Összesen 8 találat : Daniel Goldman.
A holokauszt emlékezete az elmúlt évtizedekben a kulturális emlékezet egyik központi viszonyítási pontjává vált Európában. Mindemellett az, hogy ez az emlékezet milyen formában jelenik meg intézményi keretek között, jelentős mértékben függ az adott társadalom emlékezetpolitikai … Tovább »
Múlt hét csütörtökön a Hunyadi téri Ohel Ávráhám zsinagógában Megyeri Jonatán, az EMIH rabbija, és Németh Zoltán pszichológus beszélgetett Izrael gázai háborújáról és annak a diaszpórára gyakorolt hatásáról. Az esemény apropója az a petíció volt, amely az utóbbi hetekben … Tovább »
A diaszpóra zsidósága Izrael Állam partnere. Az állam döntései hatással vannak rá, és kötelessége, hogy hangot adjon véleményének – írja Daniel Goldman a The Jerusalem Post véleménycikkében.
A közelmúltban két levél is napvilágot látott a diaszpóra zsidó közösségeinek … Tovább »
Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter szóvivője a Jerusalem Postnak elmondta, hogy a változtatás „a rabbi síva ülése miatt” történt, és hozzátette, hogy „már tárgyalnak egy új időpontról”.
Itamar Ben-Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter tervezett fellépését … Tovább »
A 119 küldött közül 66 jelenlétével kezdődött december 1-én a MAZSIHISZ soron következő küldött-közgyűlése. A jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítőinek megválasztása után egy perces néma csenddel adóztak a jelenlévők a közelmúltban elhunytakért. Markovics Zsolt … Tovább »
Beszélgetés Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével.
A Mazsihisz honlapján megjelent egy beszélgetése egy magát megnevezni nem kívánó rabbival. Ebben Ön egyebek közt az alábbiakat mondta: „A Mazsihiszen belüli szervezeti korszerűsítést megkerülhetetlennek tartom. Korszerű … Tovább »
Sófártól visszhangzott a Corvinus Egyetem hatalmas belmagasságú, gránitoszlopokkal, üvegtetővel díszített aulája szombat este, ahol a nemzetközi Hillel szervezet budapesti csoportja Ros Hasana ünnepséget tartott.
Ugyan a kezdésnek jelölt időpontban szinte üresek voltak még … Tovább »
„Vannak pillanatok, amikor az egész ország irodalmi és művészeti életének itt van a központja” – véli Hegedüs Géza. A helyszín Nagyvárad, az ország pedig az első világháború előtti, „békeidős” Magyarország. Milyen is volt a Körös-parti Párizsnak nevezett, a gonoszkodók által Pece-parti Párizsnak titulált város a XX. század első éveiben?