Szombat előfizetés 2017

Német zöldek – közelebbről

Írta: Szombat - Rovat: Politika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

…a nyugatnémet pacifista,
atomenergiaellenes- ökoszocialista vonal és a demokrácia mellett kiálló
keletnémet emberi jogi mozgalom is elődöknek tekinthetők. A zöldek
tényleg másképp politizálnak: a mai napig megpróbálják különválasztani a
politikai mandátumot és a párton belüli tisztséget, politikai pártként
pedig elsőként próbálták alkalmazni a rotációs elvet és vezették be a
női kvótát.

 
 

Berta Jozsef.jpg

Berta József

Gerhard Schröder kancellársága alatt a szociáldemokrata-zöld kormánykoalícióval pedig felnőtt a politikai körökben korábban nemegyszer mosolygást kiváltó ökopárt. Mára talán egyetlen párt sem engedheti meg magának, hogy ne fogalmazzon meg zöld tematikus programpontokat, a németországi Zöldek pedig önálló programmal rendelkeznek az oktatás, a közlekedés, a kül- és belpolitika, a mezőgazdaság, a  fogyasztóvédelem és természetesen a környezetvédelem és az energiapolitika terén is. Jelenleg három német tartományban kormányoznak, a 2009-es országos választáson pedig történelmük legjobb eredményével, 10,7%-kal jutottak be a Bundestagba.

Az NSZK-ban 1980-ban alakult meg a Zöld Párt, mely ’68-as diákmegmozdulásokból és a ´70-es évek politikai és társadalmi mozgalmainak összefogásából keletkezett. Ezek a csoportok ökológiai célúak voltak, az atomenergia ellen léptek fel és erősen kötődtek a béke- és a nőmozgalmakhoz. A mai zöldek karizmatikus figurái közé tartozik Renate Künast, Claudia Roth, Joschka Fischer vagy Daniel Cohn-Bendit, a bevándorló háttérrel rendelkező török Cem Özdemir vagy az egyetlen közvetlen zöld mandátummal rendelkező Hans-Christian Ströbele, a berlini Kreuzbergből. Az alapítás évében tartott választások alkalmával még nem sikerült átlépni az 5 %-os küszöböt, de az azt követő tartományi választásokon ez már nem jelentett gondot.

 

daniel-cohn-bendit-a francia zöld irányzat alakja.jpg

Daniel Cohn-Bendit

 

A kialakult sztereotípiák szerint, melyek nem utolsó sorban ´68 mítoszából is táplálkoznak, a „tipikus zöld választó“ (mára) középkorú, egyetemi végzettséggel rendelkezik, városban lakik, környezettudatosan él, biotermékeket fogyaszt, kerékpárral jár, vagy közösségi közlekedést vesz igénybe, és hosszabb utakat is inkább vasúton, mintsem autóval tesz meg. Háztartásában deklaráltan nem atomenergiából nyert áramot használ. Felmérések szerint (1) a Zöldek választói biztos egzisztenciával rendelkeznek, a párt mai szavazóinak többsége 35-45 év közötti (szorosan követi a 45-60 éves korosztály) és választóik „hajlamosak” a legkevésbé az előítéletes, a tekintélyelvet kedvelő gondolkodásra.

A Zöldek elsőként biztosítottak politikai otthont bevándorló háttérrel rendelkező polgároknak, így ezek az emberek pártfunkciót és politikai mandátumot is elérhettek. Cem Özdemir a szimbolikus figura, aki török bevándorlók gyermekeként előbb a Zöldek parlamenti, majd EP képviselője volt, jelenleg pedig a párt megosztott elnöki pozícióját látja el, Claudia Roth-tal.

A pártot, alapításától az újraegyesítésig belső konfliktusok, heves viták jellemezték, melyekben az ún. fundamentalisták („fundi“/„sponti“) és a realisták („reáló“)  álltak egymással szemben. A „fundi“ vonalat a rendszerkritika, a kapitalizmusellenesség jellemezte, míg a „reálók“ alapvetően nyitottan reagáltak arra, hogy a párt részt vehet, illetve részt is vesz a kormányzati munkában. A konfliktus mára már a párt történelméhez tartozik, a Zöldek egy „ökologikus piacgazdaság” keretein belül próbálják megfogalmazni és elérni céljaikat. Az átmenetet talán a Zöldek volt külügyminisztere, Joschka Fischer személyesíti meg a legjobban, aki sok mindent csinált, mielőtt külügyminiszter lett, taxizott és utcai harcokban is részt vett. Külügyminiszterként vezette például az ENSZ BT ülését az iraki háborút megelőzően, ám például jellemző rá és mozgalmára is, hogy első miniszteri kinevezési oklevelét (még Hessen környezetvédelmi tárcája vezetőjeként) még tornacipőben vette át.

 

Fischer_AA.jpg

Joschka Fischer 

Megkerülhetetlen párttá 1998 után váltak, Gerhard Schröder kormányának tagjaként. Nem kis kihívást jelentett a hagyományosan pacifista pártnak az, hogy 1999-ben, a NATO Szerbia elleni bevetését kellett magyaráznia és indokolnia, melyben ráadásul a második világháború után először vetettek be német katonákat az ország határain túl egy háborúban. Fischer ekkor Auschwitzra hivatkozva, a „Soha többé!” jelmondattal legitimizálta a bevetést, mely nem csak Németország szempontjából jelentett paradigmaváltást, hanem talán az egész nyugati világ számára fogalmazott meg egyfajta morális felelősséget a zsarnoksággal, a mészárlásokkal és tömeggyilkosságokkal szembeni fellépést illetően. A zöld politika egyes pontjai folytonosan változtatták az egyesített Németország berendezkedését, gondolhatunk itt például az ökológiai adó bevezetésére (melyet a benzin árába építettek be) és az állampolgári jog reformjára, mellyel a bevándorlók integrálását ösztönözték a kettős állampolgárság lehetőségének bevezetésével. Ide tartozik az atomenergia használatának hosszútávú feladása, az egyneműek bejegyzett élettársi kapcsolatának elfogadása és a megújuló energiák preferálásáról szóló törvény.

A 2005-ös választások után kialakult helyzettel, a nagykoalíció megalakulásával, a Zöldek ellenzéki szerepbe kerültek. A hatalmi opció alternatívanélküliségét a szociáldemokratákkal való partnerség felülírta. Az új próbálkozásokat, legalább is tartományi szinten, jól tükrözi, hogy ma három tartományi parlamentben, három különböző összetételű kormányban vannak Zöldek. Brémában a szociáldemokratákkal, Hamburgban a kereszténydemokratákkal, a Saar-vidéken pedig (egy úgynevezett Jamaika-koalícióban), a kereszténydemokratákkal és a liberálisokkal (fekete-sárga-zöld) kormányoznak.

Hasonlóan más pártokhoz, a Zöldek is rendelkeznek pártalapítvánnyal (Heinrich-Böll-Stiftung) ám – a többiekkel ellentétben – ez nem folytat közvetlen párttámogatást, Kelet-Európában sem. Ugyanakkor az európai zöldek közös európai listát állítottak már a 2004-es EP választások alkalmával, ezen kívül közös európai Zöld programot fogalmaztak meg, és egymást is segítették a különböző zöld jelöltek.

A jelenlegi görögországi krízisben – mely kétségkívül hatalmas kihívást jelent az EU és az Eurózóna országai számára is – a kormánykoalíció mellett a Zöldek szavazták meg (maratoni vita után) a segélycsomagot, míg a szociáldemokraták tartózkodtak.

 

A Zöldek, hasonlóan a német politika nagy szereplőihez, szorgalmazzák a közel-keleti béketárgyalásokat, miközben Izrael létjogosultsága vitán felül áll köreikben. A párt elítéli az erőszak bármely formáját, így kritizálják és elítélik az iráni atomprogramot, kétségbe vonják a jelenlegi iráni rezsim legitimitását. Markáns, kritikus álláspontot képviseltek XVI. Benedek pápával szemben a holokauszt-tagadó Williamson püspök visszafogadása kapcsán, amivel erősítették Merkel kancellárasszony pápát kritizáló pozícióját, jelezve, hogy az antiszemitizmus elleni fellépést és a holokauszt-tagadás elítélését Németországban az egész társadalom és a politikai élet vallja és követi. 

1. www.statista.de

Címkék:2010-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Zsidóviccet mesélt Berlusconi, a Vatikán megfeddte

A Vatikán és az olaszországi zsidó szervezetek is felháborodtak amiatt, hogy Silvio Berlusconi egy zsidókról szóló viccet mesélt el a...

Izrael és a palesztinok is folytatnák a béketárgyalásokat

A két fél szeretné, hogy az Egyesült Államoknak sikerüljön megteremtenie a feltételeket a közvetlen párbeszéd folytatásához - jelentette ki vasárnap...

Close