Húsz éve, 1991. december 6-án halt meg Aczél György, a hatvanas-hetvenes évek legbefolyásosabb pártállami kultúrpolitikusa. 

A semmit nem felejtő és soha meg nem bocsátó Moszad-ügynökök újabb
kanyarja ezúttal a Kelet-Berlinnek álcázott Budapestre visz, ahol három
lelkes, de ügyetlen zsidó fiatal próbál elbánni egy megkötözött,
hatvanéves nőgyógyásszal. Aztán mégis egy hetvenes éveit taposó
matrónára marad a bosszú.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöksége érdeklődéssel figyeli, hogy a jelenleg elismert három zsidó felekezet között egyezkedés kezdődött az örökjáradék juttatás felosztásáról. Tisztában vagyunk azzal, hogy a több évtizede kialakult gyakorlat csak türelemmel, egymás iránti tisztelettel és nagyfokú kompromisszumkészséggel változtatható meg.

Szerda délelőtt a Kneszet nyolctagú biztonsági kabinetje a november 1-e
óta visszatartott palesztin adótámogatások folyósítása mellett
szavazott, Izrael nem csak az októberben beszedett 100 millió dolláros
összeget, hanem a november hónapi juttatásokat is egy összegben
jóváírja. A rendkívüli nemzetközi nyomás alatt meghozott döntést
Jeruzsálem az időközben komolytalannak bizonyult palesztin
egységtárgyalásokkal, valamint a Ramallah és az ENSZ-alszervezetek
között beálló „diplomáciai csenddel” magyarázza.
 

Jó volna tudni, milyen politikai számítások húzódhatnak meg amögött, hogy a főpolgármester Dörner Györgyöt és Csurka Istvánt állította az Új Színház élére. Jó volna tudni, de tulajdonképpen mindegy.  Takáts Andrea és Kálid Artúr színészek az aláírók névsorát … Tovább »

Esterházy János tragikus sorsa megmutatta, hogyan lehet két nemzetet
szemben állítani. Igazi ellentét pedig, a magyarok és szlovákok között
sohasem volt. Szembenállás, gyűlölet csak a vezetők és egy vékony réteg
között található. Tény: Nagy-Magyarországon a nemzetiségek sohasem
kaptak autonómiát. Ez súlyos hiba volt. Ma hasonló történik ellenkező
előjellel.

A New York Times által 2010-ben irodalmi százas listájáról a TOP 5-be
választott Hans Keilson két regénye jelenik meg egyszerre a téli
könyvvásárra magyarul a Partvonal Kiadó gondozásában. 

Az index.hu írása szerint a kőbányai rendőrkapitányság nyomozást folytat
ismeretlen tettes ellen a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) Kozma utcai
központi temetője és kegyeleti osztálya, a Chevra Kadisa (szentegylet)
könyvelésével kapcsolatban. 

is poénos-megcsalós-szerelmes filmnek indul, aztán nagyon kinövi magát ez a pazar színészi alakításokkal teli film.

Ami nálunk történik, igazi apartheid! – mondja telefonon Naomi. Remeg a
hangja a dühtől. Nála az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a város
büszkeségét, a szupermodern villamost is szegregálni akarják:
elválasztanák benne a nőket a férfiaktól.

Néhány fiatalabb rabbi olyan közösséget épített föl, amelyre erkölcsileg és némileg már anyagilag is támaszkodhatnak. Függésük a központtól csökkent, a civil kurázsi ezzel párhuzamosan nőtt, hasonlóképpen a fiatalabb nemzedék elégedetlensége a hitközségi állapotokkal.  A sajtóban történt nemzedékváltás mellett ez áll a temetői botrány hátterében.

A 27 éves Nimrod Machani négy évig dolgozott vízi mentőként a Tel
Aviv-i parti őrségnél. Édesapja pedig, a 60 éves Shimshon évekig
tengerészként szolgált, a hajóutak között pedig ő is vízi mentőként
tevékenykedett Tel Avivban.
 

Ahmed Abdelrazek budapesti palesztin nagykövettel arról beszélgettünk, hogyan képzeli el a palesztin államot a megalakulása után. 

– Nagykövet úr, miért éppen most állt elő a Palesztin Nemzeti Hatóság elnöke, Mahmud Abbasz az állam ENSZ-beli elismertetésével? Ezt a kérdést … Tovább »

A magyar hatóságok azért nem adták meg az átrepülési engedélyt az iráni
külügyminiszter által használni kívánt repülőgépnek, mivel az nem felelt
meg valamennyi szükséges feltételnek – közölte Tóth József, a
Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője hétfőn az MTI kérdésére.
 

Izraelnek mint liberális demokráciának a jövőjét is kérdésessé teszi az a
hirdetőtáblákon, tömegközlekedési eszközökön és a parlament termeiben
zajló küzdelem, amelyet a keményvonalas vallásos nacionalisták és a
liberális értékek védelmezői folytatnak a zsidó állam lényegének
meghatározásáért.

„Szégyen a magyar keresztények szüleinek, nagyszüleinek, hogy annyi
embert hagytak elhurcolni. De nem tudom, mit tettek volna az én
nagyszüleim, vagy szüleim, ha keresztény honfitársaik nagyszüleit,
szüleit, hurcolták volna el. Nem tudom.

Milyen nép ez? És milyen zsidóság ez? Mindig tudtam, hogy minden népnek
olyan vezetői vannak, olyan elitje van, amilyet megérdemel. De hogy még a
zsidói is olyanok, amilyet megérdemel, sőt minden zsidó diaszpórának is
olyan a „gazdanemzete”, amilyet megérdemel, arra csak most döbbentem rá

Gazdag bécsi nagypolgári családból származott, apja Csehországból
bevándorolt zsidó textilgyáros volt. A bécsi és berlini egyetemen
filozófiát, germanisztikát és romanisztikát tanult, majd 1904-ben
Hippolyte Taine filozófiájáról írt disszertációjával bölcsészdoktori
fokozatot szerzett.

Nicolas Sarkozy francia elnök csütörtökön francia zsidó vezetőkkel
találkozott, és igyekezett megmagyarázni, hogy miért nevezte „hazugnak”
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. 

Amosz Oz izraeli író könyveinek megjelenése mindig irodalmi eseményt jelent. Akik szerették Szeretetről, sötétségről című memoárját, több ismerős epizódra ismerhetnek rá új regényében, mely a napokban kerül a könyvesboltokba. Ebből közlünk részletet az Európa Könyvkiadó jóvoltából.