Ezt a levelet nem azért írom, hogy békét kössek a magyarországi jobboldallal. Nem azért, hogy rokonszenvet ébresszek magam iránt, hogy „jó pontokat szerezzek” a küszöbönálló hatalomváltás előtt. Nem azért, hogy összefogásra buzdítsak, hogy kiegyezésre törekedjem, még csak azért is csak kevéssé, hogy meggyőzzem a jobboldalt erről vagy arról, és nem azért, hogy kerülő úton érveket hozzak föl ellene, vagy szelídebb retorikával megismételjem a szokásos hadüzeneteket és harci riadókat.

A gyűlöletkeltő internetes játékok egyre jobban terjednek. A rasszizmus, vallási intolerancia, egy etnikum, vagy másféle kisebbség elleni tartalmak leginkább az ingyenes flash játékokban, vagy kis költségvetésű, olcsó programokban fellelhetőek, de nyomaikat azért megtalálhatjuk a mainstream, nagyobb publikum számára elkészült termékekben is.

Ljudmila Ulickaja, aki eredetileg biológia szakon végzett, majd munkahelyéről, az Általános Genetikai Intézetből szamizdat művek olvasása és terjesztése miatt távolították el, ma a világ egyik leghíresebb orosz írónője. A 2009-es Budapesti Könyvfesztivál díszvendégének pályáját Vári Erzsébet mutatja be.

Egy éve a zsidó közösség hivatalos vezetői visszautasították az államfő szokásos év végi meghívását. Ez a markáns lépés nem aratott osztatlan sikert zsidó körökön belül sem. Néhányan, zsidó fiatalok – hogy a helyzetet mentsük – kóser flódnit küldtünk Sólyom Lászlónak. A tradicionális zsidó sütemény nemcsak civil gesztus volt, hanem beszédes jelzés is, ami akkor úgy tűnt, értő fülekre talál a Sándor-palotában, és azon kívül is.

„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…” 

A német könyvkereskedők évente odaítélt békedíját (Friedenspreis des deutschen Buchhandels) idén – a díj története során először – egy történésznek, a Prágában született, a Vészkorszakot Franciaországban átvészelt Saul Friedländernek ítélte a szervezet. Az október … Tovább »

Forrás: Hírszerző 2007. október 30. / Kiss Ádám Gusztos Péter, Gerő András történész és Ludassy Mária filozófus a gyűlöletbeszédről vitatkoztak hétfőn este. A Budai Liberális Klub által szervezett beszélgetésen szó esett a tegnap elfogadott gyűlöletbeszéd-törvénymódosítás … Tovább »

Feljegyzések Berlinből

A berlini tavaszt látni kell – mondogatták barátnőim, s bár megindokolni nem igen tudták, mi is változik meg az első, napos órák beköszöntésével, abban minden esetre egyetértettek, hogy más szagú, színű lesz Berlin. Prenzlauer Berg ne­gyedben – ahol … Tovább »

Szlovákia és a zsidók

Akár más kelet-európai államoknak, Szlovákiának is nehezére esik megemészteni saját fasiszta múltját. Ha – mint Nyugaton – előbb a hidegháború akadályozta a teljes tisztázását, úgy 1989 után a nacionalizmus. Ma már azonban nem lehet tovább eltusolni … Tovább »

Szántó T. Gábor
Párizsi napló

február 17. szerda
Párizsnak szefárd főrabbija és askenázi érseke van – mondják némi malid­éval. Ha e mondat Pesten megjelenik, a felszisszenőkkel szemben csupán azt tudom felhozni mentségemre, hogy a vicc közszájon forog, másrészt így tartja … Tovább »

Antwerpeni napló

Hollandiából Belgium felé a határt csupán egy tábla jelzi. Kiürült őr­bódék, pihenőházak, lebontott sorompók maradványai az út mentén. A német-holland határon nyomai sem lát­szottak, hogy a két országot valaha, vala­mi, akár jelképesen elválasztotta … Tovább »

Fordulatok előttCionizmus az 1938 és 1940 közötti Magyarországon

A magyar cionista mozgalom 1938-tól kezdve óriási átalakulá­son ment keresztül. Olyan területeket csatoltak Magyarország­hoz, amelyeken hozzávetőlegesen kétszázezer zsidó élt, akik a politikai paletta minden árnyalatát … Tovább »

A Magyarországi Cionista Szö­vetség az első bázeli cionista kongresszus 100. évforduló­jának alkalmából háromna­pos konferenciát szervezett szeptem­ber 2-4. között a Magyar Tudományos Akadémián.
Az első estén 100 év héber zenéje címmel nyitóhangversenyt rendeztek prof. Lux … Tovább »

1996. december 24.

Amikor este hét óra tájban hosszas ki- és visszatolatás, valamint hálókocsi-­csere után, közel másfél órás késéssel végre kifut velünk a szerelvény a Keleti pályaudvarról, légvonalban tőlünk alig néhány száz méterre barátaink épp be­leharaphatnak fokhagymás … Tovább »

Kertész Péter, a MAZSIHISZ szóvivője magánemberként adott interjújában (Szombat 1993/3.) úgy vélekedik, hogy Tímár Györgyöt, a „jóvátétel” (értsd: a kárpótlás) „legavatottabb szakértőjét száműzték köreinkből”, pedig nemcsak hogy „komoly érdemei voltak”, hanem … Tovább »

Kaczér Illés egyedülálló volt a magyar zsidó írók között, amennyiben mind saját életében, mind műveiben, áthidalta a hagyomány kötelékében élő, stetl-lakó kelet-európai közösségek és az emancipált, egyre inkább asszimilálódó városlakó zsidók közötti űrt. Főművében, … Tovább »

Zaft a pamlagon
(Philip Roth: A Portnoy-kór. Fordítot­ta: Nemes Anna. Európa Könykiadó, 1991, 260 old. 210 Ft.)
Erotica satyrica psychoanalitica judaica. Moralizáló férfimonológ, pornográf poénzuhatag, ön antiszemita provokációre­gény. Negyedszázaddal azután, hogy Philip Roth könyve … Tovább »

 Snéur Zálmán 1796-ban megírta a Tanja című elméleti munkáját, mely a chabad mozgalom bibliája lett. Tanítása szerint a lélek há­rom rétegű: chochma, bina, daat (bölcsesség, értelem, megismerés) alkotják. A mozgalom e három szó kezdőbetűiből kapta a nevét. A chasszidizmus … Tovább »