Szakrális textilek a Magyar Zsidó Múzeumban
A zsidóság és a szőnyeg címmel 43 kárpitot, köztük zsinagógai textileket, erdélyi, török, perzsa és nomád szőnyegeket állít ki a Magyar Zsidó Múzeum az Első Pesti Szőnyeg Társasággal közösen.
Összesen 2,939 találat (1761 - 1780) : Élet és Irodalom .
A zsidóság és a szőnyeg címmel 43 kárpitot, köztük zsinagógai textileket, erdélyi, török, perzsa és nomád szőnyegeket állít ki a Magyar Zsidó Múzeum az Első Pesti Szőnyeg Társasággal közösen.
2010 MÁJUSI SZÁM
Novák Attila: Papírforma, meglepetésekkel
Idegenség, otthonosság Izraeli jelenlét a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (Turi Tímea, Vári György)
„Az ódzkodás nem új keletű” – Sanders Iván műfordító, irodalomprofesszor (Várnai Pál)
Biró-Nink … Tovább »
Mélyen vallásos, haszid szüleim számára a varsói színház „tréflinek”, nem létező dolognak számított. Színház csak a Purim ünnepén létezhetett, amikor Haszkel bácsi nagy fekete szakállat ragasztott kis szőke szakállára, magára véve a kifordított kaftánt, és a vidám kereskedő zsidót szerepét. Ámuló gyerekszemeimet nem tudtam levenni róla.
Az emigráció első évei nehezek voltak. Család nélkül, csekély nyelvtudással, teljesen idegen környezetben és kultúrában természetes, hogy elfogott bennünket a honvágy. Azaz: mi tulajdonképpen nem valami felé, hanem valami elől mentünk, menekültünk. Nagyon fájdalmasak voltak azok az órák, amikor átléptük az osztrák magyar határt, hiszen egész addigi életünket hagytuk magunk mögött.
A Művészettel a Diszkrimináció Ellen programsorozat, mint elnevezése is mutatja, arra az alapvető európai értékre épül, hogy elutasítson minden nemű diszkriminációt, valamint szolidaritást és egyetértést ébresszen az emberekben. Ehhez a célhoz rendeli sokszínű eseményeit, amelyek különböző országok művészeit és műalkotásait vonultatja fel, és helyezi egy közös térbe, legyen ez a Tűzraktér épülete vagy éppen egy egész város.
A náci rezsim által elkövetett bűncselekményekre való emlékezés szükségességét hangsúlyozta vasárnap a német államfő.
Egy hetet töltünk Prágában. Nyaralni jöttünk, de nem lennék hű magamhoz, ha csak nyaralnék. Kafka színdarabomhoz gyűjtök helyi hangulatokat, K. egykori otthonait, kedves helyeit, kávéházait, iskoláinak helyszínét végigjárva. Egy amerikai egyetemi program kényelmes apartmanjában lakunk, ennek fejében egy szemináriumot kell tartanunk amerikai vendégdiákoknak a közép-európai zsidó kultúráról.
A köztársaság nem a biztos vég előtt áll, hanem egy nyitott kimenetelű folyamat kezdetén, amely nemcsak bukásának veszélyét hordozza magában, hanem konszolidálódásának esélyét is – írja Kis János filozófus az Élet és Irodalom eheti számában.
Különleges, hiánypótló könyv német kiadását mutatták be a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon: a magyar nyelven 2007-ben megjelent Sós kávé – elmeséletlen női történetek című antológia női visszaemlékezéseken keresztül mesél a holokauszt megpróbáltatásairól, a zsidó nők eddig többnyire rejtett gondolatairól.
A politikai judaizmus és Izrael állam születéséről, illetve az arab-zsidó megbékélés esélyeiről vitáztak a Hős új ország – a modern Izrael 60 éve mottóval megtartott beszélgetés résztvevői vasárnap a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon elképesztő érdeklődés kísért egy vékonyka, mindössze 154 oldalas könyvet. Az interjúkötetet az ötvennégy éve Amerikában élő irodalmár, Marianna D. Birnbaum készítette, a címe: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben. A könyvben az első interjú avval a kérdéssel kezdődik, hogy magyar vagy zsidó írónak tartja magát Spiró György.
Az április 22-25 között sorra kerülő Budapesti Könyvfesztivál díszvendége a világhírű izraeli alkotó, Amosz Oz lesz. Izrael többször is irodalmi Nobel díjra jelölt írója látszólag 70 éves. Valójában legalább háromszáz esztendősnek tartja magát, hiszen más vidéken ennyi idő is kevés lett volna mindazon dolgok átéléséhez, melyeken keresztülment.
Ámosz Oz világhírű izraeli író, a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége csütörtökön Demszky Gábor főpolgármestertől átvette a Budapest Nagydíjat a Millenáris Teátrumban.
Izraelben több tucat cég foglalkozik könyvkiadással, a szépirodalom mellett vannak köztük főleg szakirodalommal, tankönyvekkel foglalkozó egyetemek, valamint és jogi és szakkönyvkiadók is. A nagyobb újságok is megjelentetnek irodalmat, s az egy-két köztulajdonban, kibuci kézen lévő cég ellenére a kiadás üzlet, amely ha veszteséget termel, akkor csődbe megy.
„…minden attól függ, hogy ki adja át tanúvallomásunkat a jövő nemzedékeknek, hogy ki írja meg ennek a korszaknak a történetét (…) ha mi írnánk is meg a vér és könny ezen korszakának történetét – és én szilárdan hiszem, hogy ez így is lesz –, egyáltalán ki fog majd hinni nekünk? Senki sem akar majd hinni nekünk, mert a mi katasztrófánk az egész civilizált világ katasztrófája…
A 2010-es AEGON Művészeti Díj kitüntetettje Csaplár Vilmos Hitler lánya című regényéért. A zsűri nevében Gács Anna indokolta röviden a döntést:
Beláthatatlan méretű konfliktus előtt áll Magyarország a Jobbik választási szereplése kapcsán – írta kedden a Frankfurter Allgemeine Zeitung.