Összesen 42 találat (1 - 20) : Hanák Péter.
A neológ rabbik kiválasztása, képzése, a velük szembeni alacsony elvárások, az, hogy a zsidó ismeretek és a mindennapi vallásgyakorlat hiánya a tekintélyük forrása, egyike a neológia legkomolyabb problémáinak.
A Mazsihisz frissen megválasztott elnöke a kormánnyal szeretne … Tovább »
Somos Péter fotós, újságíró, hitéleti vezető, vallástörténeti kutató, könyvíró, lektor, kiállítások, megemlékezések és rendezvények szervezője. Volt a Kol Israel Rádió magyar nyelvű adásának főmunkatársa és a Szabad Európa Rádió jeruzsálemi tudósítója, rendszeresen … Tovább »
Minden tisztségéről lemondott Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus (EZSK) elnöke. A Tel-Avivi Egyetemen is levették a nevét a 2010-ben létesített Kantor Központról és a Jad Vasem, vonakodva ugyan, de felfüggesztette vele az együttműködést.
Kantor ellentmondásos személye … Tovább »
Benedek Marcell és kiadatlan regénye, a Falusi Lipótváros
Benedek Marcell (1885-1969) a 20. századi magyar irodalom- és színháztörténet kiemelkedő személyiségei közé tartozott.[1] Irodalmi hagyatékában maradt fenn az 1918 késő nyarán, kora őszén befejezett, ám kiadásra … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
A hűtlenségi elmélet
Társadalmi magyarázatok
A zsidó siker termelődéséről kidolgozott régi elméletek között nemcsak természeti (genetikai), hanem társadalmi magyarázatokat is találunk szép számban, amelyek éppúgy érdemelvűek, mint a természetet okolók. Ezek hívei … Tovább »
Történész szerzőnk a zsidók sikerességének különféle magyarázatait tekinti át négyrészes sorozatában.
Hogyan keletkezhet egyenlőtlenség?
Hogy milyen módokon kerülhetnek egyesek előnyösebb helyzetbe, mint mások, azt mindannyian tudjuk Karinthy Frigyes Magyarázom a bizonyítványom[1] … Tovább »
Zsidókérdés 1917 – “Zsidókérdés” 2017
Száz éve, 1917-ben jelent meg a nevezetes zsidókérdés vita a Huszadik Század című folyóirat hasábjain. Ebből az alkalomból a Szombat az alábbi körkérdést intézte a magyar szellemi élet több mint hatvan képviselőjéhez.
Száz … Tovább »
A trójai faló, 1944. március 19.
„Minden értünk vérző magyar a mi véráldozatunkat csökkenti…”
Dr. Edmund Veesenmayer, 1943. december 10.[1]
A német megszállás előzményei
Olaszország kiválása a háborúból és a keleti fronton zajló, nem éppen szerencsésen … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
Hol? Budapesten a Lipótvárosban, a Visegrádi u 43. alatti 1. emeleti, háromszobás, utcára néző, polgári lakásban. Ezen osztozunk a társbérlőkkel, akik a fürdőszobából megközelíthető szobát lakják, Kovácsék, két kamasz fiúval.
Válásuk után a férfi kiköltözik a konyha … Tovább »
Az alábbi beszélgetésre Leonard Cohen Stranger Music: Selected Poems and Songs című könyvének megjelenése kapcsán került sor, a gyűjteményt publikáló kiadó, a Random House New York-i irodájának egyik konferenciatermében zajlott. Akkoriban Arthur Kurzweil, aki az interjút készítette, … Tovább »
A Holokauszt Emlékév keretében kiállítás nyílik 2014. május 28-án 17 órakor az Országos Széchényi Könyvtárban, amely az 1944-es könyvbetiltásokat, a könyvmegsemmisítést, valamint a könyvtár Kézirattára akkori vezetőjének, Halász Gábornak az életművét és tragikus sorsát mutatja be.
Betörők próbálták ellopni Sigmund Freud hamvait egy londoni temetőből.
Hódmezővásárhelyi riport
Gabi Gleichmann svéd-norvég író. Budapesti zsidó családban született, Esterházy Péter és Nádas Péter műveinek norvég kiadója.
Nem könnyű olvasmányok…
A Kalligram kiadónál jelenik meg rövidesen Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma, mely a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban.
2010 MÁRCIUSI SZÁM
Gadó János: Kádár helyett Horthy
Novák Attila – Szavazz önmagadra
Magyar Kornélia – Bal-jobb Gondolat
Mráz Ágoston Sámuel – A szélsőségesek jövőjéről
„Az sem fog meglepni, ha a Jobbik lesz a második” – Kéri László politológussal beszélget … Tovább »
A mai Magyarországon mindenki valamilyen kulturális vagy történeti mintát keres magának, hagyományt, melybe belekapaszkodhat vagy hozzákötheti magát, elődöket, akikre feltétel nélkül büszke lehet. A szocialista évtizedek megakasztották a szerves társadalmi fejlődést (direkt nem „haladást” írok) hogy aztán maguk is szervesüljenek valahogyan a történelembe, de mielőtt távozott volna a korszak, azért meggyökereztetett számos szokást és gondolkodásmódot. A hagyományok utáni keresgélés nagyobb méretekben is folyt, a viszonyítási pontok felkutatása főleg a rendszerváltás után indult meg s sokáig a polgárosodás fogalma uralkodott egyes történetírói és közírói szférákban (a másik ilyen mindenre csodaszerként használt pszedudofogalom a civil társadalom volt).