Az izraeli Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökei bírálták a kormányt, amiért nem tartja tiszteletben a bíróság döntését

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság valamennyi még élő korábbi elnöke bírálta a kormányt, amiért nem tartja tiszteletben a bíróság döntését.

Aharon Barak, Dorit Beinisch, Asher Grunis, Esther Hayut és Uzi Vogelman arra figyelmeztettek, hogy a kormány lépése „anarchiához vezet”, és „lehetetlenné teszi egy működőképes társadalom fennmaradását”.

A Legfelsőbb Bíróság valamennyi még élő korábbi elnöke hétfőn közös nyilatkozatban ítélte el, hogy a kormány egy nappal korábban bejelentette: nem ismeri el érvényesnek a legfelsőbb bírói fórum egyik döntését. Szerintük a bírósági határozatok tiszteletben tartásának és végrehajtásának megtagadása „a demokrácia koporsójába vert utolsó szög”.

Az öt nyugalmazott bírósági elnök – Aharon Barak, Dorit Beinisch, Asher Grunis, Esther Hayut és Uzi Vogelman – úgy fogalmazott, hogy a kormány nyilatkozata jogi anarchiához vezet.

„Az ilyen magatartás teljes mértékben aláássa az ország törvényes és rendes kormányzását. Anarchiához vezet, a teljes államhatalmat egyetlen szerv kezében összpontosítja, és lehetetlenné teszi egy működőképes társadalom fennmaradását” – áll a volt bírósági elnökök közleményében.

A nyugalmazott bírák szerint e következmények elkerülése érdekében a kormánynak haladéktalanul ki kellene jelentenie, hogy elkötelezett a bírósági határozatok végrehajtása mellett.

A kabinet vasárnap kiadott nyilatkozatában vállalta, hogy nem fogja tiszteletben tartani a Legfelsőbb Bíróság júniusi döntését, amely lehetővé tette, hogy a kereskedelmi műsorszolgáltatást felügyelő Második Hatóság Tanácsa a tagok kétharmados határozatképességének hiánya ellenére is folytassa működését.

A kormány Shlomo Karhi kommunikációs miniszter és Yariv Levin igazságügyi miniszter által javasolt szöveget elfogadva kijelentette, hogy jelenlegi összetételében nem ismeri el a Második Hatóság Tanácsa által hozott döntéseket.

A kabinet azzal érvelt, hogy a bíróság végzése sérti a Második Hatóságról szóló 1990-es törvény egyik rendelkezését. A kormány szerint „a jogállamiság valamennyi állami szervet, így a bíróságot is kötelezi”, továbbá „egy olyan ítélet, amely közvetlenül ellentmond a törvény egyértelmű szövegének, nem ruházhat fel olyan hatáskörrel, amelyet a törvény nem biztosít”.

A nyilatkozat nyomán sokan attól tartanak, hogy a kormány megsérti a jogállamiság elvét, és alkotmányos válság felé sodorja az országot. A lépést elítélte Isaac Herzog államelnök, Gali Baharav-Miara legfőbb ügyész, valamint az ellenzék vezetői is. Hétfőn korábban Miki Zohar kulturális és sportminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy Benjamin Netanjahu nem kíván elindulni az alkotmányos válsághoz vezető „csúszós lejtőn”, és végső soron eleget fog tenni a bírósági döntéseknek.

Zohar azt állította, hogy a kormány határozata, amely elutasította a Legfelsőbb Bíróság döntését a kereskedelmi műsorszolgáltatást felügyelő Második Hatóság Tanácsának működéséről, „nem alkotmányos válságot idézett elő, hanem éppen annak megelőzését szolgálta”.

„Azt mondtuk a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy az eljárása törvénysértő volt” – jelentette ki Zohar hétfőn. „A Legfelsőbb Bíróság döntéseit be kell tartanunk, ugyanakkor arra figyelmeztetünk, hogy az ország az alkotmányos válság küszöbére került.”

A Második Hatóság Tanácsának összetétele körüli vita középpontjában a Channel 13 felvásárlásának terve áll. A csatornát egy technológiai vállalkozókból álló befektetői csoport kívánja megvásárolni, amelynek élén a kormány egyik ismert bírálója áll. Az ügylethez a tanács jóváhagyása szükséges.

Azok a szervezetek, amelyek a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak a kormány ellen, azt állították, hogy Karhi és a kabinet politikai ellenőrzés alá akarta vonni a tanácsot annak érdekében, hogy megakadályozza a felvásárlást. Maga a bíróság is erre utalt egy májusi ideiglenes végzésében, amelyben gyakorlatilag azzal vádolta Karhit, hogy jogellenesen próbált befolyást gyakorolni a tanács működésére, ezzel akadályozva annak tevékenységét és közvetve a Channel 13 felvásárlását.

Ha a kormány valóban nem hajtja végre a Legfelsőbb Bíróság döntését, alkotmányos válság alakulhat ki abban az esetben, ha a Második Hatóság Tanácsa olyan döntéseket hoz, amelyeket a bíróság érvényesnek tekint, a kormány azonban nem hajlandó elismerni.

A Második Hatóság körüli vita hátterében Karhi miniszternek az a következetes törekvése áll, hogy a jelenlegi kormány teljes hivatali ideje alatt nagyobb ellenőrzést szerezzen a műsorszolgáltatás szabályozása felett. Emellett igyekezett csökkenteni a Kan közszolgálati műsorszolgáltató függetlenségét, sőt annak teljes megszüntetését is felvetette.

ToI