Tele a sajtó a hírrel: az orosz elnököt, Vlagyimir Putyint nem hívták meg az auschwitzi tábor felszabadulásának 70. évfordulójára rendezett emlékünnepségre

Jeruzsálemben, az Olajfák – hegyén lévő ősi zsidó temetőben helyezik kedden örök nyugalomra a párizsi kóser élelmiszerüzlet túszdrámájában meggyilkolt négy zsidó áldozatot

– közölte vasárnap a Ynet, a Jediót Ahronót című újság angol nyelvű honlapja.

A hírt … Tovább »

Feltehetően a végéhez közeledik az a Schwezoff Dávid személyéhez köthető (de korántsem csak róla szóló) abszurd dráma, 

Legalább két fekete csuklyás fegyveres támadt rá Kalasnyikovokkal a francia szatirikus magazin, a Charlie Hebdo szerkesztőségére, legalább 11 ember meghalt, köztük két rendőr. Charlie Hebdo legutolsó Twitter-bejegyzésében az Iszlám Állam vezetőjéről, Abu Bakr al-Bagdadiról készített egy képregényt. A szerkesztőségét már korábban is fel akarták gyújtani a Mohamedről készült karikatúráik miatt. Egy éve egy 64 oldalas különszámot is kiadtak, aminek a borítóján Mohamed egy tevét vezet a sivatagban.

2014-ben már kevesen élnek Gaudiopolisz egykori lakói közül.

Visszatért a terror világszerte a köztudatba – ezt hozta a 2014-es év az Iszlám Állam nevű dzsihádista csoport térhódításával. Bár az iszlamista szervezet ellen nemzetközi hadművelet indult, a következő év sem kecsegtet túl sok jóval. A dzsihádisták továbbra is nagy területet tartanak ellenőrzésük alatt Irakban és Szíriában, és rendkívül sikeresen toboroznak nyugati országokból is harcosokat. Jürgen Todenhöfer német újságíró szerint, aki tíz napot töltött közöttük, a terrorszervezet olyan nagyszabású vallási tisztogatásra készül, amilyet a világ még nem látott. Pedig a 2014-es év is a Közel-Keleten található keresztény közösségek felszámolásáról szólt. A Hetek cikke.

Az év végére gyakorlatilag minden nagyobb, magyar szélsőjobbos és neonáci közösséget törölt oldaláról a Facebook.
Több szélsőséges csoport már most közölte: nem kíván ismét megjelenni a legnagyobb közösségi hálón, ehelyett „új rendszert dolgoznak ki”. A döntés hátterében … Tovább »

Még nagyjából 60 nap, és a Palesztin Hatóság a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja lesz – legalábbis a papírforma szerint.

ENSZ-küldötte ugyanis átadta az ehhez szükséges dokumentumokat a világszervezet központjában pénteken.
Úgy tudni, hogy Rijád Manszúr máris kérelmet … Tovább »

Emlékezetközösség – a Szombat körkérdése

Hetvenkét éve, 1943. január 1-jén fagyott meg az ukrajnai Jevdokovóban a munkaszolgálatra hurcolt Rejtő Jenő, akit írói álnevén, P. Howardként is ismer és szeret a magyar olvasóközönség. Állítólag 1943.január 1-jén – azt mondta, – hogy ez a nap is jól kezdődik. Mindössze … Tovább »

Megjelent a Hetek tanulmánykötete a holokauszt 70. évfordulója alkalmából. 12 összefoglaló írás, 12 túlélőinterjú 200 percnyi kép- és filmanyaggal.

A Hetek szakmai műhelye az elmúlt mintegy másfél évtizedben folyamatosan, szinte hétről hétre ráirányította olvasói … Tovább »

Alábbiakban a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) választási bizottsága elnökének indítványát olvashatják, amelyet a mai napon kaptak kézhez a BZSH képviselő-testületének tagjai, amelyben a hatályos jogszabályra hivatkozva, huszonöt képviselő aláírásával hitelesítve az ügyvezető … Tovább »

A friss irodalmi Nobel-díjas életének és műveinek vészkorszakkal és zsidóságával kapcsolatos egyes motívumairól novemberi számunkban írtunk. Az alábbiakban a díj átvételekor mondott beszédének egy részletét közöljük magyar fordítója, Rőhrig Eszter bevezetőjével.

Franciaországban a hagyományos katolikus antiszemitizmus gyakorlatilag megszűnt, annál erőszakosabb zsidóellenes támadásokat követnek el arab származású merénylők, akik Izraelen vélnek ily módon bosszút állni. A szociológus szerint válságban van a franciaországi zsidóság társadalmi … Tovább »

A BBC igazgatója a hazájában felerősödő antiszemitizmusról

 – Villányi András fotóiról

50 évet illusztrál 50 kép: válogatást láthatunk a Dohány utcai zsinagóga körzetének fél évszázadáról. Momentumokat, mikrotörténelmet. Az utolsó évtizedek lenyomatait. A sok új fotó között néhány régebbi: nem a koruk, a tematikájuk és … Tovább »

A magyar társadalom jelöli ki a zsidó közösség helyét a saját, ötszáz éve meglévő kettészakítottságának térfelein – mondja Toronyi Zsuzsanna, aki a múzeumán kívül beszél a holokauszt-emlékévről és a tervezett Sorsok Házáról is.

Magyar Narancs: A Magyar … Tovább »

Új holokausztfilmekről

Monográfia Szerb Antalról

Laczó Ferenc monográfiája a Horthy-kor reprezentatív magyar zsidó értelmiségi kiadványainak elemzését kínálja. A kötet a korszak magyar zsidó történelemértelmezéseinek és politikai platformjainak, hagyományképeinek és identitásopcióinak, apológiáinak és önkritikáinak részletes feltárására vállalkozik. Különös figyelemben részesíti a még a 2. világháború éveiben is megjelenő, gyakorlatilag egészen az 1944-es katasztrófáig publikálásra kerülő magyar zsidó kiadványokat, bemutatva, hogy a radikalizálódó antiszemitizmusra és a szükségletek kielégítésének fokozatos ellehetetlenülésére milyen intellektuális válaszkísérletek születtek.