Méltánytalan helyzetben van a XX. századi magyar történelem egyik legpozitívabb személyisége. Esterházy János gróf mind a mai napig nem kapta meg a Yad Vashem Világ Igaza elismerést, pedig a tények egyértelműek és alátámasztottak.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagjaiból alakult Millennium Rézfúvós Kvintett zsidó zeneszerzők műveinek átiratából illetve zsidó témájú darabok részleteiből ad koncertet.

Az Énekek Énekét bemutató kiállítás nyílt pénteken a budapesti Zsidó Múzeumban. A Szentírás és a Világirodalom kiemelkedő kincsét az izraeli születésű, Kölnben élő Jonathan – alias Robert Windmüller – földfestékkel színezett táblákra felvitt művészi kalligráfiái idézik héberül, Benedek István Gábor különlegességnek számító hexameteres fordítása magyarul; a kiállítást Rusznák Rita rendezte.

Elérkeztünk a XXI. század első évtizedének a végére, amikor immár idős emberek adnak számot arról, hogyan élték át gyerekként a holokausztot.

Jó, ha emlékszünk a KGB-s paranoiára meg a Brezsnyev-doktrínára, de azért ne tévesszük szem elől, hogy 1956-tal és 1968-cal ellentétben ma a helyzet csak kilátástalan, nem reménytelen. A jó hír az, hogy a moszkvai fenyegetés épp ellentétes hatást váltott ki: létrejöhet egy új, Moszkvával szembeni “Varsói Szerződés”.

“Ennek az embernek el kell tűnnie a parlamentből és a politika színteréről.” Az ilyen megnyilatkozás “ad bátorítást a szélsőségeseknek”. “Ezt az embert… nagyon jól ismerem, hiszen több évig volt az egyházi államtitkárságnak a vezetője, így szinte napi kapcsolatban voltunk vele

Nem a református egyházat képviselte Kiss Endre József lelkész a turulszobor megáldásán, a ceremónián csak egyénileg vett részt – mondta az MTI-nek hétfőn Csomós József, a Magyarországi Református Egyház Tiszáninneni Egyházkerületének püspöke. 

A Magyar Katolikus Egyház sem képviselteti magát a XII. kerületi turulszobor hétvégi avatásán – mondta Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára szombaton. A református és az evangélikus egyház szerdán közölte, hogy nem vesz részt hivatalosan a szobor megáldásán.

Kövek meséi – Irodalmi séták a pesti zsidónegyedben
Stories in the Stones – Literary Walks around Budapest’s Jewish Quarter, című kötetének felolvasással és sok zenével tarkított bemutatója az Elektrotechnikai Múzeum udvarán

Angelo Gambatese pásztor, a magyar Szent István templom lelkésze nyilatkozatában kijelentette, hogy noha igyekeznek helyiségeiket közösségük tagjainak elérhetővé tenni, mindent megtesznek azért, hogy a templomot és híveiket megóvják a gyűlölet és az intolerancia hangjaitól. 

A jövő egyházpolitikájáról és a Barankovics Alapítványon belül megalakult izraelita műhelyről is szó volt Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének és Zoltai Gusztávnak, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójának a napokban megtartott informális találkozóján – tájékoztatta az MTI-t a párt szóvivője.

“Képzeljük el: elől a felhőoszlop, nyomában a fölfegyverzett zsidó nép,
amint  megérkezik a Sás-tenger partjára. Az emberek fáradtak,
legszívesebben lepihennének, ám távolról vad csatakiáltás hallik, a
közeledő egyiptomiak serege, élükön a fáraóval, az Ámon-Rével
egylényegű istenfiúval. Még egy kis idő, s a két sereg farkasszemet néz
egymással.”

A zsidók és keresztények közötti távolság oka a keresztények által „újszövetségi Szentírás”-nak nevezett görög nyelvű iratcsomó, melyet csak a keresztények ismernek el hiteles isteni kinyilatkoztatásnak a Messiásról, Isten Fiáról, a második Isteni személyről, Jézus Krisztusról.
 
 

A mediterrán hangulatú Pécsett nyáron pezseg az élet. Baranya 200 ezres lélekszámú megyeszékhelyének főterén, a Széchenyi téren egyre-másra váltják egymást a turistacsoportok. A város egyik legismertebb jelképe, a Dzsámi előtt a Pécsi Tudományegyetem megfáradt hallgatói pihenik ki a vizsgázás fáradalmait, a Király utca kerthelységeiben üldögélve a város színe-java kortyolgatja a Dunántúli Naplót olvasván a pécsi sörfőzde habos, párától csillámló nedűit. 

Torz, beteg homoszexuálisok, alattomos sánták, altesti lény nők, a magyarság életerejét elszívó feminin szlávság, náci lényegű németek, fasizmusra hajlamos zsidók. Márai Sándornak mindenkihez volt nem is egy rossz szava. 

Torz, beteg homoszexuálisok, alattomos sánták, altesti lény nők, a magyarság életerejét elszívó feminin szlávság, náci lényegű németek, fasizmusra hajlamos zsidók. Márai Sándornak mindenkihez volt nem is egy rossz szava. 

Földi halandó meg nem mondhatja, hogy elmarasztalják-e bárhogyan ifj. Hegedűs Lórántot az egyházban. Évek óta hallhatunk felőle, először a MIÉP-es szerep és a „kirekesztő” mondat kapcsán, majd a „felvonulások” és a „simonpereszezés” miatt, legutóbb pedig mert szolidaritási istentiszteletet tartott a palesztinok mellett.

 A tordasi iskola új igazgatója augusztus 1-jétől Kosaras Péter Ákos. Ő az a történelemtanár, aki tavaly egy internetes portálon SS-egyenruhában pózolt. Könyvét egy szélsőjobbos kiadó jelentette meg. A helyi képviselő-testület most mégis alkalmasnak találta a Sajnovics János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény vezetésére. Pályázatában azt írta: az iskola jó hírnevét szeretné öregbíteni.
 
 

Leibowitz kiindulópontja rossz; Goethét idézi – akit gondolkodóként becsülök, költőként bálványozok, vallási kérdésekben viszont teljesen inkompetensnek tartok. Vajon melyik vallásra mondott igent Goethe? Aki úgy nyilatkozik, hogy „akinek tudománya és művészete van, annak már van vallása is, akinek viszont se tudománya, se művészete, annak legyen vallása”(1) – nos, az elárulta, hogy a vallás lényegéből semmit se értett meg!
 
 

Contemporary Jewish Writing in Hungary
 
Eszter Breuer

Jewish identity in Hungary stands as the focal point of works by 24 of the country’s best authors in Contemporary Jewish Writing in Hungary: An Anthology.
This book published by the University of Nebraska Press is the latest volume in a series … Tovább »