Összesen 173 találat (141 - 160) : Gazda Albert.
A zsidóság a tankönyvek tükrében
Előző számunkban közölt cikkünk második, befejező részében azt tekintjük át, miként mutatják be a zsidóságot, annak történetét a Csehországban és Szlovákiában kiadott tankönyvek.
Csehország
A németek kiverésétől a kommunizmus … Tovább »
„A sajtó a modern kor agórája, a szabad diszkusszió színtere” A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat 2000. május 14-én, a kelet-közép-európai Környezetfejlesztési Intézetben … Tovább »
II. Zsidó Nyári Fesztivál
Bőség és szűkösség
HOGYAN?
Immár hagyományként élhettük meg a nyárvégi zsidó kulturális fesztivált – ez jó: a nyári uborkaszezon után ezzel indulhatott az őszi pezsgés. A programkínálatot tekintve azonban már a hagyományon túlmenően … Tovább »
Mazsihisz: a kivonulások ülése
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1999. május 2-i képviselő-testületi ülésén Tordai Péter levezető elnök, a Mazsihisz két héttel korábban megválasztott elnöke megállapította, hogy 65 küldött van jelen, miáltal a küldöttség … Tovább »
Ez év november 15-án ismét összeültek a jóvátétel ügyében a szokásjog által szavazati joggal felruházott zsidó szervezetek képviselői. (A szervezetek neve alábbi listánkon olvasható.) napirendjükön a korábbi alkalmaktól eltérően döntéshozatal is szerepelt: a jóvátételként … Tovább »
A „magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon lévő összes javait, akik, illetőleg amelyek egyénenként vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más fasiszta szellemű zaklató rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve … Tovább »
A jeles tudósra egy előadásának szövegével emlékszünk, amely 1992-ben hangzott el a Múlt és Jövő folyóirat egyik rendezvényén.
1919-ben, a kommunizmus bukása után a Múlt és Jövőt, mint havi folyóiratot, a kormány megszüntette. Azonban valami különös okból – amit ma nem … Tovább »
Lasik figyelmeztetése ellenére
Mottó:
„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemelte? Próbálják csak meg önök ezt a kérdést megfejteni! (…) Lasik (…) már régen elfeledte a tanító botját s … Tovább »
Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket feltenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállalkozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapokban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság című lap … Tovább »
Epizódok egy filmszemléből
A fenti címmel filmhetet rendeztek a budapesti Örökmozgóban Surányi Vera szerkesztésében. Az etnikai kisebbségekről, a faji megkülönböztetés hátrányaitól szenvedőkről, az emigrációba kényszerülőkről szóló filmek bemutatósorozatát a budapesti … Tovább »
„Nagyapáink jiddis nyelven beszéltek, szüleink németül, és mi, akik megmaradtunk, szülőföldünk nyelvét használjuk.”
EGY PRÁGAI ZSIDÓTÓL származik fenti megjegyzés, az európai zsidóság nagy részének nyelvi és kulturális történetét foglalja össze, a tizennyolcadik század … Tovább »
Németország és Magyarország volt az a két nagy terület, ahol, szerény kezdetek után, a 19. században a zsinagóga, sajátos építészeti műfajjá vált: más vallásfelekezetek templomaival azonos súllyal jelent meg a városok képében.
Gondoljunk csak a pesti Dohány utcai templomra … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
Egy menyegző klezmer1 nélkül rosszabb volt, mint egy temetés könny nélkül” idézhetjük Yale Strom Az utolsó klezmer című, 1993 végén bemutatott filmjéből. A dokumentumfilm címszereplője, a lengyel Leopold Kozlowski a II. világháború előtt egyike volt Lengyelországban a jiddis … Tovább »
Beszélgetés Haraszti Györggyel a Mszoret Avot Amerikai Alapítványi Iskola igazgatójával
„Az öreg sahternek nem sok öröme tellett fiatalabb vejében, Azriel Weinstockban. Pedig Azi kompetens ember volt, szép jövedelemmel; csakhogy alig látták otthon, legfeljebb Peszachkor és Szukkotkor. … Tovább »
David Moskovits jókat tud nevetni és nagyon könnyen elérzékenyül. Mélységesen meghatódott, amikor tavaly november 17-én Budapest önkormányzatának dísztermében átvehette a Budapest-díjat. És szélesen mosolygott, amikor az ő tiszteletére rendezett esten a Mszoret Avot Amerikai Alapítványi … Tovább »
A Szombat első számában 1989 novemberében A szellem gazdag arcképcsarnoka címmel írtam Feuerstein Emil Izraelben magyarul közreadott három könyvéről. A kötetekből címük Egy marék virág az olvasók 210 híres magyar zsidó életművéről alkothattak képet. A negyedik kötet Magyarországon … Tovább »
Tavasszal megkezdődhet a Javne iskola új épületének alapozása
Hozzáértő és lelkes pedagógusok kezdeményezték a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben, elsőként Várhegyi György. Értékes gyerekek tódultak a Javne iskolába, akiknek szülei hasonlóan gondolkodtak a nevelés céljairól. … Tovább »
,,Itt élünk mind
s az életünk medrébe ágyazta a kor,
melyben jövendő
és letűnt idők örvénye forr.”
A brassói származású magyar-zsidó költő, Brassai Viktor írja a közös hazáról, Erdélyről. Hogy megértsük, mit jelent a Brassóban, a végeken élő, egyre gyérülő … Tovább »
Szombat esti beszélgetés
A Bethlen téri Oneg Sabbat Klub tartalmas hétvégi programjai keretében hívták meg oktatási intézményeink vezetőit, pedagógusait, hogy találkozzanak szülőkkel, nagyszülőkkel, neveléssel foglalkozó szakemberekkel és iskoláink, még inkább iskolásaink … Tovább »