“Magyar vagy zsidó írónak tartja magát?”
A XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon elképesztő érdeklődés kísért egy vékonyka, mindössze 154 oldalas könyvet. Az interjúkötetet az ötvennégy éve Amerikában élő irodalmár, Marianna D. Birnbaum készítette, a címe: Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben. A könyvben az első interjú avval a kérdéssel kezdődik, hogy magyar vagy zsidó írónak tartja magát Spiró György.
A beszélgetésre a könyvfesztivál Osztovits termében került sor, ahová kétszer annyian akartak bejutni, ahány szék volt. Az érdeklődők, még az öregek is guggoltak, álltak, földre, lépcsőre vagy ablakpárkányra kuporodtak. A beszélgetésre eljött a szerző, és a három interjúalanyból kettő: Spiró György és Esterházy Péter. A kérdező a könyvet megjelentető Magvető főszerkesztője, Sárközy Bence volt. Az interjúkötet apropójaként az szolgált, hogy a tavalyi jeruzsálemi könyvfesztiválra, díszvendégként meghívták Esterházy Pétert, Konrád Györgyöt és Spiró Györgyöt. A három író, akik Marianna D. Birnbaumot jól ismerik, régóta tisztelik, Jeruzsálemből egy anzikszot, egy képeslapot küldtek: “Drága Daisy, véletlenül itt vagyunk …” Az irodalmár akkor határozta el, hogy mindhármukkal interjút készít. Azt akarta ugyanis megtudni, hogy a három magyar író talált-e hasonlóságot az izraeli és a magyarországi élet között; mi a véleményük a nemzeti és vallási kisebbségek helyzetéről Magyarországon és Izraelben. S mivel már az interjú kezdetekor tisztázni akarta a helyzetet, Spiró Györgytől, akit először 1968-ban Jerzy Robert Nowak, a lengyel kommunista párt tagja zsidózott le – antiszemita írását a magyar kommunista párt utasítására a magyar Élet és Irodalom is közölte-, azt kérdezte: ” magyar vagy zsidó írónak tartja magát? Már csak azért is, mert a jobboldali sajtóban a legjobb esetben is, vagyis amikor éppen nem szidalmazzák, zsidó írónak nevezik.” A könyvbeli interjúban a rövid válasz, amit ötvenkét oldalas kifejtés követ, az, hogy :”Magyar író vagyok, mit tegyünk.” És Spiró a szégyenteljes nürnbergi és magyar zsidótörvényeket említve, kimondja, igen “fajilag” ő százszázalékosan zsidó. Magyarországon a százszázalékosan magyar kifejezést és meghatározást ma szélsőjobboldali internetes portálok használják, a többi között olyanok, amelyek könyveket vagy ruhákat is kínálnak eladásra.
Birnbaum arra emlékezteti Spirót, vagy inkább az olvasót, hogy Radnóti Miklós is magyar költőnek tartotta magát, s amikor a numerus clausus idején Komlós Aladár megkérte, írjon a zsidó költők antológiájába, akkor nagyon udvariasan visszautasította, mert ő magyar író. Spiró az interjúban hosszan beszél az ősökről, arról, hogy bár volt köztük csodarabbi meg katolikus szent is, neki ehhez semmi köze. Az apja meggyőződéses kommunista volt – Brünnben végzett mérnökként, mert a numerus clausus miatt Pesten nem járhatott egyetemre -, s hogy amikor eljött az általános iskola ideje, az évnyitó előtt az anyja azt mondta neki: “Édes fiam, tudd meg, hogy mi zsidók vagyunk; ez azt jelenti, hogy pont olyanok vagyunk, mint a többi magyar, de ha lezsidóznak, üssél.”
