Ha nem online tombolószobákban zajlott volna a csetepaté Biszku Bélának a zsidó Szeretetkórházba való felvételéről, az eset olyan kérdésekre is ráirányíthatta volna a figyelmet, amelyek túlmutatnak ezen az ügyön, zsidók és nem-zsidók számára egyaránt érdekesek – és nehéz megválaszolni őket. A kérdés egészen általánosan fogalmazva a következőképpen hangzik: lehet-e mérlegelési szempont egy partikuláris közösséghez való tartozás (vagy nem tartozás) olyan, korlátosan rendelkezésre álló társadalmi javak elosztásakor, amelyekre az egyenlő emberi méltóság elve alapján mindenki egyforma joggal tart igényt?

Sorozatunkban rabbik válaszolnak egymás kérdéseire. Eredeti terveink szerint minden irányzat szerepelt volna a rabbinikus hagyomány responzumait idéző kérdezz-felelek-ben, de az ortodox hitközség és az EMIH képviselői nem kívántak élni a párbeszéd lehetőségével, arra hivatkozva, hogy az “értelmetlen hitvitához”, illetve “vetélkedéshez és személyeskedéshez vezethet”. Ezúttal Raj Ferenc kérdez, Radnóti Zoltán válaszol.

A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet Menete rendezvény szónokai. Az idén 14. alkalommal megrendezett Élet Menete a Dohány utcai zsinagógától a sófár hangjára indult vasárnap délután a Szent István-bazilika előtti térre.

Bálint Andrással Heltai Jenőről beszélget Szegő János

Volodimir Grojszman (más írásmód szerint Hrojszman) személyében először választottak Ukrajnában zsidó származású miniszterelnököt. 

Az EMIH több mint 2000 négyzetméteres új központja pár méterre lesz a Margit hídtól, ahol a pénteken végtisztességet kapó, 70 éve Dunába lőtt zsidó mártírok maradványait megtalálták.  Hasonló méretű zsinagóga egészen a második világháború óta nem létesült Magyarországon.

Az … Tovább »

Az év elején Jani Rashidot, egy moszlim férfit, aki sokat dolgozott a különböző etnikai és vallási csoportok együttélését szolgáló projektekben, elöljárói közé fogadta a hitközségi elnök javaslatára a Bradfordi Reform Zsinagóga. Alighanem ez az az első ilyen eset a világtörténelemben.

A demokraták két elnökjelölt-aspiránsa élesen támadta egymást, értékítéletet, megbízhatóságot, tapasztalatot kértek számon egymáson a CNN hírtelevízió által meghívott vendégek jelenlétében a csütörtök este rendezett vitában New Yorkban.

Az első elemzések szerint … Tovább »

Németország történelmében először alkotnak törvényt a bevándorlók integrációjáról. A nagykoalíció a hét órás egyeztetésen a terrorellenes törvénycsomagot is tető alá hozta.

Törvénycsomagot készít elő a német nagykoalíció a menekültek integrációjáról. … Tovább »

“Aki zöldséget ültet a szőlőben, és a helyén hagyja, tiltásnak tesz ki negyvenöt szőlőtövet.”

Szerkesztőségünk korábban tudósított Langer Ármin rabbinövendék és a németországi Abraham Geiger Kolleg vitájáról a bevándorlásról, aminek nyomán Langert eltanácsolták az intézménytől. Cikkünk nyomán angol nyelvű levelet kaptunk az intézmény képviselőjétől, melynek fordítását az alábbiakban közöljük. 

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége meghívására április 13-14. között Budapesten tárgyaltak Szlovákia, Csehország és Lengyelország legjelentősebb zsidó szervezeteinek vezetői. Kiemelt témaként szerepeltek a két napos tanácskozás napirendjén a kulturális és biztonsági együttműködéssel kapcsolatos kérdések.

Lehet-e egy zsidó arab?

Kedd este, több száz összegyűlt ünneplő jelenlétében átadták a felújított óbudai zsinagógát. 

Óbudán egy korábban tévéstúdióként használt épület kezdett újra zsinagógagént működni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető … Tovább »

Száz éve, 1916. április 13-án halt meg Eötvös Károly ügyvéd, író, újságíró, politikus, a hírhedt tiszaeszlári per védője, akit bölcsessége, jogi felkészültsége, segítőkészsége okán az egész ország “Vajdaként” emlegetett.

Izraeli matematikusok és régészek azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy egyes bibliai szövegek idősebbek, mint ahogyan a tudósok korábban gondolták.

A kutatók kézíráselemzést végeztek, ahhoz hasonlót, amellyel a bankok és titkosszolgálatok ellenőrzik az aláírásokat. … Tovább »

1947. április 12-én indultak az első vagonok, megkezdődött a csehszlovákiai magyarok kitelepítése. 

1940-ben a nácik lerohanták Dániát és bevonultak Koppenhágába. A híres fizikus, Niels Bohr tudta, hogy bajban van: nála, az Elméleti Fizikai Intézetben volt ugyanis két kollégája Nobel-díja. Hogy ez miért volt baj? Max von Laue, a hitleri politika ellenzője, és a zsidó származású James Franck küldték el neki korábban díjaikat megőrzésre. Titokban, mert Németországból tilos volt aranyat kivinni, a díjak pedig 23 karátos aranyból készültek. A tetejében pedig a nevük is rajtuk szerepelt, ami egyenlő volt a beismeréssel. Mindez Niels Bohrra, mint a díjak őrzőjére nézve főbenjáró bűnnek minősült volna, ha a Gestapo megtalálja azokat. A probléma abszurd, de hatásos megoldásában Hevesy György volt segítségére.

Lehet-e egy arab zsidó?

Egy tekintélyes izraeli politológus szerint Izraelnek belátható időn belül nincs esélye arra, hogy rendezze viszonyát a palesztinai arabokkal. A tartósnak ígérkező konfliktushelyzet kezelésére ötfajta lehetséges politikát vázol fel, de egyik megoldás sem éppen szívderítő.

„Ha … Tovább »