Több sérült, előállított tüntetők, összetört padok, telefonfülkék, kiégett autó – nagyjából ez a mérlege a Hatvannégy Vármegye ifjúsági szervezet szombat délutáni és kora esti felvonulásának és zavargássá fajult tüntetésének. 

“Az időtlenített morális értékítéletekkel teli történetírással szemben az úgynevezett megértő történetírást kedvelem. Sohasem dicsőíteni vagy leleplezni kívánok egy személyt vagy egy korszakot, hanem megérteni és megmagyarázni. És mindent a saját kontextusában.”

A helyszínelő csütörtök délután a Nyári Zsidó Fesztivál keretében szcenírozott irodalmi beszélgetésre indult a Bajcsy Zsilinszky úti Alexandra Könyvesházba. Örömmel kelt útra, mert, nem tagadja, hozzá két különöst közelálló férfiút készült meghallgatni: Vári György látta vendégül Bán Zoltán Andrást a könyvpalota felső szintjén húzódó Irodalmi Kávézóban.

„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…” 

Egy magyar katonatiszt 1968. augusztus 20-án kora este figyelmeztette Prágát, hogy a Varsói Szerződés hadseregei néhány órán belül megindítják a támadást Csehszlovákia ellen, de a korabeli csehszlovák vezetők ezt az információt nem vették figyelembe – állította Pavel Zácek, a prágai Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet (UPSTR) igazgatója az MTI prágai tudósítójának adott interjúban. Zácek szerint az ismeretlen magyar katonatiszt jelentése az esti órákban eljutott Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnökhöz is, aki azonban nem adott hitelt neki. 

Vita alakult ki a hozzászólók között a Judapest.org blogon lapunk, a Szombat kapcsán arról: lehet-e hiteles kritikát kifejteni a Szombat hasábjain a zsidó intézményrendszerről, ha a lap pályázik a Mazsihisz nem hitközségi szervezetek számára meghirdetett pályázati alapjához is.

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont 2006 februárjában megnyílt állandó kiállítása több szempontból is ambivalenciáról árulkodik. Egyrészt, nagyon részletesen és kimerítően ábrázolja a magyarországi holokauszt nap-napi történéseit, ugyanakkor nem ágyazza be ezeket a szikár tényeket egy szélesebb összefüggésbe, nem ad részletes és kimerítő választ a miért kérdésére, ezért elbizonytalanítja a látogatókat is.

Forrás: Népszabadság 2008. június 22. / Kádár Gábor, Vági Zoltán Az 1989-1990-es békés rendszerváltás a magyar történelem kivételes fejezete volt. Az elmúlt 160 évben Magyarországon szinte valamennyi jelentős politikai és gazdasági fordulatot antiszemita pogromhullám kísérte. … Tovább »

Szombat összeállítás 2008. május 6. Deutsch-Für Tamás a Heti Válasznak adott interjújában úgy nyilatkozott, nem ért egyet apósával, Für Lajossal, aki a Magyar Gárda támogatója. Bayer Zsoltot is élesen kritizálta Magyar Hírlapban megjelent cikke miatt. Für Lajos a szélsőjobboldali … Tovább »

Forrás: Népszabadság 2008. május 3. / Kőszeg Ferenc A hatnapos háborút követő Izrael-ellenes dobverés 1967-ben Magyarországon nem szélesedett antiszemita kampánnyá. Éppen akkor talán az igény sem volt meg rá, hiába fejtegették szakértők és újságírók (részben Izraelből visszaköltözött, … Tovább »

Forrás: Élet és Irodalom 2008. április 30. Alig néhány nappal a hírhedt szélsőjobboldali publicista antiszemita írásának megjelenése után, egy akár békésnek is nevezhető vasárnap délután a Fidesz 20. születésnapján készült fényképek és videofelvételek árasztották el az … Tovább »

Forrás: andrassew.blogspot.com 2008. április 28. Kedves Mihály, annyira megrendített, amit írtál, hogy elkezdtek folyni a könnyeim. Nekem, aki, mint írod, bátor vagyok és talpig férfi. Mostanában elgondolkoztam a kommunistákhoz és a fasisztákhoz való viszonyomról.       Andrassew … Tovább »

Horn Gábor szerint Kádár János öröksége nem lehet a kormányzati célok része, amíg az SZDSZ a koalíció tagja – így reagált az SZDSZ ügyvivője Horn Gyula beszédére, amelyet az MSZP Nyugdíjas Tagozatának vendégeként mondott csütörtökön Tolnán.

„Az Újlipótváros a pesti East-Manhattan, amelynek kopottan is legelegánsabb avenue-ja a Pozsonyi út, s amelynek legelőkelőbb parkjában a második világháború kitörése után már nem épülhettek meg az ambíciózusan megálmodott felhőkarcolók (…) a kulcsos-tükrös-ülőkés liftek (…) a nagypolgári kétszázhúsz négyzetméterek, a teniszpályányi tetőteraszok margitszigeti panorámával, a több száz eredeti Bauhaus-körablak, meg a frissen csiszolt parkettájú nappalik, falukon az obligát Scheiber Hugó-vásznakkal.”

 „Miniszterelnök Úr! Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyermekeim arcát…” E szavakkal „indokolta” Blaskó Péter színművész, miért nem volt hajlandó átvenni a Kossuth-díjat. Mondandóját felolvasták a Fidesz március 15-i … Tovább »

A neológ rabbiság munkájával elégedetlen öt fiatal rabbi külön platformot alakított. Önálló bét dint (rabbinikus bíróságot) hoztak létre, betéréseket intéztek, felvették a kapcsolatot az európai maszorti mozgalommal – egyéb sem hiányzott a régi vágású kollegáknak. A lázadók és a retrográdok február 25-én, hétfőn gyűltek össze egyeztetésre Zoltai Gusztáv Bzsh-Mazsihisz ügyvezető igazgató szobájában.

Az Új Élet 2008. január 15-i számában jelent meg név nélkül, így a szerkesztőség álláspontját tükrözve, a Schweitzer József főrabbi Darvas István rabbihoz intézett levelét keretező szösszenet „Az ebédlemondók üzenete az őket bírálóknak” címmel. Schweitzer főrabbi a túlélők tapasztalatát erkölcsi érvként használva, és a kollektív döntés bölcsességére hivatkozva utasítja el fiatal kollégája különvéleményét az államfői ebéd lemondásával kapcsolatban.

Utcai visszatekintő Forrás: HVG 2008. március 17. / Szegő Péter Március 15. alkalmából a radikálisan nacionalista pártok és mozgalmak több helyszínen tartottak nagygyűlést a fővárosban. A szónoklatok között volt kifejezetten szórakoztató, volt végtelenül bornírt és volt agresszív … Tovább »

Forrás: Reakció 2008. január 26. / Ács Feri Száz esztendeje született a XXI. század legnagyobb magyar tudósnemzedékének világhírű tagja, Teller Ede. Egy igazi reakciósra emlékezünk most.       Teller Ede   Mint minden nagy történelmi figurának, neki is sok tisztelője … Tovább »

„A zsidók kifosztásának [szükségességét illetően] a harmincas évek közepére ideológiai hovatartozástól függetlenül (…) konszenzus alakult ki. (…) Magyarországon a zsidókon és néhány száz szociáldemokrata, liberális, konzervatív politikuson és józan értelmiségin kívül … Tovább »