Szerző archívum

Nevet váltott az OSA Archívuma, Soros György is eljött

Írta: hvg.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Vera és Donald Blinken nevét vette fel a Közép-európai Egyetem (CEU) Nyílt Társadalom Archívuma (OSA – Open Society Archives). Blinkenék nagy összegű adománnyal járultak hozzá az intézmény finanszírozásához, adományuknak köszönhetően egy olyan pénzalap jön létre, amely lehetővé teszi az archívum szakmai tevékenységének a folytatását, a kutatási tevékenységek fejlesztését és az állomány bővítését.

Ferenczi Sándor, a magyar Freud

Írta: Kerecsényi Zoltán / nepszava.hu - Rovat: Hírek - lapszemle

Az első világháború centenáriumi emlékéveit üljük. E kapcsán tavaly óta, s napjainkban is országszerte számos településen újították-újítják meg a száz esztendeje zajlott háború emlékjeleit, hadisírjait. A négy éven át – 1914-től 1918-ig – tartó öldöklő küzdelem több mint 15 millió ember halálát okozta, s ki tudja felmérni pontos számokban, hogy mennyi, de mennyi hadifoglyot, sérült, idegileg megviselt embert. Nem véletlen, hogy 1914 és 1918 között figyeltek fel először az idegorvosok egy sajátos tünetcsoportra, az úgynevezett „háborús neurózisokra”.

Bernard-Henri Lévy: A „késelős intifáda” csömörig ismételt szólamai

Írta: Bernard-Henri Lévy - Rovat: Politika

Igen kínos „magányos farkasok”-ról hallani azon maroknyi – holnap azonban talán már több tucatnyi vagy több száz – elkövetővel kapcsolatban, akik zsidókat gyilkolnak meg, miközben „ismerősök” ezrei „kedvelik” és tweetelők tízezrei „követik” őket, s olyan oldalak egész hálózatához kapcsolódnak (lásd az Al-Aqsa Media Center és annak „Harmadik jeruzsálemi intifáda” néven létrehozott aloldala), amelyek – legalábbis részben – szervezői a véres táncnak.

Kismama sárga csillaggal – Egy fiatalasszony naplója a német megszállástól 1945 júliusáig

Írta: Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika - Rovat: Kultúra-Művészetek, Történelem

Egy budapesti fiatalasszony 1944-ben, a német megszálláskor terhessége ötödik hónapjában jár második gyermekével. Miután férjét munkaszolgálatra viszik, családfővé avanzsál, és egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. Naplója – melyet a megszállástól 1945 júliusáig vezet -, egy kismama hőstörténete: tanúi lehetünk küzdelmének, elszántságának, mellyel a legzordabb körülmények közepette sem adja fel. Cselekedeteit egyetlen cél vezérli: mindenáron életet adni második gyermekének, és megvédeni őt, amennyire csak lehet. 

A naplóból képet kapunk a zsidóellenes rendeletek fogadtatásáról, a csillagos házakról, a bujkálásról, a szabadulásról, valamint az azt követő állapotokról is. A naplót kísérő tanulmány, mely három történész munkája (Huhák Heléna, Szécsényi András, Szívós Erika), a történeti-politikai kontextust mutatja be, és számot ad a szöveg keletkezésének körülményeiről.

[popup][/popup]