Összesen 755 találat (741 - 755) : F. L..
„Büszke kárhozók, eldobhattok százszor,
A lelkem százszor utánatok oson,
Örök bolygók, örök riasztgatók,
Idők kovászai, megyek én is veletek
Bélyegesen, csillagoson.”
Ady Endre
A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapítványt hoz létre a magyarországi … Tovább »
Andrew Székely Sydneyből érkezett leveléből az alábbiakban idézünk:
„A lap néhány számát megkaptam, örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy bátran, magas színvonalú cikkekben fejtik ki álláspontjukat a szerzők – írók, újságírók, művészek, politikusok -, a tartós … Tovább »
Napjainkban még a szélsőjobboldali, nyíltan zsidózó sajtótermékek (Hunnia, Szent Korona) szerkesztői is óvakodnak a nyilaskeresztesek rehabilitálásától. Szálasi Ferenc majd’ hat hónapos rémuralma, az a tény, hogy feltétel nélkül, az utolsó utáni pillanatig kiszolgálta a nácikat, … Tovább »
Egy zsidó politikus a dualizmus korában
Nagy és bonyolult gazdasági-társadalmi folyamatok nemcsak az általuk érintett tömegek és az általában a nagy mennyiségek szintjén és léptékében vizsgálhatók. Nemegyszer annál jobban (vagy legalábbis nem rosszabbul, de mindenképpen más … Tovább »
Ha Budán, a Városmajor utcában járok, gyakran eszembe jut a halk szavú, hivatásának élő, szerény és figyelmes szívgyógyász orvos, Koricsoner doktornő története – ilyennek írták le betegei, ismerősei őt -, akinek élete negyvennégy vészterhes nyarán, itt, a 23-as számú házban … Tovább »
TÖRTÉNETI MUNKÁKBAN és memoárokban többen megemlékeztek már az 1945 utáni kelet-magyarországi antiszemitizmusról, amelynek legriasztóbb megnyilvánulása az
1946. májusi kunmadarasi és az ugyanezen év augusztusában lezajlott miskolci pogrom volt. Ezekről a több halálos áldozatot … Tovább »
Beszélgetés Mona Ilonával
Az utóbbi években sok olyan értékes dokumentum és tanulmány látott napvilágot, amelynek szerzője csak lábjegyzetben, mint forrásanyag közlőjét említi Mona Ilona nevét. Kettő ezek közül: A Ráday Gyűjtemény 1984-85-ös évkönyvében Majsai Tamás írt … Tovább »
Az alábbiakban részleteket közlünk Márai Sándor NAPLÓ 1943-1944 című kötetéből, amely az idei könyvnapra jelent meg, az Akadémiai Kiadó és a Helikon Kiadó gondozásában.
Egy embert lehet büntetni cselekedeteiért és szavaiért de nem lehet büntetni származásáért. Akit származásáért … Tovább »
Sárkeresztúrtól Jeruzsálemig
Rexa Dezsőnek, Fejér vármegye egykori tudós főlevéltárnokának (1872-1964) kimutatása szerint Sárkeresztúr községnek a harmincas évek elején 2840 lakosa volt. Fele- fele részben katolikus és református. Közöttük élt a faluban kilenc zsidó. Valamennyi … Tovább »
A szociáldemokraták állásfoglalása az antiszemitizmusról
A magyarországi antiszemitizmus „kezelését”, a cionizmus fogalmának tisztázását és valóságos tartalmának felmutatását – bízunk ebben – politikai pártjaink mindegyike feladatának tartja. Annak, hogy e „téma” 1945 … Tovább »
1945 tavaszán, a legújabb történeti kutatások szerint körülbelül április 12-13-án, Magyarország területéről az utolsó német és magyar fasiszta csapatokat is kiverték a szovjet hadsereg katonái.
Felszabadulás (és) vagy megszállás történt ekkor? A kérdés tulajdonképpen … Tovább »
OROSZ KÁROLY, mint érzékeny ember, sajátos utat járt végig: elment szülőfalujába, Dombrádra, kikérdezte a még élő szemtanúkat, s félszáz oldalas olvasmányos, jól megírt tanulmányban összefoglalta a dombrádi zsidóság történetét. Két sarokszámmal jelezhetjük ezt a nehéz … Tovább »
A stájerországi közel 2000 méteres Alpok, a Hochkar és a Dürrenstein övezte fennsíkon, az Ybbs melletti 2100 lakosú Göstling község római katolikus temetőjében áll egy szürke gránit obeliszk sírkő, kis virágoskerttel övezve. Rajta a következő felirat olvasható:
„Hier ruhen … Tovább »
Az 1989 őszén megjelent magyar nyelvű irodalom válogatott, annotált bibliográfiája (szeptember–november)
Részlet a szerzőnek a Kozmosz kiadónál előkészületben lévő munkájából