Egy keresztyén (sőt harsányan antiszemita) családból származó fiatalember és egy zsidó lány szerelméről szól az alábbi részlet regénye. Igaz, a főszereplők hitehagyottak ebbéli minőségükben, és csak a közeljövő fővárosi underground alvilági szubkultúrájában érzik igazán jól magukat. Ámde a lány, Noémi, egy napon váratlanul ismeretlen helyre költözik; vége szakad az idillnek. A fiú persze nem hagyja annyiban, elindul, hogy visszaszerezze kedvesét (és ezen a ponton indul a történet).

„Nem hittem, hogy ezt négy évvel meg lehet úszni”
Interjú Engländer Tiborral, a Magyarországi Cionista Szövetség elnökével az 1945-1956 közötti időszakról

Mikor lettél tagja a Hasomér Hacairnak?

Az iskolában egyik nap láttam egy faliújságot. Az volt ráírva: … Tovább »

STANDEISKY ÉVA
A tagadott, a kibukó és az álcázott előítéletesség
Ötvenhatosok az antiszemitizmusról

Az előítéletesség és a történelmi fordulópontok kö­zött nincs közvetlen összefüggés. Legfeljebb annyiban, hogy a nyilvánosság­nak teret adó demokráciában gyakrab­ban … Tovább »

KONRÁD GYÖRGY
Mi jön a rakéták után?
Megint rakéták?

Fél órája nyomorék törpé­ket láttam egészséges fi­atal újságírók hátán, ha más nincs, ők viszik a tehetetleneket egy autó­hoz, ahol majd kiteszik őket, olyan helyen, ahol nincs nagy bombave­szély. Saját erejükből … Tovább »

Kertész Ákossal beszélget Várnai Pál

Kertész Ákos legfontosabb munkái: Sikátor (regény, 1965); Makra (re­gény, 1971); Családi ház manzárd­dal (regény, 1982); A világ rendje (válogatott kisregények és novellák, 1984); Zakariás (regény, 1990); A gyűlölet ára (regény, … Tovább »

„Nem a vér közössége köt össze bennünket”

Lichtmann Tamás: Az igazságkereső Pap Károly Múlt és Jövő Kiadó, 2001; 431 oldal, 1950 Ft

Lichtmann Ta­más Pap Károly-monográfiáját, aho­gyan a Múlt és Jövő kiadó számos más könyvét, nem méltatta figyelmére a kriti­ka. … Tovább »

KOLTAI NELLI
Sorstalanság: a mi Auschwitz-mítoszunk
(Befejező rész)

A MÍTOSZ FELDOLGO­ZÁSÁNAK ELSŐ KÍSÉR­LETEI: A NYOMKERESŐ, DETEKTÍVTÖRTÉNET

A késleltető-oknyomozó eljárással íródott A nyomkereső (Budapest: Szé­pirodalmi, 1977) a koncentrációs tá­bor … Tovább »

Az auschwitzi magyar pavilon kiállításai

1965, 1979

A mából nézve tisztán látszik, hogy ezek a kiállítá­sok visszatükrözték a kor politikáját: az éppen aktuális történelemszemlélet perspektívájába ágyazták bele a kiállítá­sok mondanivalóját, tematikáját. A ki­állítás … Tovább »

LAUDER BUSINESS SCHOOL BÉCSBEN
Mezüze a kastélyban

Bécs Oberdöbling külvárosának egyik csendes utcá­ján sétálva, váratlanul csinos kis kastély elé érünk. A míves vasrácsos kerítésen nincs semmiféle felirat, csupán egy „parkolni tilos” tábla. A bennfentes (je­len esetben … Tovább »

Iszlám, lepelben

Kultúrharc Európában

A FEJLETT DEMOKRÁCIÁK ELŐTT ÁLLÓ EGYIK LEGNA­GYOBB KIHÍVÁS A MÁS KULTÚ­RÁKBÓL ÉRKEZŐ BEVÁNDOR­LÓK ASSZIMILÁCIÓJA, AHOGYAN AZT FRANCIS FUKUYAMA TÖRTÉ­NÉSZ IS MEGFOGALMAZTA NEM­RÉG. AZ ELMÚLT HÓNAPOK FRANCIAORSZÁGI „FEJKENDŐ-VITÁJA” … Tovább »

Újraélem az életem
Részlet Kemény Edit önéletírásából

„Két évvel ezelőtt kezdtem el ír­ni az életem történetét. Arra gondoltam, hogy ha már ponto­san emlékszem mindenre, ami velem történt, miért ne írnám le? A gyerekkoromat, a Fiatalsá­gomat, amibe közbeszólt a há­ború… … Tovább »

A sorsvetés szobraiBöröcz András kiállítása a Zsidó Múzeumban
A „sorsvetés” jelentésű „pur” szótőből származtatja a Biblia az ünnep elnevezé­sét, mintegy kifejezve a mögötte levő tör­ténet egyik alapélményét: a bizonytalan­ságot, a véletlent, a sors forgandóságát … Tovább »

Smuel Joszef Agnon
Mese a kecskéről

A mese egy öregemberről szól, akinek fájt a szíve. Elküldték az orvosért, aki azt tanácsolta, hogy igyon kecsketejet. El­ment hát az ember, vett egy fejőskecs­két, és bevitte a házába. Nem telt bele sok idő, a kecske eltűnt. Kimentek, hogy … Tovább »

Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után

Németországban is hosszú időnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürn­bergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »

Nyers pátosz

(hamvasztókönyv. Múlt és Jövő köny­vek 1995. 100 oldal, 520 Ft; Éj. Szép­halom Könyvműhely, 1999. 167 ol­dal. 890 Ft; Sziget. Széphalom Könyv­műhely 2000. 146 oldal, 980 Ft.)

Néhány évvel ezelőtt Röhrig Gézá­ról, csak mint a Neurotic, a nyolcvanas évek … Tovább »

Versengő világtörténelmek

Akik a különböző kultúrák közti párbe­széd és megértés alkalmait keresik, s ezek megtalálásának vagy elvétésének lehetőségét csupán a jó szándék kellő eltökéltségének vagy fogyatékosságá­nak tulajdonítják, sajnálatosan kevés figyelmet … Tovább »

Piotr Szewc (1961) a kortárs lengyel irodalom egyik legkiemelkedőbb képvi­selője. Első, nagy visszhangot keltett kisregényét hat nyelvre fordították le (magyarul 1994-ben jelent meg Pusztulás címmel a JAK Világirodalmi Soro­zatban, Pálfalvi Lajos fordításában). Második kisregénye, … Tovább »

Demszky Gábor
Ne kerülhessen a szélsőjobb a kormányrúd közelébe!

Tisztelt Megjelentek!
Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaim!

„Auschwitz a 20. század botránya” – hangzik a szállóigévé vált mondás.
Az pedig, ami hat évtized­del ezelőtt zsidó polgárai­val történt, … Tovább »

Mark Kupoveckij

Zsidók a volt Szovjetunió területén – a mai etnodemográfiai helyzet

A Különféle források eltérő ismérveket alkalmaznak a zsidó lakosság számának és demográfiai, migrációs stb. mutatóinak meghatározásakor, illetve annak kritériumaként, ki a zsidó. Az utolsó … Tovább »