Összesen 80 találat (61 - 80) : Geréb Anna.
Gereben Ágnes
Szovjet zsidók válaszúton: 1953 tavasza
1953. március 5-én, amikor az agyvérzését követően már két napja eszméletlenül vergődő diktátor szíve megszűnt dobogni, a halottas ágyat körülvevő utódok javában folytatták egymás ellen a harcot a hatalomért. … Tovább »
„Többen megesküsznek, hogy már szervezték a pogromokat”
Gereben Ágnes, az ELTE tanára ez év elején a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület vendége volt, ahol a POLGart Kiadónál most megjelent Antiszemitizmus a Szovjetunióban című könyvéről Gadó János beszélgetett vele. Alább … Tovább »
A népszámlálás és a zsidóság Körkérdést intéztünk a szellemi élet néhány fontos szereplőjéhez a közelgő népszámlálás kapcsán. Kérdéseinket … Tovább »
„A szükséges és megfelelő intézkedések”
Tisztelt Főszerkesztő úr!
A Szombat című kulturális folyóirat 2000. szeptemberi 7. számában olvasói levél jelent meg, amely a Kozma utcai temető vezetőjével, illetve az urnás temetéssel kapcsolatos negatív tapasztalatokat írta … Tovább »
Summary
Dr. Kovács Antal: Ki ismeri Goldstein Istvánt
Gadó György: Gusztustalan
Yehuda Lahav: Pápalátogatás – Lépés a megbékélés felé (Yehuda Lahav)
Párbeszéd a Vatikánnal
Rózsa György: Áttekinthetőség? Elvetve! – Beszámoló a BZSH 2000. áptilis 6-i képviselő-testületi üléséről … Tovább »
Gereben Ágnes
Gettók és lágerek a Szovjetunióban
A Szovjetunió lerohanása utáni első szadista tömeggyilkosságokat követően a náci megszállók a legkisebb részletekig szabályozták a településeken rendeletileg létrehozott gettók életét. Ez a helyzet minden tragikuma ellenére … Tovább »
Demokrácia és teokrácia között
(Izraeli helyzetkép a bölcsőtől a koporsóig)
Izraelben nincs szétválasztva az állam és a zsinagóga, s ezt a legtöbb izraeli – Charles Liebman neves izraeli szociológus szerint – jónak vagy legalábbis elfogadhatónak tartja. A probléma teológiailag … Tovább »
Tabuk, tilalomfák, öncenzúra és asszimiláció
(avagy miért nincsenek teljes zsidó sorsok magyar filmen)
A háromnapos rendezvény befejezéseképpen került sor a kerekasztal-beszélgetésre, amelyen a résztvevők – Bikácsy Gergely (B.G.), filmkritikus; Kovács András (K.A.). szociológus, … Tovább »
Posztcionizmus: az új kihívás*
Mi a posztcionizmus?
Az elmúlt évtizedben Izrael-szerte heves vita folyt a posztcionizmusról. Sokan sokféleképpen értelmezték: de inkább tekintették egy bizonyos hangulatnak, tendenciának, vagy orientációnak, semmint ideológiának.
A legegyszerűbb … Tovább »
1.
Az utóbbi évek amerikai vitáiban gyakran kerül terítékre a reprezentáció kérdése. Pontosabban szólva, az az irányzat, amely önmagát politikailag korrektnek tekintette, azt a gondolatot kezdte elterjeszteni, hogy egy etnikai közösséget, egy fajt vagy pedig egy bizonyos életformához … Tovább »
Egy hamis messiás evangéliumából
Mániákusan izgatnak az elárvult vagy elhagyott zsinagógák: szimat vezet, ha meg kell találni egyet, bárhol a világon. Másutt már bővebben is szóltam például a kairói Ben Ezra zsinagógáról: alacsony kocka-házak közé szorult sikátorok … Tovább »
Amikor Luther Márton, akkor még névtelenül Augsburgban közreadta a Liber vagatorumot, azaz „A tolvajok könyvét” 1512-ben, azt figyelte meg, hogy a tolvajok és csalók szóhasználatában feltűnően sok a jiddis és héber szó.
S tüstént ráolvasta a következtetést, hogy a tolvajok … Tovább »
ZÁGRÁB: A horvátországi Zsidó Hitközség felháborodottan tiltakozott Franjo Tudjman köztársasági elnöknél, annak készülő kegyeletsértése ellen. A háború alatti horvát bábállam egykori lágerében, Jasenovacban, ahol 700 000 embert, mindenekelőtt szerbeket, cigányokat, zsidókat … Tovább »
A két világháború közötti Magyarország zsidó szellemi életének nagyjai közül Patai Józsefről szándékozom beszélni;* természetesen nem róla magáról, de nem is irodalmi, kulturális tevékenységéről mint olyanról, hanem arról, amiben ő mindennek célját látta: az ő közéleti … Tovább »
Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala
Domán István: Múltunkról, múltunkból
Schweitzer Gábor: Könyvespolc
Izraeli modern kerámia
Thury Levente: Kávéházi Lapok
sz. t. g.: Messiásvárók
Geréb Anna: Zsidó téma az orosz filmben
Oszip Mandelstam: Szó és kultúra
Oszip Mandelstam: Korunk és … Tovább »
Ámos Imre 1944 őszén, Pesten, a Lehel úti kaszárnyában adta át feleségének, Anna Margitnak azt a vázlatfüzetet, melyben a szolnoki munkaszolgálat alatt készült utolsó rajzai őrződtek meg így. Utóbb még látták a türingiai Ohrdruf Nord-Lagerében. Pusztulása hasonló lehetett, mint … Tovább »
Hogyan rabolták és dézsmálták?
„Magyarország kötelezettséget vállal arra nézve, hogy minden olyan esetben, amidőn a fennhatósága alá tartozó személyeknek Magyarországon lévő javaira, törvényes jogaira vagy érdekeire e személyek faji származása vagy vallása miatt 1939. … Tovább »
Beszélgetés Gereben Ágnessel, a téma kutatójával
-Azt jelzi-e az orosz zsidó kivándorlás, hogy elszabadult az antiszemitizmus a Szovjetunióban?
– Nem, a kivándorlás már Sztálin halála után megindult, de csak a cionisták és az ortodoxok szánták rá magukat. A hatvanas évekig … Tovább »
Egy tartalékos tiszt kálváriája
APÁMÉK CSALÁDJA katolikus volt. Hogy korábban kikeresztelkedett-e, annak én írásos nyomát sose találtam. Csak sejteni lehetett apám különös vonzalmából a zsidóság iránt. A mostohánkat is ugyanebből a körből választotta, amikor zsidó származású … Tovább »
KÖNYVEK:
ALBAHARI, Dávid Apám evangéliuma. Ford. Vujicsics Marietta
= Újvidék, 1989. Fórum. 149. l.
Zsidó tárgyú novellák füzére, amelyek a szerző édesapjához kapcsolódnak elsősorban az erkölcsi felfogás, a tartás és a zsidó identitás vonatkoztatásában.
BRADÁNYI Iván … Tovább »