Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija A hungarikumról még egyszer című válaszában a tények ismeretét és ismertetését kéri. Ebben egyetérthetünk. Íme.

Schweitzer Gábor cikkemre írt válaszcikkének „aktuálpolitikai indítékaival nem foglalkoznék…

Kis írásunk címét kölcsönvettük Köves Slomó rabbinak a Szombatban megjelent írásából. Azzal a különbséggel, hogy amit ő megkérdőjelez (kérdőjelet tesz a hungarikum után), azt mi állító mondatban használjuk. 

A tárgyra térve: Köves Slomó a neológiát egy sajátos … Tovább »

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija nekirontott a MAZSIHISZ-nek.

A mai napon átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A Kossuth Nagydíjat Jókai Anna kapta, Kossuth-díjban részesült többek közt Jávori Ferenc, Mácsai Pál és Dobai Péter. A Széchényi Nagydíjat idén John Lukacsnak ítélték, Széchenyi-díjat vehetett át mások mellett Schmidt Mária is.

Kapedli és kokárda: Lehetséges-e új magyar-zsidó identitás? – A Szombat körkérdése
A válaszadók:

Berkovits Balázs, Bodnár Dániel, Fónagy János, Fritz Zsuzsa, Gerő András, Heisler András, Hernádi Miklós, Karády Viktor, Kende Péter, Radnóti Zoltán, Rubin Eszter, Schweitzer … Tovább »

„Sikerült kimenekítenie szorongatott helyzetéből a férfiút, akit a Caesar a szabadosának és barátjának, a saját vérei viszont árulónak tartottak és fejen találták egy kővel. Josephus volt a neve és valamikor a zsidó sereg egyik hadvezéreként harcolt a római ostromlók ellen Galileában, aztán egyszer csak átállt a hódítókhoz.”

A kormány antiszemitizmus elleni elégtelen fellépése miatt nem vette át csütörtökön a Világ Igaza kitüntetési ceremónián Pintér Sándortól a kitüntetést az egyik posztumusz díjazott, Fekete Nagy Béla festő fia, írta csütörtök délután a Népszava. Fekete Nagy Béla 1944-ben mintegy 1200 zsidót és katonaszökevényt mentett meg hamis papírokkal a haláltól.

Az utóbbi néhány évben virágzásnak indult a magyar ajkú izraeliek közösségi önszerveződése.

Interjú Földes Anitával, Fejtő Ferencről szóló könyvéről. 

Idén lenne száz éves Hahn István, a 20. századi magyar judaisztika egyik legérdekesebb egyénisége.

A zsidó, aki nem vallásos, nem tud héberül, és nem Izraelben él, kicsoda, micsoda?

Mire ez a nagy felhajtás? Ifj. Hegedűs Lóránt, a Szabadság téri Református Gyülekezet vezetője Horthy szobrának felavatása előtt/után megmondta: négy szobor (Kossuth Lajos, Horthy Miklós, Szabó Dezső, Wass Albert) 2007 óta látható volt a templomot is magába foglaló épület előcsarnokában, … Tovább »

A régi zsidó tanítómester azt mondotta: „Nincs világosabb válasz, mint egy nyugtalanító kérdés. Nincs nagyobb igazság a földön, mint az igazság keresése. Nincs hatalmasabb kiáltás, mint a csönd.”
Áron főpap, amikor elvesztette két fiát – az írás szerint – hallgatott. … Tovább »

A Bálint Ház szeptember 15-én vasárnap újra kitárja kapuit: szabad a ki- és bejárás mindenki számára. Akárhonnan jössz, érdemes átlépni a küszöböt mindkét irányba, hiszen nemcsak a ház, hanem az utca is felpezsdül. 

Az ajtó nyitva áll minden generáció előtt: együtt … Tovább »

Ma 75 éve halt meg Karinthy Frigyes. Ebből az alkalomból közöljük unokájával, Karinthy Mártonnal készült korábbi interjúnkat, melyben a család történetéről, nagyapjáról is beszél.

Hódmezővásárhelyi riport

Paul-Henry Chombart de Lauwe (1918–1998), francia városszociológus írta, hogy egy társadalom képe a talajra íródott – utcák, terek, középületek és lakóházak mind-mind arról szólnak, hogy miként működik egy társadalom, és azon belül az egyes társadalmi csoportok. Noha õ a liberális … Tovább »

Interjú Máté Gáborral 

2007. május 13. Száznegyvenöt éve, 1862. május 15-én született Bécsben Arthur Schnitzler osztrák író, drámaíró és gégespecialista, a lélektani naturalizmus irányzatának egyik legjelentősebb alakja.       Arthur Schnitzler   Apai ősei nagykanizsai zsidó asztalosok voltak, … Tovább »