Már 1947 óta működnie kellene a Zsidó Helyreállítási Alapnak, amelynek felállítására a párizsi békeszerződés is kötelezte Magyarországot.

Mi a tartalma, miért a késlekedés, hogyan fogadták a kormány előterjesztését a képviselők, mindez kiderült az Országgyűlés 1996. … Tovább »

Komoly megrendüléssel olvastam a Szombat májusi számát: az ÁEH-dokumentumokat feltáró cikk nyo­mán régi emlékek tolultak fel bennem. Mivel az ott említett „cionista métely terjesztője”, néhai Richtmann Mózes professzor (az igaz emléke áldott legyen) köztu­dottan kedvenc mesterem … Tovább »

Százezer után egymillió márka a rabbiképző könyvtárának?

Európa három legjelentősebb judaika-hebraisztika könyvtára a párizsi Bibliothéque d’Alliance Israelite Universelle, az amszterdami Bibliotheca Rosenthaliane és a József körúti gyűjtemény. Ám amíg külföldön minden ápolt … Tovább »

(G. K.): Könyvmoly
Domán István: Könyvespolc
Szegő György: A modernizmus mint vizuális nyelv, zsidóság és művészeti innováció
Székely Magda: Hatvanévesek
Török Petra: A zsidó irodalom értelmezésének fő fordulópontjai a magyar zsidó sajtóban 1880-1944 között
Mezei András: … Tovább »

Figyelembe véve a nyári szünetet (la­punk legközelebb szeptemberben je­lenik meg), ezúttal több olvasnivalót kínálunk a rovatunkban megszokott­nál, melyek egy része nagyobb elmé­lyülést kívánó, tudományos igényű judaisztikai munka, más részét viszont nyugodtan magunkkal vihetjük … Tovább »

Lasik figyelmeztetése ellenére

Mottó:

„Ha két zsidó egy talleszt talál – kié legyen a tallesz? Azé-e, aki először megpillantotta, vagy azé-e, aki felemel­te? Próbálják csak meg önök ezt a kér­dést megfejteni! (…) Lasik (…) már ré­gen elfeledte a tanító botját s … Tovább »

Az alábbiakban olyan ״jelentéseket” mutatunk be, amelye- két a hitközség 1957 és 1965 között fungáló vezetője, Sós Endre írt az Állami Egyházügyi Hivatal illetékeseinek. A levelezés bemutatásával természetesen nem az volt a célunk, hogy lejárassunk egy embert, aki már nincs az … Tovább »

1996. március 18-a és 20-a között a Bálint Zsidó Közösségi Házban került sor a konferenciára.

Előadásai ha nem is adtak, nem is ad­hattak egyértelmű definíciót – sokfélesé­gükkel, az általuk felölelt kérdéskörök nagyságával jól érzékeltették, hogy a je­lenség igen … Tovább »

Seres László és Gellért Kis Gábor egyaránt jó ismerőseim. Véleményem szerint túlzó és igazságtalan az a hang­nem, amellyel Seres László Gellért Kis Gábort az áprilisi számban megtámad­ja. Személy szerint engem kedvezőtle­nül érint az a – tudtommal még nem végleges – döntés, … Tovább »

Fenákel Judit: Anyu
Buzási Gábor: A kivonulás és a Hallél
Könyvmoly
Berényi Gábor: A honosítás százada
Török Petra: „…miért nem tudok jiddisül?”
Szegő György: Száműzöttek kiállítása Bécsben
Tarbay Dávid: Pilinszky János versei
Pécsi Katalin: Bemutatom Tarbay Dávidot
Dávid … Tovább »

Egyenlőség, 1896. április 10.

Védekezzünk!

Amiről éveken által a leggonoszabb éjszakáinkon se álmodtunk, de amit egy-két év óta mind fenyegetőbben lá­tunk közeledni: a rém itt van. Rosszabb a dögvésznél, mert nem arra támad, a mi porladó rajtunk, hanem lelkünk ép­ségét, … Tovább »

Beszámoló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1996. márciusi tisztújító közgyűléséről

Az egybegyűlteket Simonyi Péter ügyvezető elnök üdvö­zölte és bemutatta a sokak számára ismeretlen Jankovits Tibor ügyvédet, akit a levezető el­nöki funkció ellátásra kért föl. … Tovább »

A Szombat februári számában meg­jelent Zoltai Gusztáv úr nyilatkozata, amely szerint a HÁMSZ-ból kilépett tagszervezetek kérték a Fővárosi Bíróságtól a HÁMSZ bejegyzésének törlését.

Ezzel kapcsolatban kérem az alábbiak közlését:

A Fővárosi Bíróság a Mazsihisz kérésé­nek … Tovább »

Csehovtól tudjuk, hogy az író feladata kérdéseket fel­tenni és nem megoldásokat találni. Vajon mi vállal­kozhatunk-e itt többre? Aligha. Az elmúlt hónapok­ban sokat töprengtem a magyar-zsidó irodalom fogalmán. Eszembe jutott az a szellemes megállapítás, amit az Újság cí­mű lap … Tovább »

Hetvenöt éves volna? Hiszen ma is kamaszos-kíváncsi érdeklő­déssel figyel a világra, egy új könyvre vagy arcra vagy hangra, itt és akárhol, ahol értéke van könyvnek és szónak és kultúrának, mintha az üdvös­sége múlna ezen. S talán valóban az üdvössége múlik rajta. Éppen … Tovább »

„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”

(Bacher Vilmos, 1911)

A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »

Nádas Péter Emlékiratok könyvének zsidó olvasata

Az ismert amerikai irodalomtörténész és kritikus: Robert Alter egy nemrég megjelent esszéjében1 három különböző tí­pusú zsidó irodalmi kifejezésmódot mutat be, háromféle zsi­dó hangot emel ki: a bábeli, a kafkai és a Philip … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »

Kárpótlási tárgyalások

1996. január 14-én újabb fordulóra ült össze a kárpótlás jogi problémáit tisztázni hivatott albizottság, melyben a kor­mány, a WJRO (a külföldi zsidóság által létrehozott kárpótlá­si világszervezet) és a magyarországi zsidóság képviselői … Tovább »

Hatékonyabb egészségügyi ellátás

Létrehoztuk a járóbeteg-ellátást az alábbi szakterületeken: belgyógyászat, kardiológia, tüdőgyógyászat-asztma, reu­matológia, szemészet, angiológia, röntgen, urológia, laboratórium. Elsősorban a ho­locaustot túlélők számára állunk … Tovább »