokat követtek el, és azt sem hogy antiszemiták voltak és célpontjuk főként a vidéki magyar zsidó polgárság volt. De azzal érvelnek, hogy mindezt nem lehet felróni Héjjasnak, hiszen “világfelfordulás közben” történt, felhozzák a Tanácsköztársaságot, a Trianon traumát és azt, hogy a románok bevonultak Budapestre. És persze megemlítik, hogy a Rongyos Gárda mennyi jót tett az országnak. Héjjas tettei szerintük bocsánatosak.

Héjjas Iván Kecskemét környéki módos parasztcsaládban született 1890-ben. A középiskola elvégzése után banktisztviselő és alig 21 éves, amikor első váltócsalását elköveti. Ekkor még menekülnie kell, Albániába kerül. Később már másképpen intézi váltóhamisításait. Akik arra vetemednek, hogy követelik pénzüket, azokat megfenyegeti, esetleg meg is öleti.

Az első világháborúban katona, főhadnagyként szerel le és 1919-ben Szegeden csatlakozik Horthyhoz, a Nemzeti Hadsereghez. Hamarosan a különítményesek egyik hírhedt vezetője, és rémtettei hamarosan országosan is ismertté válnak. Például az, amikor Izsák községben több zsidó kereskedőt kirabolnak, agyonvernek. Horthy kinevezi Héjjast Kecskemét “városparancsnokává” és teljhatalmat kap. Idézet egy korabeli lapból: A különítményesek a Lajosmizse—Kecskeméti vonalon nyílt pályán megállították a személyvonatot, leszállítatták a vonat négy zsidó utasát, akiket a nyíri erdőbe hurcoltak és fejszecsapásokkal megöltek.

1922 júliusában a New Yorki magyar nyelvű Új Előre ezt írta…

Az orgoványi tömeggyilkosságok értelmi szerzője, Héjjas Iván főhadnagy, nyíltan és írásban ismerte be, hogy a mészárlásra ő adta ki a parancsot. Értse meg ezt minden amerikai magyar ember: Héjjas őfelsége szemtelenül arculcsapja a felháborodott világ közvéleményét és az egész magyar “jogrendre” fütyülve kijelenti: “Én parancsoltam!”

Héjjast soha nem ítélik el, sőt, politikust csinálnak belőle. 1926-tól 1931-ig Kunszentmikós képviselője a Parlamentben. 1935-ben már azzal dicsekszik, hogy “a kormányzói kabinetiroda útján kért kedvezményekkel” két év alatt elvégezte az egyetemet, sőt, doktorátust is szerzett. Kitüntetéssel végezte tanulmányait, pedig még érettségi bizonyítványának megléte is kérdéses.

A “jogtudós” Héjjas ezután könyvet jelentetett meg „Nemzetközi hadilégi jog” címmel. Héjjas éppenséggel vétett a hadilégjog ellen, amikor 1921-ben egy repülőgépet is ellopott.

De Héjjas a magyar fajvédelem ügyét, a zsidótalanítás eszméit tekintette szívügyének. Az Ébredő Magyarok mozgalom egyik alapítója 1918-ban, sőt még 1938-ban is radikális jobboldali pártot alapít, Magyar Fajvédők Országos Szövetsége néven.

A második világháború alatt Horthyék beleegyezésével irreguláris katonai segéderő megszervezéséhez kezd, megint a szokásos “rendteremtés” a cél. Jóbarátja a repülős Horthy Istvánnak, a Kormányzó fiának, akinek a gépe a Szovjetunióban zuhant le. De az idősödő Héjjas ekkor már gyomorproblémákkal küszködik és kevésbé aktív.

Jól tudja, hogy ha 1945-ben a Szövetségesek kezére kerül, halálbüntetés vár rá, Horthy már nem fogja tudni megvédeni. A visszavonuló nácikkal először Németországba menekül és a francia zónában húzza meg magát. De amikor megtudja, hogy kiadhatják a magyar hatóságoknak, szerzetesi csuhában(!) Spanyolországba menekül.

Távollétében 1949-ben Budapesten halálra ítélik. A halálosan beteg Héjjast 1950-ben, a spanyolországi Vigo városában, a portugál határ közelében, 61 évesen éri a halál.

*

Steven Kovacs kaliforniai filmprofesszor néhány éve kirándulásra vitte diákjait a Hollywood közelében található Valhalla temetőbe, ahol olyan filmsztárok nyugszanak, mint Oliver Hardy, Mae Clarke és Charlie Chaplin felesége Lita Grey.

A bejárat közelében felfigyelt néhány sírkőre, amelyek a Héjjas családhoz tartoztak. Ezek közül egy magányos sírkövön spanyolul csak annyi állt. Padre Esteban vivio 61 anos. (Esteban atya, élt 61 évet.) Valaki azonban magyarul ráfestette a kőre hogy „Héjjas Iván gyilkos!” Kovács egy fényképet is készített a meglepő felfedezésről.

Ma már tudjuk, hogy a francia zónából eltűnt Héjjas szerzetesként Padre Esteban néven bujkált. De hogyan került Kaliforniába?

A népes kecskeméti Héjjas-klán tagjai közül többen is Kaliforniában telepedtek le a második világháború után. Többek között Héjjas Tibor is, aki 1978-ban bekövetkezett haláláig vezető szerepet töltött be a Los Angeles-i szélsőjobboldali magyar csoportokban. A család állított emléket „Padre Esteban”-nak, és jó okuk volt arra, hogy Héjjas Iván nevét még a távoli Kaliforniában, a Csendes-óceán partján is elhallgassák.