Gyors ítéletet hozott a Debreceni Járásbíróság Ágoston Tibor Jobbikos debreceni képviselő ügyében, aki Holokauszt tagadásért 750 ezer forintos büntetést kapott. A képviselőt a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke, Horovitz Tamás jelentette fel. Az ítélet még nem jogerős, hiszen az ügyész súlyosbításért, a vádlott pedig enyhítésért fellebbezett. Horovitz Tamás azonban példaértékűnek nevezte az esetet, mivel hivatalban lévő képviselőt még nem ítéltek el Holokauszt tagadásáért Magyarországon.

A vadászat istennőjének vésett képével díszített, áttetsző, narancsszínű ékkövet találtak a Nagy Heródes, Júdea királya építtette mauzóleum közelében.

Horovitz Tamás közösség elleni uszítás miatt tett feljelenést

Van-e a kettőnek köze egymáshoz?

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Kilencven országból összesen több mint 20 ezer külföldi harcos csatlakozott az Irak és Szíria jelentős részeit ellenőrzése alatt tartó radikális szunnita szervezethez, az Iszlám Államhoz, írja a CNN.

A 20 ezer külföldi ISIS-harcos közül körülbelül … Tovább »

Az Ártatlanok? 1944-es bemutatója

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

a talán még el nem szalasztott a lehetőség

Bíró-Balogh Tamás legutóbb megjelent, Kosztolányi Dezső életrajzának nem túl fényes fejezeteivel foglalkozó könyve, a Mint aki a sínek közé esett című kötet nem kevés meghökkentést kiváltó írásaival, leleplezéseivel is felhívja magára a figyelmet. A Kosztolányi-életrajz hiányzó darabjairól, Kosztolányi antiszemitizmusáról, s a Radnóti Miklós-hagyaték sorsáról is beszélgetett a Prae.hu a könyv szerzőjével.     

Júdás Makkabeus a középkori lovagkirály prototípusa és eszményképe lett Artúr királytól Nagy Károlyig.

Aki gyűlöletet kelt, az arra számíthat, hogy a magyar jogrendszer nem hagyja annyiban tettét – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal szerdai ülése után újságíróknak.

A Gozsdu Ünnepi Élményudvarában nyolc napon át, estéről estére 18 órakor zsidó közéleti személyiségek, rabbik, zenészek és énekesek vesznek részt a gyertyagyújtáson. Fritz Zsuzsa, Gerendás Péter, Jáger Bandi, Klein Judit, Diána Pandzarisz, Verő Tamás is ott lesz a helyszínen egy-egy este.

1989-ben nemcsak az emlékezet szabadult fel, hanem az ellenséges érzület is.

Az államszocializmussal szembeni egyszerűsítő vélemények közös hibája, hogy mindazt, ami 1989 előtt volt, szokás rossznak tartani, és ami ellen az 1945 utáni politika fellépett, azt utólag sokan hajlamosak … Tovább »

A Gozsdu Ünnepi Élményudvarában idén lobbannak lángra először a Hanuka ünnepi fényei. Ebben az évben, 2014. december. 16-tól december 23-ig, nyolc napon át, estéről estére 18 órakor olyan tiszteletre méltó személyek gyújtják meg a hanukai gyertyákat, akik áldozatos munkájukkal … Tovább »

A Budapesti Zsidó Hitközség nyáron megválasztott, majd néhány hete újraválasztott vezetője, Schwezoff Dávid személye alaposan felborzolja a kedélyeket és feladja a leckét a zsidó hitközség belügyei iránt érdeklődőknek.

Mivel Schwezoff munkájának eredményei ilyen … Tovább »

Jehuda Weinstein izraeli államügyész rendőrségi nyomozást rendelt el hétfőn Ehud Barak volt kormányfő és védelmi miniszter ellen, akit egyik utódja, Ehud Olmert volt miniszterelnök korrupcióval vádolt meg egy titokban készített hangfelvétel tanúsága szerint.

Az elmúlt években sokszor hallhattuk, hogy a szurkolók tartják vissza a családokat, „békés polgárokat” a magyar bajnoki mérkőzések látogatásától. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Az embereket ez mégsem tartotta távol a stadionoktól, hisz még igazi futballt láthattak…

A moszuli főmecsetben 2014. június 29-én egy fekete ruhás alak Mohamed próféta utódának, az új kalifátus fejének nyilvánította magát. Pár héttel később az észak-iraki város keresztényei (a térség egyik legősibb vallási közössége) tömegesen menekülni kezdtek, miután ultimátum elé állították őket: vallási adót fizetnek, áttérnek az iszlám hitre vagy meghalnak. Mindezek az események abba a konfliktussorozatba tagolódnak, melynek szembenálló felei az európai gyarmatosítók első világháborút követő területfelosztásának átalakításán ügyködnek. Maga a kalifátus kifejezés azonban régebbi időket idéz. Michael Wood, a Manchesteri Egyetem professzora fejti ki véleményét.

Hetven évvel a holokauszt után a németországi Ludwigsburgban ma is működik a Náci Bűncselekményeket Vizsgáló Központi Hivatal. Feladata a náci háborús bűnösök felkutatása és bíróság elé állítása. Az intézményt a német állam tartja fenn, munkatársai a német államtól kapják fizetésüket, munkájuk eredményeként a német ügyészség emel vádat, és német bíróságok ítélkeznek a volt nácik ügyében. A német bírói gyakorlat szerint mindazok, akik fogaskerekek voltak a gyilkolás gépezetében, bűnrészesek a haláltáborokban elkövetett genocídiumban, függetlenül attól, hogy milyen beosztásban szolgáltak; akkor is bűnsegédei a tömeggyilkosságoknak, ha személyesen senkit sem bántalmaztak. Itt közölt történetünk azt bizonyítja: van ország, amely évtizedek elteltével is képes szembenézni a múltjával.