Összesen 160 találat (121 - 140) : Bibó István.
„Ez a fajta megosztottság értelmetlen”
Beszélgetés Vágvölgyi B. András publicistával, a Magyar narancs volt főszerkesztőjével
Mielőtt belemelegednénk a mi kis népi-urbánus vitánkba, először beszéljünk röviden arról, ön mit is ért mindezen.
Egy történelmi-intellektuális … Tovább »
Zsidó sorsok magyar filmen
Beszámoló egy konferenciáról
Folyóiratunk, a Szombat 1998 decemberében filmsorozatot és konferenciát rendezett a fenti címmel. A Puskin moziban és az Örökmozgó Filmmúzeumban több mint három tucat játék- és dokumentumfilm pergett le, melyet a Magyar … Tovább »
Tabuk, tilalomfák, öncenzúra és asszimiláció
(avagy miért nincsenek teljes zsidó sorsok magyar filmen)
A háromnapos rendezvény befejezéseképpen került sor a kerekasztal-beszélgetésre, amelyen a résztvevők – Bikácsy Gergely (B.G.), filmkritikus; Kovács András (K.A.). szociológus, … Tovább »
Előadók és témáik Erős Ferenc:A szembenézés kudarca és a „gyászra való képtelenség” Fábri Zoltán Utószezon című filmjében
Fábri 1966-os filmje korai kísérlet arra, hogy a filmművészet eszközével a magyar társadalom szembenézzen a Holocaust problémájával. A filmben … Tovább »
A Vatikáni nyilatkozat visszhangja
Tizenegy esztendeig Készült az a nyilatkozat, amely – a zsidósággal való kapcsolatokért felelős Cassidy bíboros szavaival – a katolikus egyház penitenciája a Soával kapcsolatban. A katolikus sajtó által meleg szavakkal méltatott dokumentumot a … Tovább »
Megköszönöm Novák Attilának, hogy – valóban túl indulatos, mi több: bizonyára sértő – levelemre higgadt hangon reflektált. Egyben végiggondolt, színvonalas tanulmányt készített, amely nemcsak hivatkozik Bibóra, de módszerét is követi. Ezt különösen fontosnak érzem a jelenlegi … Tovább »
Novák Attila itt következő írásának előzményei szeptemberi számunkig nyúlnak vissza. Kartal Zsuzsa ott megjelent kisebbségvédő írását (Vizsga) bírálta szerzőnk a Szombat októberi számában egy olvasói levél formájában (Pótvizsga). Szalai Pál felháborodott reakciója … Tovább »
„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”
(Bacher Vilmos, 1911)
A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »
Nagyon mélyen nem értek egyet Hillel Halkinnak a Szombat 1995. októberi számában közölt levelével, amelyet Lustiger párizsi érsekhez intézett.
Nem látom: miért kellene eltaszítani egy embert, aki a zsidó néphez kíván tartozni?
A zsidó nép nem azonos a zsidó vallással. … Tovább »
A vérvád szó eredeti jelentése a huszadik században elhomályosult. Az értelmező szótár szerint a vérvád „a zsidók ellen emelt hamis vád, hogy a pászka sütéséhez keresztény gyermekek vérét használják”. A második világháború utáni vérvádak nem kapcsolódtak zsidó vallási … Tovább »
Április
ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT a háború teljes bevégződését vártuk Szegeden, ahová összebeszélés nélkül, az onnan érkező jó hírek hatására menekültünk sokan a romos, éhező Budapestről.
Pesten márciusban még tántorogtak az emberek, s olyan elemi dolgokkal voltak elfoglalva, … Tovább »
Erős Ferenc szociálpszichológussal beszélget Szántó T. Gábor
Amikor fél évtizede egy előadásában „negatív identitásmodell”-ről beszélt – a „sem ez nem vagyok, sem az” állapotáról, felismerni véltem szüleim nemzedékének máig ható traumáját. Ezt megelőzőén a nyolcvanas … Tovább »
Az Üvegház békésen csillogtatja óriási üvegtábláit az utca nyugodt, napsütéses csendjében.
Az utolsó hetek (…) után szinte megnyugtatóan hat ez a nagy kőfalak közé beékelt kis csillogó ékszer, teljesen néptelen bejáratával. Az ajtón túl (…) egész váratlanul megnyíló … Tovább »
(8) Igaz emberek
Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.
Friedrich Born
(1903-1963)
1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »
(6) Vészkorszak, II.
Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, … Tovább »
Kertész Imrével beszélget Szántó T. Gábor
– Ha azt mondom, „énregényeket” ír – akár egyes szám első, akár harmadik személyben akkor ezekből nem csak az életútja, de a filozófiája is kirajzolódik. S ha idézem, miszerint Önnél az írás „önterápia”, akkor már Kertész … Tovább »
Úgy érzem, hogy az antiszemitizmus világtörténetében fordulópontot jelentett az, hogy kialakult a zsidóságra irányuló figyelemben, érdeklődésben egy bizonyos társadalomstatisztikai tudatosság. Korábban, mondjuk a 16. században a zsidó probléma mindig egy helyi közösség problémáját … Tovább »
Mindenekelőtt érdemes talán legalább kísérletet tenni az alapfogalmak tisztázására. Ki tekinthető zsidónak? A vallási hagyomány szerint zsidó az, aki zsidó vallású, illetve zsidó anyától született. Az antiszemiták sok olyan embert is zsidónak tekintenek, aki a fentebb megfogalmazott … Tovább »
Scheiber Sándor magyar zsidó sajtóbibliográfiája elé
Vannak tudósok, akiknek életműve évekkel, évtizedekkel haláluk után is gyarapodik. Korábban megjelent munkáik újabb kiadásai, idegen nyelvű fordításai, elszórtan megjelent írásaik gyűjteményei mellett gyarapodik kéziratban … Tovább »
Fehér László festőművésszel beszélget Várai Emil
Valamikor az 1970-es évek végén rövid tudósítást olvastam az Új Életben a Tácon alkotó, elárvult zsidó temetőket festő Fehér Lászlóról. Képzeletben megjelent egy magányos öreg, aki elvesztett családját, valaha volt világát … Tovább »