Szabadon hozzáférhető zsidó sajtótörténeti adatbázist hoztak létre az interneten – tudósít a Háárec című izraeli napilap.
 

Izrael Állam két nemzetközi születési anyakönyvi kivonattal jött a világra, mindkettő a zsidó nép eljövendő nemzeti otthonáról, avagy a zsidó államról beszélt. A Népszövetség 1922-ben törvénybe iktatta a zsidó állam létrehozásának nemzetközi támogatását, melyet az ENSZ felosztási terve 1947-ben megerősített.

Mit ünnepelnek a zsidók chanukakor, és mit mondhat erről a nyelvész? Hasznos tudnivalók az idén december elsején kezdődő ünnepről – kiderül, hogyan játsszuk el összes pénzünket, gyújtsuk fel a lakásunkat, újítsunk nyelvet, és haragítsuk magunkra zsidó ismerőseinket!

A Budapesti Francia Intézet és a Gondolat Kiadó szervezésében, Piotr Rawicz: Az ég vére című regényének bemutatója.
 

2010-ben emlékezünk Lucien Hervé születésének 100 évfordulójára. Az alkalom kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a Szépművészeti Múzeumban állítsunk méltó emléket a magyar és nemzetközi fotótörténet jelentős alakjának. Fotóiból szerte a világon több mint 150 alkalommal, Magyarországon 1963 és 2008 között kevesebb, mint 10-szer rendeztek önálló kiállítást. E kiállítások kevés kivétellel tematikus kamara-kiállítások voltak. A korábbiak tematikáját a művész maga válogatta, míg az utóbbi évtizedek tárlatai egy-egy aktuális téma köré szerveződtek.
 

…Rawiczot egy razzia során elfogták, és Auschwitzba szállították.  Három évet töltött lágerekben,  szabadulása  után   Párizsba   menekült. Egyetlen regényét, Az ég vérét 1961-ben írta. Még abban az évben tizenhat külföldi kiadó vette meg a kiadás jogát, és a regény azóta is újra, meg újra megjelenik szerte a világon. Maga Rawicz, mint oly sok, a haláltáborokból visszatért, élményeiből irodalmat formáló író, maga vetett véget életének: 1982-ben főbe lőtte magát.  

Szántó T. Gábor elbeszéléskötetek és regények után jelentkezik verseskönyvével, melyben a vészkorszak utóhatásai, a diktatúra, a gyermekkor és az identitáskeresés élményei egyaránt megfogalmazódnak.

Meg kell védeni a demokratikus értékrendet, és gátat kell vetni a szélsőséges, kirekesztő megnyilvánulásoknak, amelyek ma is veszélyt jelenthetnek a szabadságjogok érvényesülésére – mondta Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Budapesten a Világ Igaza kitüntetés és a Belügyminisztérium Bátorságért érdemjelének átadásán.
 

November 16. és 18. között Agi Mishol lesz az újonnan alakult Izraeli Kulturális Intézet vendége. Agi Mishol a modern izraeli költészet kiemelkedő alakja, 2009-ben publikálta Hazalátogatás című versciklusát.

Umberto Eco szélhámos hamisító hőse végigszáguld a 19. század második felén: Garibaldinál kémkedik, Sigmund Freuddal vacsorázgat, machinál a Dreyfus-ügyben, és ha ez még nem lenne elég, ott bábáskodik a Cion bölcseinek jegyzőkönyveként elhíresült titokzatos iromány születésénél is. Múlt héten látott napvilágot olasz nyelven Eco Il cimitero di Praga (A prágai temető) című új regénye, amit az olasz sajtó az új A rózsa neveként harangozott be. Barna Imre már javában dolgozik a regény magyar fordításán, ami csak a jövő évben lesz kész, de addig is mesél a briliáns és bonyolult regényeiről ismert Umberto Eco legújabb könyvéről.
 

Vasárnapi brit lapértesülések szerint nem csupán a nyugati terrorelhárító szolgálatok éberségének tesztelése, hanem tényleges merénylet elkövetése volt a céljuk azoknak, akik a Jemenből Amerikába induló teherszállító repülőgépeken felfedezett, robbanószert tartalmazó küldeményeket feladták. A brit sajtó szerint szaúdi informátor riasztotta a brit külső hírszerzést (MI6) arról, hogy a repülőgépeken pokolgépek vannak.
 

Rejtő Jenőnek nem életrajza van, hanem legendáriuma, mondja Thuróczy Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeummunkatársa, aki a múzeum 2003-as Rejtő-kiállításának egyik rendezője volt. Sok életadat olyan „bizonytalan”, mint a kilépés ama híres Rejtő-kocsmából, hová a belépés „díjtalan”.

Érzékiség és tabuk, idegenség és otthonkeresés, nemzedéki konfliktusok és összemberi halandó sors. Van-e nyelv, melyen mindezen ellentmondások kifejezhetők?
 

Koen Peeters flamand író A Nagy Európai Regény című kötetét a szerző jelenlétében mutatták be október 18-án. A regény tétje nem kevesebb, mint hogy lehet-e Európában múlttudat és identitások nélkül élni. Gyógyíthat-e a feledés, vagy egy emlékezet- és identitásvesztett világban az érzelmek is elenyésznek. A Gondolat Könyvkiadó „Akcentusok” sorozatában megjelent kötet lapunk főszerkesztője által írt előszavát közöljük és egy részletet a regényből.
 

Akkor, a háború végével, mindenkinek volt története. Hihetetlen, csodálatos, abszurd, arról, hogyan menekült meg, hogyan úszta meg, a frontot, a bombázást, a deportálást, a bezártságot, a menetet, az ínséget és az elmebajt. Élvezettel és szörnyülködve meséltük, magunk sem hittük, hogy megtörtént, hogy megtörténhetett, hogy megúsztuk, hogy túléltük. 

Ablaka előtt a körtefa levelei hamar megsárgultak, ám az egyik közülük sokáig kitartott. Ezt a levelet figyelte. Ahogy szabálytalan mozdulatokkal rángatózik, mint akit kísértet szállt meg. Láthatólag szeretett volna leszakadni az ágról, talán hogy legyen már vége az egész kínlódásnak. Nem leshette meg a pillanatot, indulnia kellett.

Hogyan emlékezünk meg egy klasszikus íróról? Úgy, hogy fényesre csiszoljuk a sírkövét? Vagy úgy, hogy hamis pátosszal könnyezünk az emlékművénél? Netán úgy, hogy elzengünk néhány agyonhasznált és -koptatott közhelyet? Vagy pedig úgy, hogy megpróbálunk minél többet megtudni … Tovább »

Leszállva lováról a mogyorófák és vadrózsavirágok mentén haladt, mögötte két ló, melyet a lovászfiú a kantáruknál fogva vezetett, ment a csönd reccsenéseiben, meztelen felsőteste a déli napsütésben, ment mosolyogva, furcsán és hercegien, magabiztosan győzelmében. Ma, májusnak … Tovább »

A mikor tizenkét éves Eszter lányom Ferihegyen, az útlevélvizsgálat előtt elkezdett bömbölni, hogy „Nem akarok Párizsba menni! Nem akarok!”, az egész reptér rajtunk röhögött. Egyébként Eszter volt az egyetlen gyerek a gépen. Párizsba tekintélyes külkeresek, delegációk, boldog … Tovább »

1. ÉBERSÉGEK

Ötven éven át a nyugati zsidókat óvta a nácizmus pajzsa. Hitler – ahogy azt Bernanos1 írta – valóban szégyenbe hozta az antiszemitizmust.
Azt hittük, ez a szégyen végleges. Ám talán csak átmeneti volt. Azt hittük, végleg a miénk, de most visszatekintve úgy tûnik, … Tovább »