London: miért van olyan sok zsidó a járvány áldozatai között?

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Az Egyesült Királyságban mintegy 250.000 zsidó él, ez a népesség 0.3%-a. A koronavírus fertőzés 44 zsidó halálos áldozata az összes áldozat 2.5%-át teszik ki. Ez nyolcszoros felülreprezentáltságot jelent.

St Thomas’ Hospital London, 2020. március 31. Fotó: TOLGA AKMEN/AFP via Getty Images)

A brit zsidóság ernyőszervezete, a Board of Deputies of British Jews naprakész statisztikát vezet az áldozatokról. Talán ez az egyetlen zsidó szervezet, amely a zsidók halálozási arányát az országos adattal is összeveti.

Az adatok azt mutatják, hogy a brit zsidók különösen veszélyeztetettek. Ez számos feltételezésre ad okot, bár egyetlen sem tűnik igazán meggyőzőnek. Jonathan Boyd, az európai zsidóság demográfiai adatait elemző Institute for Jewish Policy Research (JPR) vezérigazgatójának véleménycikke a Jewish Chronicle hétfői számában jelent meg. Szerinte az eddigi halálozási statisztika nem reprezentatív, így túl kevés az állítás igazolásához. Marie van der Zyl, a Board of Deputies elnöke hasonló értelemben nyilatkozott.

A haredi orthodoxok

Néhány ortodox zsinagógában a hívők nem tartanak távolságot egymástól, és ez aggodalomra ad okot a vírus gyülekezeteken belüli terjedését illetően. Egy egészségügyi dolgozó rámutatott, hogy az imádkozók ugyanazokat a felületeket érintik, közös imakönyveket használnak. Pedig 20 zsidó orvos már hetekkel korábban felhívást tett közzé a távolságtartási intézkedés betartására. „A tanács meg nem fogadásával önök viselik a felelősséget a halálesetekért” – írták. Hasonló figyelmeztetés hangzott el Izraelben, az USÁ-ban és Belgiumban az ottani nagy ultraortodox gyülekezetei felé.

Herschel Gluck haredi rabbi és a londoni ortodox zsidó biztonsági szolgálat vezetője szerint viszont „a tények nem erősítik meg ezt a hipotézist”. A betegség valóban számos haredi életét követelte, de más londoni zsidó közösségeket is értek veszteségek: négyen haltak meg a Modern Orthodox Spanish and Portuguese kongregációból, és ketten a reform gyülekezetből.

Alexander Goldberg rabbi, a London környéki University of Surrey zsidó elöljárója egyetért Gluckkal, pedig ő nem haredi. Meggyőződése, hogy maga is vírusfertőzött volt, de kigyógyult, bár az orvosok nem akarták megvizsgálni, amikor szimptómákra panaszkodott. „Nem igaz, hogy csak a harédiek betegszenek meg, minden zsidó elkaphatja“ – állíja Goldberg.

 

A mozgékonysági tényező

Goldberg, aki korábban a Board of Deputies közösségekkel foglalkozó igazgatója volt, azt nyilatkozta, hogy „a koronavírussal fertőzött zsidókra jellemző, hogy sokat utaztak.” A haredi családok jellemzően látogatták Izraelben, Belgiumban, New Yorkban és másutt élő rokonaikat. Más gyülekezetekhez tartozó zsidó üzletemberek is sokat utaznak.

Boyd elismeri, hogy a mobilitás szerepet játszhat. „A zsidók közül sokan a városközpontban dolgoznak, naponta metróval ingáznak, a dolgok sűrűjében vannak” – írja. „Tehetősebbek és képzettebbek vagyunk az átlagnál, többet megyünk külföldre, így a fertőzésnek való kitettségünk is nagyobb.”

Glucknek kételyei vannak, nem hiszi, hogy a zsidók veszélyeztetettebbek másoknál. „A metrón sokan ingáznak, a szerelvények zsúfoltak” – voltak, március 25-ig, a kijárási korlátozások bevezetéséig. (Az intézkedést Franciaországhoz képest egy hét késéssel hozták meg.)

Londonban sok a bevándorló. Több mint 800.000 lengyel és 600.000 olasz utazik haza fapados járatokon.

 

Életkor és városi miliő

A zsidók átlagéletkora meghaladja az országos átlagot, továbbá jelentős részük Londonban él. A koronavírus esetek száma itt a legmagasabb.

A londoni koncentráció részben magyarázatot adhat – írja Boyd, arra hivatkozva, hogy a brit zsidók 60%-a él a fővárosban vagy környékén. „A nagyváros kedvező feltételeket kínál a vírus terjedéséhez, New Yorkhoz hasonlóan.” Hozzáteszi: a 65 éves és idősebbek aránya a brit zsidóság körében 21%, míg az ország népességén belül 16,4%. Föltételezve, hogy a vírus erősebben támadja az időskorúakat, mint a fiatalabbakat – ez is oka lehet, hogy a zsidók fokozottan érintettek. Ugyanakkor a zsidók 5%-ának gyenge az egészségi állapota az országos 5,6%-kal szemben. Valamit ez is jelez, tekintve a magas életkort. „A kulturális tényezők és társadalmi-gazdasági státuszunk védelmet nyújt a megbetegedésekkel szemben.”

 

Purim és közösségi élet

Boyd és más kommentátorok is megjegyzik, hogy ez évben a Purim március 9-re esett, amikor a járvány már nagy erővel terjedt egész Európában. A londoni St. John’s Wood zsinagógában, ahol 1.300 személy gyűlt össze az ünnep alkalmából, egy Marokkóból nem sokkal azelőtt visszatért rabbi többeket megfertőzött, amikor több tucatnyi hívővel órák hosszat beszélgetett. Csak ezután vonult önkéntes karanténba.

„A zsidó életvitel hozzájárulhat ahhoz, hogy a vírus terjedjen közöttünk” – foglalja össze Boyd. A zsidók egynegyede szinte minden héten jár zsinagógába, a brit keresztények körében pedig csak 10% templomba. „Tökéletes környezet a vírusok elszaporodására. Így a fizikai érintkezés – ami a zsidó élet fontos, szinte kötelező velejárója – most halálos fenyegetést jelent.”

 

A JTA cikkét Bassa László fordította

támogatás

Címkék:koronavírus, ortodoxia, zsidó áldozatok

[popup][/popup]