Lehet-e egy zsidó arab?

A Varsóban 2014 októberében megnyílt Polint, a Lengyel Zsidók Történeti Múzeumát (melyről korábban itt írtunk részletesen) választották a 2016-os év európai múzeumának. Az Európai Múzeumi Fórum (EMF) zsűrije április 9-én, szombat este jelentette be döntését az észak-spanyolországi … Tovább »

Szlovénia, Horvátország és Szerbia is rendkívüli intézkedéseket vezetett be a határain. A belügyminiszter szerint nem lehet tudni, hogy ez milyen reakciókat vált ki a menekültekből, ezért az egész ország területére kihirdetik a válsághelyzetet.

Az kormány az egész ország … Tovább »

Lőw Lipót egy kis morvaországi településen született, mégis a magyar nyelv és kultúra elkötelezett híveként és terjesztőjeként az egyik legnagyobb hazafivá, a magyar zsidóság reformkori szellemi vezetői közé emelkedett. Bár a szabadságharc leverése után letartóztatták, halálakor … Tovább »

Abszurd, nevetséges, történelemhamisító – ezekkel a jelzőkkel illették a résztvevők a szoborállítási tervet azon a konferencián, amelyen váratlanul az amerikai nagykövet is megjelent. A Political Capital keddi rendezvényre eljött több amerikai diplomata, számos nemzetközi és … Tovább »

“Esőkre és a jó hírekre azt mondja: „Áldott legyen, aki jóságos, és aki jót tesz.” Rossz hírekre azt mondja: „Áldott legyen, igaz bíró.””

Vera és Donald Blinken nevét vette fel a Közép-európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom Archívuma (OSA – Open Society Archives). Blinkenék nagy összegű adománnyal járultak hozzá az intézmény finanszírozásához, adományuknak köszönhetően egy olyan pénzalap jön létre, amely lehetővé teszi az archívum szakmai tevékenységének a folytatását, a kutatási tevékenységek fejlesztését és az állomány bővítését.

2015. június 20. szombat este, 10 órától: Dohány utcai zsinagóga, Magyar Zsidó Múzeum, Magyar Zsidó Levéltár, Goldmark terem, Zsidónegyed séták, Klezmer éj – sok zenével, táncolni szabad.

Ismerd meg, fedezd fel, fogadd el!

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége … Tovább »

2015. június 20. szombat este, 10 órától: Dohány utcai zsinagóga, Magyar Zsidó Múzeum, Magyar Zsidó Levéltár, Goldmark terem, Zsidónegyed séták, Klezmer éj – sok zenével, táncolni szabad.

“A CEU határozottan elítél és elutasít minden Izrael Állam eltörlésére vonatkozó véleményt. Az ilyen vélemények különösen visszataszítóak az antiszemitizmus örökségének és napjainkban tapasztalható megnyilvánulásainak fényében.” 

Az elmúlt héten nem hivatalos látogatásra hazánkba érkezett a haladó szellemű zsidógyűlölet egyik jeles képviselője.

„Ha Magyarországra jössz, kapd be!” – ha minden jól megy, hamarosan kb. ilyen tónusú plakátok lepik el az országot a magyar kormány jóvoltából. Mivel Ön ezt el tudja olvasni, ezért az üzenet nem másnak, Önnek szól, gratula, üdvözöljük minálunk.

Magyarország a 21. század … Tovább »

Felhívás

Scroll down for English version

Mit keres Budapesten az “Elektronikus Intifáda” vezéralakja? 

Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át

Napjainkban újra szóba került a halálbüntetés. Érdekes lehet végigkísérni, hogy a Tórában hangsúlyosan megjelenő büntetést hogyan és miként formálta a halácha. Ezzel párhuzamosan meg kell vizsgálnunk az élet védelmét szolgáló haláchikus forrásokat is.

Az ügyészség úgy döntött, nem indít nyomozást ellene holokauszttagadásért, pedig Németh György szerint tényleg nem volt roma holokauszt Magyarországon. A szociológus-közgazdász a Mandinernek elmondja: „Európa utolsó etnonacionalizmusa” épül a szemünk láttára; a cigányság „foglyul ejtette önmagát”; és szerinte nem igaz, hogy a többségi társadalom okozza a cigányság problémáit. Németh úgy látja: „ha az akadémiai szférában lennék, vagy bekényszerültem volna a sorba vagy átvágták volna a torkom”.

Budapest Főváros Levéltára tisztelettel meghívja Önt a „Széttépett esztendők 1938–1944” A Holokauszt budapesti megéléstörténete tematikus honlapjának bemutatójára, 2015. március 24. (kedd), 16:00 órára. A bemutató helyszíne: Budapest Főváros Levéltára, Gárdonyi Albert … Tovább »

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.