David Cameron: Évekig fog tartani a küzdelem az Iszlám Állam ellen
David Cameron felszólalása nyitotta meg a szünetéről rendkívüli ülésre visszahívott alsóház vitáját arról, hogy Nagy-Britannia bekapcsolódjon-e az Iszlám Állam nevű, Szíriában és Irakban előretörő szélsőséges dzsihádista milícia elleni nemzetközi hadműveletbe.
Cameron felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy e hadműveletek “nem hónapokig, hanem évekig tartanak, és (Nagy-Britanniának) fel kell készülnie e hosszú távú kötelezettségvállalásra”.
A kormányfő a fegyveres fellépés indokoltságát illusztrálandó kijelentette: az Iszlám Állam által “inspirált” első európai terrorcselekmény – a brüsszeli zsidó múzeum elleni támadás – már megtörtént, és az európai biztonsági szolgálatok azóta hat, az ausztrál hatóságok pedig egy további hasonló merényletet meghiúsítottak.
Cameron ezeket nem részletezte, csak annyit mondott, hogy az ausztráliai terrortámadási kísérlet kifejezetten civilek, köztük brit és amerikai turisták ellen irányult volna.
A brit miniszterelnök szerint az Iszlám Állam olyan terrorszervezet, amilyennel a világnak még nem volt dolga. A csoport brutalitása “megdöbbentő”: a lefejezések mellett keresztre feszítések, a foglyok szemének kivájása, a fegyverként használt nemi erőszak és gyermekek lemészárlása is a módszerei között szerepel.
A szervezetnek ráadásul többmilliárd dolláros vagyona van, a legkorszerűbb fegyverek egész arzenáljához jutott hozzá, néhány hónap alatt Nagy-Britanniánál nagyobb területet hajtott ellenőrzése alá, és több millió dolláros bevételre tesz szert abból, hogy olajat ad el Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének – sorolta Cameron.
A brit kormányfő hangsúlyozta: London nem tervezi, hogy a légi hadműveletek mellett szárazföldi alakulatokat is bevessen Irakban. “Lesznek szárazföldi egységek, de azok iraki és kurd erők lesznek”, és Nagy-Britannia nekik kíván segíteni légiereje bevetésével.
Cameron elismerte ugyanakkor, hogy kizárólag légicsapásokkal nem lehet “felgöngyölíteni” az Iszlám Államot; ehhez átfogó stratégia kell, amelyhez szükség lesz egy jól kiépített iraki hadseregre, és egy jól működő iraki kormányra is.
A brit miniszterelnök szerint két fő oka van az Iszlám Állam felemelkedésének. Az egyik Aszad szíriai elnök, aki “a szélsőségesek toborzótisztjévé” vált azzal, ahogy saját népét mészárolja, a másik pedig az előző iraki kormány, amely nem volt hajlandó az egész iraki népet képviselni.
Cameron szerint azért szükséges a brit bekapcsolódás az Iszlám Állam elleni légi hadműveletekbe, mert Nagy-Britanniának olyan egyedi eszközei vannak, amilyenek a nemzetközi koalíció egyetlen más tagjának sincsenek. A kormányfő ezek közé sorolta a brit királyi légierő (RAF) számára kifejlesztett, Brimstone nevű precíziós levegő-föld rakétát, amilyenhez hasonló “még az Egyesült Államoknak sincs”. Ezzel a fegyverrel minimálisra lehet csökkenteni a polgári lakosság körében okozott veszteségek kockázatát – hangsúlyozta.
Nagy-Britanniának emellett egyedülálló felderítési és hírszerzési kapacitása van, valamint olyan magasan képzett professzionális katonái, akik alapos tapasztalatokat szerezetek az Egyesült Államokkal közösen végrehajtott hadműveletekben – mondta Cameron.
Hozzátette: az iraki kormány mellett Barack Obama amerikai elnök is személyesen kérte Nagy-Britannia bekapcsolódását az Iszlám Állam elleni, már folyó légi hadműveletekbe.
Nagy-Britanniának emellett saját érdekében is “kötelessége” részt venni a légicsapásokban, mert ezzel a brit utcák biztonságát is védi. Ez olyan feladat, amelyet nem lehet “alvállalkozásba kiadni más légierőknek” – fogalmazott a brit miniszterelnök.
A londoni alsóház péntek esti szavazásán 524 képviselő voksolt a brit részvétel mellett; 43-an elvetették a konzervatív-liberális kormánykoalíció indítványát. A kormányzati beterjesztést hivatalosan az ellenzéki Munkáspárt is támogatta, bár kéttucatnyi Labour-képviselő az indítvány ellen szavazott.
A parlamenti jóváhagyás azt jelenti, hogy a brit királyi légierő (RAF) rövid időn belül – akár már a hétvégén – megkezdheti az Iszlám Állam elleni támadásokat iraki területen.
A felhatalmazás szíriai bevetésekre nem terjed ki.
Az RAF hat Tornado típusú harci repülőgépe állomásozik Cipruson; valószínűleg ez az egység fog bekapcsolódni elsőként az iraki légi hadműveletekbe.
Az alsóház, amely a parlamenti pártok ilyenkor esedékes éves kongresszusai miatt jelenleg szünetét tölti, a kormány kérésére tartott rendkívüli ülést pénteken, hogy megvitassa a brit légierő bekapcsolódását az Iszlám Állam elleni, amerikai vezetéssel már megkezdődött hadműveletekbe.
David Cameron miniszterelnök a kormány indítványát beterjesztő felszólalásában hangsúlyozta: a hadműveletek “nem is hónapokig, hanem évekig tartanak” majd, és Nagy-Britanniának fel kell készülnie e hosszú távú kötelezettségvállalásra.
A kormányfő a fegyveres fellépés indokoltságát illusztrálandó ugyanakkor kijelentette: az Iszlám Állam által “inspirált” első európai terrorcselekmény – a brüsszeli zsidó múzeum elleni tavaszi támadás, amelyben négyen vesztették életüket – már megtörtént, és az európai biztonsági szolgálatok azóta hat, az ausztrál hatóságok pedig egy további hasonló merényletet meghiúsítottak.
Cameron ezeket nem részletezte, csak annyit mondott, hogy az ausztráliai terrortámadási kísérlet kifejezetten civilek, köztük brit és amerikai turisták ellen irányult volna.
A brit miniszterelnök szerint az Iszlám Állam olyan terrorszervezet, amilyennel a világnak még nem akadt dolga. A csoport brutalitása “megdöbbentő”: a lefejezések mellett keresztre feszítések, a foglyok szemének kivájása, a fegyverként használt nemi erőszak és gyermekek lemészárlása is a módszerei között szerepel – hangsúlyozta.
Cameron az Iszlám Államot “pszichopata terroristák gyülekezetének” nevezte.
A brit kormány előző nap állította össze az alsóház elé terjesztett indítványát a brit légierő bekapcsolódásáról az Iszlám Állam iraki állásai elleni hadműveletekbe.
A pénteken jóváhagyott előterjesztés megállapítja, hogy jóllehet a katonai erő alkalmazása a nemzetközi kapcsolatokban a nemzetközi jog alapján alapesetben tilos, ám ez a tilalom nem érvényesül, ha a fegyveres beavatkozást egy másik állam saját területére vonatkozóan maga kéri. Az iraki kormány hivatalosan kérte Nagy-Britannia bekapcsolódását az Iszlám Állam elleni légi hadműveletekbe, és ez megteremti az iraki brit hadműveletek egyértelmű törvényességi alapját – áll beterjesztésben. A kormány ennek figyelembe vételével kérte a parlament támogatását a brit légi hadműveletek elkezdéséhez.
Egyelőre nincs szó arról, hogy Nagy-Britannia a szélsőséges milícia szíriai állásai elleni támadásokba is bekapcsolódjon; a brit kormány álláspontja szerint ha ez szükségessé válik, arról külön parlamenti szavazáson kell dönteni.
Michael Fallon brit védelmi miniszter ugyanakkor már egyenes utalást tett arra, hogy ha Nagy-Britannia bekapcsolódik az Iszlám Állam elleni légi hadműveletekbe, akkor szíriai célpontokra is csapást mérhet. Fallon a The Spectator című, a kormányzó brit Konzervatív Párthoz közelálló folyóirat e héten megjelent kiadásának nyilatkozva így fogalmazott: Irakot nemcsak határain belülről támadják a terroristák, hanem Szíria északi térségeiből is, és ha Szíria nem hajlandó vagy nem képes szembeszállni az Iszlám Állammal, akkor “legalábbis kérdésként felmerül”, hogy ne Nagy-Britannia tegye-e ezt meg, Irakot segítendő.
Címkék:Iszlám Állam