A zsidó közéletet érintő kérdések kapcsán.

Fischer Iván, Fellegi Ádám, Fischer Ádám, Frigyesi Judit, klezmerek és kántorok, továbbá búcsú Reb Zalmantól, J. L. Perec, a jiddis klasszikus egy írása, könyvkritikák…

Nyílt levélben fordult a Jobbik Áder Jánoshoz, miután sajtóhírek szerint az államfő Magyar Szent István Rend kitüntetést adományoz Kertész Imre írónak. A párt szerint a Nobel-díjas író a magyarságról tett korábbi kijelentései miatt méltatlan az elismerésre.

Tamás Gáspár Miklós az alábbi reflexiót küldte cikkünkre: Senkinek nem esik jól, ha félremagyarázzák, de ha írásra adta a fejét, számíthat az effélére. Itt most csak egyetlen dologra szorítkozom. Gadó János azt mondja, hogy ha megállapítom a cionista projekt kudarcát, evvel … Tovább »

Interjú Amos Ozzal

A Roma Holokausztra emlékeztek a túlélők, utódok, az államfő, a pártok, és civilszervezetek.

A megemlékezők a VIII. kerületben található Horváth Mihály téren gyülekeztek több százan, majd énekelve és a roma holokausztot felidéző, korabeli fotókat ábrázoló transzparenseket … Tovább »

A sas és az angyal éjszaka került a helyére. Délelőtt már tiltakozó tüntetés zajlott.

Nem lesz gőgös szívem, szemeim nem lesznek nagyravágyóak – rabbivá avatták Szerdócz Ervint.

Több magyar filmben is központi téma a ridegség. Nem kevésbé fagyos a fogadtatásuk. Pedig lehetne ez másképp is.

Az ünnepi könyvhét zsidó témájú könyveiből adunk egy válogatást:

Mi a filoszemitizmus? Mi értelme van erről beszélni?

Az antiszemitizmusról a mai Magyarországon gyakran a végkimerülésig folynak a viták, megnyugvás helyett újabb indulatokat gerjesztve. Közelítsük meg a kérdést az ellenkező oldalról: Kik és miért kedvelik a zsidókat, … Tovább »

Közös tanulás az éjszaka – programajánló ma estére.

A kárpátaljai zsidó lakosság deportálásának 70. évfordulója alkalmából nemzetközi tudományos konferenciát szerveztek május 28-án a Rákóczi-főiskolán.

Az esemény kezdetén Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, valamint Orosz Ildikó, a II. … Tovább »

Az olvasók számára 6 százalék elérhető, 94 százalék hozzáférhetetlen. Így oszlik meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem (ORZSE) könyvtárának állománya. A rendezett, katalogizált felszín alatt könyvhegyek rejlenek.

Bár korábban mind Tordai Péter, mind Heisler András hangsúlyozták, hogy Zoltai nem térhet vissza, a csütörtöki BZSH-közgyűlésen ilyesfajta kísérlet történt – ha nem is túl eredményes. Zoltai híveinek annyit sikerült elérniük, hogy az új ügyvezető igazgató megválasztása ügyében nem történt előrelépés.

Zoltai Gusztáv távozásáról és a Mazsihisz lehetséges megújulásáról, az OR-ZSE könyvtárának rejtett állománya, Holló Imre-grafikák, interjúk a vészkorszak előtti vidéki zsidóság kutatásáról, írás a neológ nevelésfilozófiáról, és irodalom: egy jiddis és egy héber klasszikus … Tovább »

A szerkesztőség azt kérdezi, hogy összeférhet-e ma a zsidó és a magyar „identitás”, bármi legyen is ez.

Egy magányos lélek sorait olvashatjuk, akitől egyaránt távol áll a fennhéjázó gőg és az alantas kocsmai indulat, de a németek így megkapják, ami jár nekik, ám ebből nem következik, hogy a magyarokat hasonlóan sommásan lehetne megítélni. Viszont a zsidókat akkor sem kell említeni, ha róluk beszélünk – remélhetőleg ők is értenek majd a szóból.

Egy letűnt korszak atmoszféráját nem könnyű érzékeltetni. Kövesi István műgyűjtő – akinek kollekcióját nemrég ismerhette meg a közönség – zárkózott világban élt.

Mire volt jó a szocializmus korában egy műgyűjtemény? Befektetés volt, szenvedély? … Tovább »

Megjelent a Szombat áprilisi száma
Borbély Szilárd egyik utolsó írása és Jeszenszky Géza válasza az Emlékezetközösség körkérdésére. Holokauszt a magyar irodalomban: Osztovits Ágnes, Szegő János és Vári György kerekasztal-beszélgetése. Gyerekkönyvek a vészkorszakról, Heller … Tovább »