A középkori zsinagóga Táncsics utcai maradványaira Dr. Zolnay László régész 1964-ben véletlenül bukkant rá, amikor a Várnegyed tatarozásához előzetes régészeti kutatásokat végzett.

Az első világháború centenáriumi emlékéveit üljük. E kapcsán tavaly óta, s napjainkban is országszerte számos településen újították-újítják meg a száz esztendeje zajlott háború emlékjeleit, hadisírjait. A négy éven át – 1914-től 1918-ig – tartó öldöklő küzdelem több mint 15 millió ember halálát okozta, s ki tudja felmérni pontos számokban, hogy mennyi, de mennyi hadifoglyot, sérült, idegileg megviselt embert. Nem véletlen, hogy 1914 és 1918 között figyeltek fel először az idegorvosok egy sajátos tünetcsoportra, az úgynevezett „háborús neurózisokra”.

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

 Az antiszemitizmus ellen emelte fel szavát és a vallások közötti megújult együttműködést szorgalmazta Ferenc pápa

Az ENSZ-közgyűlés hetén New Yorkban tartózkodó Mikola István, a KKM egyházdiplomáciai ügyekért is felelős államtitkára szeptember 28-án meglátogatta brooklyni házában Moshe Leib Rabinovich munkácsi főrabbit.

Az 1874-ben hivatalosan Teleki László térnek elnevezett józsefvárosi terület már az 1790-as létrehozásától fogva piactérként szolgált.

Rabbik köszöntik a zsidó újévet a Szombatnak küldött írásaikban. Sana tova u metuka – legyen az elkövetkező év jó és édes!

Mini-konferencia az Iráni atom-megállapodásról.

Életének 89. évében elhunyt Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek. A nekrológok udvariasak; „Nehéz években vezette az egyházat”, „szolgálatát nagyrészt a háborgó tengeren ingó hajón teljesítette”. Így van ez rendjén. Tapintatlan lenne felhozni az ügynökvádakat, vagy azon morfondírozni, írt-e jelentéseket Kádár titkosrendőrségének, és ha igen, kikről és mit.

A Magyar Nemzet által közölt információ, mely szerint Petrás Mária nem lépett fel a Magyar Sziget rendezvényein, végül nem bizonyult helytállónak: egy alapos facebook felhasználó utána járt és megtalálta a Magyar Sziget 2003. augusztus 13-i programját, ahol a fellépők között … Tovább »

A Teleki téren és környékén a háború előtt legalább ötven kisebb nagyobb stibl működött: ez a jiddis szó, „szobácska”, imádkozásra szolgáló helyiséget jelöl.

 2015. augusztus 30. vasárnap 13:00-20:00

A Szombat áprilisi számában körkérdést intéztünk a magyar zsidó közélet néhány szereplőjéhez illetve jó ismerőjéhez arról, honnan hová jutott a magyar zsidóság 25 év alatt.

Frigyesi Niran Judit zenetörténésszel, íróval beszélget Várnai Pál

Kövér György történésszel beszélget Várnai Pál

Életének 81. évében elhunyt Czeizel Endre, a közismert orvos-genetikus. Televíziós műsorai nyomán a tudományos kutatások, így elsősorban a genetika eredményeit a nagyközönség is megismerhette. Számos írásában foglalkozott a zsidóság témakörével is. Egy lapunknak írt korábbi cikke újraközlésével emlékszünk rá. 

Interjú az új országos főrabbival, Frölich Róberttel.

Laczó Ferenc: „Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban” alcímmel megjelent könyve azokat a reakciókat veszi számba, amelyekkel a hazai zsidó közvélemény a polgárosult nyugatias kultúrát elutasító, elzárkózó, múltba néző, autark rendszer által teremtett környezetben létezni próbált.

Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban címmel nyílt kiállítás a magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről csütörtökön, a Bálna Budapest kulturális központban.

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az augusztus 16-ig megtekinthető, interaktív … Tovább »