Zöld alternatíva? Megjelent a Szombat júniusi / nyári száma

Írta: Szombat - Rovat: Szombat magazin

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Erőss Gábor: Több mint zöld
Mi fán terem a politikai ökológia? A II. világháború utáni Európában, az újjáépítés időszaka után a jóléti állam és a fogyasztói társadalom korszaka köszöntött be. Az egyenlőtlenségek, bár megmaradtak, mérséklődtek. A politikai váltógazdaság két fő szereplője a keresztény-konzervatív jobboldal és a szocialisták, szociáldemokraták. De – különösen Francia- és Olaszországban – a kommunisták is jelentős erőt képviselnek, emellett újra és újra feltűnnek szélsőjobboldali pártok és a legtöbb helyen a – többnyire a jobboldalhoz húzó – liberálisok is.

Nahum Rakover: Környezetvédelem – zsidó szemmel
Minden elnyomott felé szánalommal kell fordulni. Nem szabad megzavarni vagy elpusztítani őket, mert a leghatalmasabb bölcsességből jutott minden teremtett lénynek: az élettelen dolgoknak, a növényeknek, az állatoknak és az embernek. Ezért tilalmas számunkra az étel meggyalázása (…) és ugyanígy tilos megszentségtelenítenünk bármit, amit az Örökkévaló bölcsessége teremtett, egy növényt sem szabad szükségtelenül kiirtanunk, egy állatot sem szabad ok nélkül megölnünk.

Bíró Tamás: Zöld, vagy csak zöldnek akarjuk látni? – Zsidó hagyomány és a környezettudatosság
Nem kétséges, a huszonegyedik század zsidóságának foglalkoznia kell minden kurrens társadalmi témával, így a környezetvédelemmel is. Márpedig új és régi-új kérdésekre a hagyomány szerint a válaszok a klasszikus forrásokban keresendők meg. Nem meglepő – sőt dicséretes – tehát az a jelenség, hogy az elmúlt évtizedekben egyre több rabbi vette fel a „zöld szemüvegét”, hogy azon keresztül újraolvasva a (megfelelően kiválogatott) bibliai és talmudi szövegeket, a zsidó vallást a posztmodern kor zöld elvárásainak megfelelő színben mutassa fel. De vajon zöldnek látjuk-e a zsidó vallást akkor is, ha nem a kurrens teológiai-társadalmi diskurzushoz veszünk fel szemüveget, hanem a zsidó eszmetörténet (a lehetőségek szerint objektív) kutatásához?

Környezetvédelem Izraelben – Shiri Zsuzsa összeállítása
Az izraeli zöldek apolitikusak, nem tartoznak egységesen sem a jobb, sem a baloldalhoz, vannak köztük teljesen szekulárisok és vallásosak, még telepesek is, csak az ultraortodoxok maradnak ki ebből(is). Izraelben néhány éve valóságos tömegmozgalom indult a mobilszolgáltatók antennái ellen, de hamar kiderült, hogy a helyzet ellentmondásosabb, mint azt a mozgalmárok eredetileg feltételezték. Az emberek egyrészt minél jobb vételi lehetőséget, nagyobb térerőt szeretnének, másrészt viszont házaiknál, munkahelyeiknél nem akarnak antennákat látni.

Berta József: Német zöldek – közelebbről
A Zöldek, hasonlóan a német politika nagy szereplőihez, szorgalmazzák a közel-keleti béketárgyalásokat, miközben Izrael létjogosultsága vitán felül áll köreikben. A párt elítéli az erőszak bármely formáját, így kritizálják és elítélik az iráni atomprogramot, kétségbe vonják a jelenlegi iráni rezsim legitimitását. Markáns, kritikus álláspontot képviseltek XVI. Benedek pápával szemben a holokauszt-tagadó Williamson püspök visszafogadása kapcsán, amivel erősítették Merkel kancellárasszony pápát kritizáló pozícióját, jelezve, hogy az antiszemitizmus elleni fellépést és a holokauszt-tagadás elítélését Németországban az egész társadalom és a politikai élet vallja és követi.

„A Magyarországon kialakult bal-jobb ellenállás hamis” – Schiffer Andrással, a Lehet Más a Politika választmányi tagjával beszélget Gadó János
Magyarországon nem úgy alakulnak a politikai törésvonalak, hogy a jó életről, az ország jövőjéről ki mit gondol, hanem hogy a magyar múltról ki mit gondol. Szerintem a napi politikának túl kell lépni a XX. századi sérelmeken. A Jobbik által kezdeményezett Trianon-vitanap kapcsán mondtam azt, hogy jó volna elérni: a Holokausztról ne csak az ún. baloldal, Trianonról pedig ne csak az ún. jobboldal tudjon tisztességesen beszélni. Éppen ezért ne a napi parlamenti politikai vitákban beszéljenek erről. Elég gyalázatos, hogy a Trianon törvényjavaslathoz az MSZP benyújt egy módosítást, hogy ugyanez a törvény emlékezzen meg május 9-ről is. Abban a pillanatban a Jobbik elkezdi relativizálni a Harmadik Birodalom bűneit a magyar parlamentben.

„Nem kell folytatni, elég volt” – Karinthy Mártonnal beszélget, Várnai Pál
A kávéházhoz elsősorban nem kávé kell, hanem két dolog: jókedv és polgárság. Jelenleg ez a kettő hiányzik Magyarországon. Szkeptikus vagyok, mégis örömmel nyitottam meg a Hadik kávéházat. Megnyitották korábban a Centrált is, és újra működik a New York, de már egyik sem a régi. Karinthy járt mindháromba, de a Hadik volt életében a meghatározó, itt alakult ki leginkább Karinthy társasága és köre.

***

 

Továbbá: Sávuot Tel-Avivban; Németh Endre: Lehetett volna más Lányi András?; Gadó János interjúja Tuvia Tennenboimmal, a New Yorki Zsidó Színház igazgatójával; Láng Zsolt: Szomornyál (elbeszélés részlet); Varga Betti könyvkritikája

Címkék:2010-06, Borító

Fontos-e Gyulán a zsidóság emlékezete?

A békési fürdővárosban tartott minapi kerekasztal-beszélgetés nyomán újra indult a vita: legyen-e emlékszobája az itt élt zsidóságnak? Az erről szóló...

Igazságtétel vagy holokauszt-relativizálás?

„A holokauszt nyilvános tagadása: 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét...

Close