AZ 1868-AS MAGYAR EMANCIPÁCIÓS törvény a hatvanhetes Magyarország egyik büszkesége volt. Nem csupán a térségben, de világviszonylatban is az egyik leghaladóbb emancipációs törvény. 1868-1895 között a magyar zsidóság közérzete jó volt. Nem rontotta meg a nyolcvanas évek elején … Tovább »

A NAIVABBAK MÁR azt hitték, hogy az MDF és szövetségesei nagyarányú választási veresége után nem lesz, nem lehet többé sláger az az alig rejtjelezett Ergerberger nóta, amelyet ’94 májusáig éveken át hall­hatunk több szólamban és mind erőseb­ben a médiában és a kulturális … Tovább »

Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről

Előzmények

A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencve­nedik … Tovább »

ÁPRILIS 2-án RENDEZTE MEG idén a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Marczibányi téri Szabad­időközpont a Zsidó Kultúra Napját.

A korábbiakhoz képest szokatlanul kis létszámú közönség előtt színpadra léptek a három zsidó iskola növendékei, élő beszélgetés hangzott … Tovább »

Tisztelt Szerkesztőség!

Konrád György kiváló cikkével na­gyon sok ponton egyetértek. A cikk jóakaratú és sokoldalú. Egy ponton mégis vitatnám. Azt írja, hogy a „zsidók” (zsi­dó vallású vagy származású emberek) ne törekedjenek a „politikai osztály­ba”, mert a magyar … Tovább »

Kertész Péter, a MAZSIHISZ szóvivője magánemberként adott interjújában (Szombat 1993/3.) úgy vélekedik, hogy Tímár Györgyöt, a „jóvátétel” (értsd: a kárpótlás) „legavatottabb szakértőjét száműzték köreinkből”, pedig nemcsak hogy „komoly érdemei voltak”, hanem … Tovább »

Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz*

A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közlemé­nye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt … Tovább »

A kommunista diktatúra kiteljesedésének, a koncepciós perek kezdeti évének elején, 1949 feb­ruárjában Szirmai István, a Magyar Dolgozók Pártja Országos Szervező Bizottságának titkára, a cionista szerve­zetekkel hivatalból kapcsolatokat tartó kommunista vezető, akinek neve emiatt … Tovább »

A vérvád szó eredeti jelentése a huszadik században elhomályosult. Az értelmező szótár szerint a vérvád „a zsidók ellen emelt hamis vád, hogy a pászka sütéséhez keresztény gyermekek vérét használják”. A második világháború utáni vérvádak nem kapcsolódtak zsidó vallási … Tovább »

Az alábbi táblázatban a budapesti neológ templomok életéről találnak néhány 1994-es számadatot olvasóink. Az adatok tájékoztató jelle­gűek, nem pontos számbavételen, hanem az egyes templomkörzetek rabbijainak vagy elnökeinek becslésein alapulnak. Ha azonban kisebb pontatlanságok … Tovább »

Az egyik budapesti templomkörzet he­lyiségében működő – egyébként nagyérdemű – zsidó társadalmi szervezet hetek óta tartó és vitával egybekötött előadás-sorozatának a címe: A zsidó­kérdés és a politikai pártok. A sorozat keretében március végére Torgyán József doktor … Tovább »

Április

ÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT a háború teljes bevégződését vártuk Szegeden, ahová összebeszélés nélkül, az onnan érkező jó hírek hatására menekültünk sokan a romos, éhező Budapestről.

Pesten márciusban még tántorogtak az em­berek, s olyan elemi dolgokkal voltak elfog­lalva, … Tovább »

Alapfokon

UTOLJÁRA KAMASZ KOROMBAN írtam naplót. Apró noteszbe gondosan bevéstem: aznap nem történt semmi.

Vagy, olvastam és mit hallgattam a Zene­akadémián. A hatvanas években velem úgy lát­szik csak ezek történtek. És persze a fiúk. De hagyjuk a lírát.

1989-ben mondta, … Tovább »

Pető Iván levele

Tisztelt Szerkesztőség!

A lap ez évi januári számában Szekeres-est a MAZSIKÉ-ben címmel (Vá-) számol be az MSZP parlamenti frakcióvezetőjének Garay utcai szerepléséről. A tudósítás egy a személyemet is érintő, de azon túlmutató eleméről szólnék néhány … Tovább »

„Csak kapitalista zsidók és forradalmár zsidók vannak?”1

(Vázsonyi Vilmos)

A birodalmi és a hazafiúi kettős lojalitás.

A zsidók elhelyezkedése a hagyományos dualista pártszerkezetben

,,A hitközségnek rajongó hazaszeretetéről és felséges királyunk iránti legmélyebb … Tovább »

Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor. II. rész

Előző számunkban kezdtük közölni a Gadó György tanár, újságíró, volt országgyűlési képviselő és Szántó T. Gábor közötti beszélgetést. Januárban Gadó gyermekkorára és ifjúságára emlékezett, kiábrándulására … Tovább »

1993 októberében tartotta a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (MAZSIKE) legutóbbi – tisztújítással egybekötött – közgyűlését.

Hogyan ítéli meg az elmúlt másfél évet Simonyi Péter ügyvezető elnök, valamint az elnökség négy tagja: Bokor Judit újságíró-műfordító, Gergely … Tovább »

Götz Eszter: 20 év publicisztikája
Draskóczy Török Gábor: Önkéntelen emlékmű
Schmelovszky Gusztáv: A kinyilatkoztatás megszólítottjai
Horváth Ágnes: Jaki – Eszter könyve – és a FA
Az Adorno – franciául és héberül
Várai Emil: „A fészkébe piszkító”
Rafael Seligmann: Idomítás
Nézz … Tovább »

Interjú Aczél Györggyel 1989-ből

„Tépd le a sárga csillagot” címmel Vámos György kollégámmal interjúkötetet jelentettünk meg 1990-ben a Pallas Kiadónál. Cionisták mondták el a könyv lapjain 1944-es akcióikat.

Az illegalitásban működő sómérok olykor együttműködtek … Tovább »

Gadó Györggyel beszélget Szántó T. Gábor

A vastapstól az elszigetelődésig – így foglalható össze elmúlt fél évtizede, amióta megadatott neki a nyilvános közszereplés lehetősége. Bolsevikké szomorú törvényszerűség tette, tudatos demokratává tapasztalatai és az idő érlelték. … Tovább »