Maradjanak otthon a március 15-i nemzeti ünnepen a magyaroszági zsidó állampolgárok – tanácsolja a Mazsihisz elnöke.

Magyarországra érkezik legújabb könyvének magyar nyelvű bemutatójára David Irving; a brit publicistát és történészt, akit a holokauszt tagadása miatt Ausztriában három év letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, a Gede Testvérek Bt. hívta meg.

„Átrendeztette” a kassai Thália Színház igazgatója Örkény Tóték című darabját, a mű végén megjelenített Árpád-sávos zászlót lobogtató fiatalok miatt.

Gusztos Péter (SZDSZ) szerint a Fidesz szégyenteljes szimbiózisban él egy szélsőjobboldali, antiszemita szubkultúrával, éppen ezért amorális, képmutató akciónak, műbalhénak tartja a Fidesz frakcióvezetőjének hétfői felszólalását.

„Antiszemita”, „az Európai unió alapvető értékeivel és jogaival ellentétes szellemiségű”, „tűrhetetlen”: ezekkel a jelzőkkel illették egy európai parlamenti képviselő nemrég megjelent könyvét.

Úgy döntött, áttér a zsidó hitre egy iráni muzulmán, aki 1995-ben Izraelbe térített egy iráni utasszállító repülőgépet – írta pénteki számában a Maariv izraeli napilap.

Hosszú interjút adott a világ egyik vezető napilapjának, a brit The Timesnak a magyar miniszterelnök. Gyurcsány Ferenc a beszélgetésben szólt a reformokról és az MSZP-n belüli viszonyokról, valamint Orbán Viktor Fidesz-elnökről.

Az antiszemitáknak nincs jelentős támogatottságuk Magyarországon, és elvi szinten a Fidesz sem pártolja őket, de ez az ellenzéki párt gyakorlati politizálásán már nem mindig látszik – mondta a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Timesnak adott interjúban fokozódó magyarországi zsidógyűlöletről beszélt, amellyel szerinte érdekközösséget vállal a Fidesz.

Iráni értelmiségiek egy csoportja bírálta, hogy országuk a zsidóság második világháborús tömeges megsemmisítését tagadó nemzetközi értekezletet rendezett; a bírálók szerint Teherán politikai tőkét akart kovácsolni a vészkorszak alatti emberi szenvedésből.

„Az Újlipótváros a pesti East-Manhattan, amelynek kopottan is legelegánsabb avenue-ja a Pozsonyi út, s amelynek legelőkelőbb parkjában a második világháború kitörése után már nem épülhettek meg az ambíciózusan megálmodott felhőkarcolók (…) a kulcsos-tükrös-ülőkés liftek (…) a nagypolgári kétszázhúsz négyzetméterek, a teniszpályányi tetőteraszok margitszigeti panorámával, a több száz eredeti Bauhaus-körablak, meg a frissen csiszolt parkettájú nappalik, falukon az obligát Scheiber Hugó-vásznakkal.”

 „Miniszterelnök Úr! Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyermekeim arcát…” E szavakkal „indokolta” Blaskó Péter színművész, miért nem volt hajlandó átvenni a Kossuth-díjat. Mondandóját felolvasták a Fidesz március 15-i … Tovább »

2008. március / Petri Lukács Ádám Miért nem jó seft csinálni finom boltot nekünk? Olyat, ahol ízléses helyiségben tiszta pultokról kínálják kedves és figyelmes eladók a jó portékát? Olyat, mint a bécsi Grabenen a Meinl, de legalább olyat, mint a Budagyöngyén a sajtos-sonkás, … Tovább »

A lakásom a 22. emeleten volt, magyar számítás szerint a huszadikon. Ugyanis Amerikában a földszint is emeletnek számít, továbbá sehol sincsen 13. emelet. A szállodákban sem. A 12. emelet után azonnal 14. emelet következik. Tipikus esete annak, ahogy az emberek becsapják magukat. Bár a 13. emeleten laknak, azt nem így hívják… Nem a tények, a nevek érdeklik őket. A dolog az, aminek nevezzük. Ha tizenharmadiknak neveznék a tizenharmadik emeletet, akkor senki sem venné meg az ottani lakásokat.

Az idősebbek még jól emlékezhetnek az elmúlt évtizedek híres fejszámolóművészére. A 87 éves Pataki Ferenc Dombóvár díszpolgára, számos kitüntetés tulajdonosa, egy Pozsonyi úti lakásban él és szelleme semmit sem kopott.

A kultúrtörténet az építészeti és városi együttesekben a harmóniát, az egységes emberi akarás kőben/téglában történő megvalósulását méltányolja, akár a céhmesterek által épített középkori bártfai főtérről legyen szó, akár pedig a modern vállalkozói világ pesti együtteseiről. Nem csoda, ha meggondoljuk, hogy a globalizálódó világban az összhang, a társadalmi és az építészeti egység azok a kivételek, melyek azt a reményt táplálják, hogy talán még van lehetőség egyensúlyi állapotra, harmóniára ember és ember, ember és a környezet között.

Az alábbi cikk megszületésekor még nem lehetett tudni, hogy az izraeli hadsereg szárazföldi akcióba kezd a Gázai-övezetben. Ez a mostani, katonai lépés azonban nem befolyásolja az írás tartalmát, lényegi mondanivalóját. A gázai dráma újabb fordulójához érkezett. Új felvonás egy régi darabban.

Orosz-zsidó művészek, 1910-19402008. március / Biró-Nink BeátaFigyelemre méltó új kiállítással jelentkezett a közelmúltban az amszterdami Zsidó Történeti Múzeum (Joods Historisch Museum – röviden JMH). Az intézmény, amely a híres Portugál Zsinagóga szomszédságában, stílusosan … Tovább »

Az Amerikában élő feketék (píszí szóhasználattal: “afroamerikaiak”) túlnyomó része keresztény, 10-15 százalékuk moszlim (ez az arány számottevően növekszik) és – bármilyen meglepő – akadnak köztük zsidók is. Arányuk valószínűleg az amerikai feketék egy százalékát sem éri el, de azért szép számmal vannak közösségeik. Ezek egyike a Beth Shalom gyülekezet, amely a Dél-Chicagóban élő feketék közül verbuválja híveit. Rabbijuk, Capers Funnye, azzal tűnik ki, hogy aktívan részt vesz a zsidó közösségi életben.

A magyarországi zsidóság képviselete egyre anakronisztikusabbá válik. Alapja még mindig az 1868-ban létrejött rendszer, amikor az – akkori felfogás szerint – vallásfelekezetnek tekintett zsidóság képviseletére a kongresszusi vagy más néven neológ irányzat nyert jogot. Ezen még a kommunista állam által 1950-ben végrehajtott gleichsaltolás sem változtatott: ez is a vallást azonosította a zsidósággal.

Február 15-én indult a LOW holland-flamand kultfeszt, mely egy hónapon át kortárs képzőművészeti, komoly-, jazz- és popzenei, színházi és mozirendezvényekkel várja a közönséget. A rendezvény keretében, a szerző jelenlétében mutatják be márciusban a SuperTex című regényt, mely a Gondolat kiadó „Akcentusok” című holland-flamand szépirodalmi sorozatában jelenik meg Szántó T. Gábor, lapunk főszerkesztője előszavával. Ízelítőt közlünk a regényből. A könyv, sommásan, a holokauszt második nemzedékének hontalanságáról szól.