Összesen 192 találat (1 - 20) a(z) Holokauszt rovatban.
Befejező rész – Anyám
Anyám alacsony volt. Kissé törékeny termetű, fejét feketébe hajló, enyhén göndörödő, csigás barna haj keretezte. Egyszerű, szép arcának szelíd mosolyában fogai fehér gyöngyként ragyogtak.
Kislány koráról keveset mesélt. Édesanyja, Fischer … Tovább »
A Vidor család
Vidorék nem voltak rokonaink, de a két család sok szálon kapcsolódott egymáshoz, és dr. Vidor Györgyöt, a család egyetlen túlélőjét élete végéig barátomnak tudhattam. Miután mindketten túlélték a munkaszolgálatot dr. Vidor György lett Fried Iván családtagunk … Tovább »
Bözsi.
Anyai ágú családom kevés holokauszt túlélőjének szenvedéséből és megmeneküléséből még Fischer Erzsébet- Rosenfeld Sándorné történetét ismerem, igaz, csak nagyon töredékesen.
Bözsi nagynéném – így hívtam, bár igazában édesanyámnak volt a nagynénje, … Tovább »
Anna Margit (1913-1991) festőművész életművét bemutató kiállítás látható szerdától A bábu megszólal címmel a Magyar Nemzeti Galériában.
A Bartók Tavasz keretében megvalósuló tárlat kétszázhúsz festményt és grafikát vonultat fel, minden korábbinál teljesebb képet … Tovább »
Iván a munkaszolgálatban
Fried Iván 1944 márciusában Bátaszéken, vagonrakodással kezdte a munkaszolgálatot.
Szállásuk egy iskolában volt, ahol nyolcvanan feküdtek a földre terített szalmán. Rövid időn belül átvitték Szekszárdra és ez nagyon jó volt, mert együtt lehetett … Tovább »
Bár Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájának köszönhetően a hazai zsidóság sokáig nem volt közvetlen életveszélyben, 1944. április 5-én, alig három héttel a német megszállás után mégis ki kellett tűzniük a sárga csillagot, ami mindenhol a deportálások kezdetét jelentette.
Öcsi a munkaszolgálatban.
1943 márciusában Öcsi századát Marosvécsre, a Szászrégentől 8 kilométerre fekvő kis, Maros-menti községbe helyezték. Az út két hétig tartott, de Öcsi szerencsésnek érezte magát, mert Budapesten kaptak két szabad napot . Ugyan ötvenen voltak egy … Tovább »
A Fischer családot összefogó másik zsidó anya Fried Mórné, Fischer Mina volt. Mina néni 1924-ben kötött házasságot Fried Mórral. Szerelmükből három gyermek született.
1925-ben Piroska, 27-ben Márta és végül 28- ban megérkezett a várva várt fiú, Iván. Anyja amúgy csak … Tovább »
I. rész
A Fischerek kiterjedt családja bonyhádi, neológ zsidó volt. Szegény, ronggyal-tollal- ócskavassal házalók, vásározó kereskedők, fuvarosok, földművesek, gyári cipészek.
A nők a háztartás és gyermeknevelés mellett fodrászok, paróka gondozók, manikűrösök, lámpaernyő … Tovább »
Izraelben lép fel a Sabbathsong Klezmer Band – Ramat Gan, színház, 2024. március 25. 19.00 óra.
Masa Tamás zenekar vezetővel beszélgettünk.
Mikor és hogyan alakult az együttes?
Annak idején héber nyelvoktatásra jártam. Volt egy kis évzáró ünnepség, ahol pár dalt elénekeltünk … Tovább »
A Hócipő megszerzett és nyilvánosságra hozott két dokumentumot, amelyeken többek közt a jelenlegi köztársasági elnök, Sulyok Tamás apja, Sulyok László aláírása olvasható. Az 1944 júniusában kelt két kérvény „zsidólakást” és „zsidóbútorokat” igényel a Magyar Nemzeti … Tovább »
Bonyhádon a Max Nordau Magyar- Izraeli Baráti Társaság helyi szervezete emlékezés sorozatot szervez a helyi zsidóság katasztrófájának 80. évfordulóján.
Hetesi Beáta, a baráti társaság helyi elnöke adott tájékoztatást a tervezett programokról.
Május 24. Történelmi előadás … Tovább »
Sajtóreggelin látta vendégül Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke és médiacsapata a meghívott újságírókat. A beharangozó két fő témát ígért: az izraeli határain zajló háborút, illetve a Mazsihisz szerepét a zsidó és nem zsidó közéletben.
Grósz Andor azzal kezdte, hogy … Tovább »
Gondolatok Rajk László auschwitzi frottázsairól
2024. január utolsó hétvégéjén nyílt meg a Mementó, az emlékezés gesztusa című kiállítás az Art Department-ben[1], a budapesti Paulay Ede utcában. A kiállítás központi műtárgyegyüttese Rajk László[2] frottázs technikával … Tovább »
Az idei megemlékezésen a Soá magyar túlélője, Szepesi Éva mondott beszédet.
A Nemzetiszocializmus Áldozatainak Emléknapját 1996-ban vezette be Németországban Roman Herzog, akkori szövetségi elnök. Azóta minden év január végén ünnepi emlékülést tart a német parlament, … Tovább »
A lengyelországi Nowy Targ-ból Magyarországra vándorolt, lengyelből magyarrá is lett zsidóról, Grünberg Hermannról és a holokauszt során meggyilkolt családjáról emlékezett meg Magyarország lengyelországi főkonzulja, Dr. Gerencsér Tibor, valamint Waldemar Wojtaszek, Nowy Targ polgármester-helyettese … Tovább »
Nem hagyhatjuk figyelmen kívül október 7-ét, a napot, amikor a világ zsidó közössége, a történelemben immáron sokadszorra újra szándékos és megszervezett mészárlással szembesült – jelentette ki Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök, a holokauszt január 27-i nemzetközi … Tovább »
Az istenhit jelentősége a holokauszt túlélésében – Kardos Klára: Auschwitzi napló
Kardos Klára (1920-1984) a holokausztirodalom egyik alkotója. Emlékirata a holokausztirodalom egyik különleges darabja, mivel 14 éves korában a zsidó felekezetet elhagyva katolikus hitre tért és … Tovább »
Sokak cinkos hallgatása tette lehetővé, hogy a nácik borzalmakat kövessenek el, azonban az Európai Parlament “nem a közömbösség helye, felszólalunk a holokauszttagadók, az összeesküvés-elméletek és az erőszak ellen, amelyek szándékosan célba veszik közösségeink tagjait” – hangsúlyozta … Tovább »
A Néprajzi Múzeum két dokumentumfilm-sorozat vetítésével emlékezik a holokauszt 80. évfordulójára. Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb … Tovább »