Összesen 786 találat (321 - 340) : mindennapi.
A véres párizsi merényletek után a muszlim vallási vezetők, az imámok felé fordult a francia közvélemény figyelme, mert sokak szerint a radikális imámoknak meghatározó szerepük van az erőszakra uszításban. A Le Monde cikke összefoglalja a muszlim vallási vezetők és a szekuláris … Tovább »
Végre mi is megfogtuk az Isten lábát. Van gázunk. Sokat érő gáz, a dollár milliárdok csak úgy repkednek a levegőben, ha róla beszélnek. És nem tízesével, hanem minimum százasával. Gazdag ország lettünk.
Na, végre, mondom magamnak, ez is eljött, az én országom. Az araboknak … Tovább »
„Kohn és Grün a kávéházban üldögél. Kohn újságot olvas. Az egyik hír fölkelti érdeklődését: – Mit szólsz hozzá: a pesti állatkertben vizilóbébi született! Grün kétkedően csóválja a fejét: – Na és jó az nekünk?”
Két új zsidó viccantológia látott nemrég napvilágot. Miért jó ez nekünk?
Miként lehetséges, hogy a lengyelországi rendszerváltás óta épült legnagyobb középület éppen a POLIN nevet viseli? Olyan múzeum ez, amely a történelem során először a lengyelországi zsidóság történetét meséli el, a kezdetektől.[1]
David Cesarani ötvennyolc évesen távozott. Egykori kollégája, Márton László író, újságíró idézi fel alakját, pályáját.
Éppen egy nemzedék választott el bennünket, de harminc egynéhány éve egymásra találtunk. Egy rövid-életű angol folyóirat munkatársai voltunk mindketten, … Tovább »
Saul Friedländer holokauszt-története az elmúlt évtizedek egyik leggyakrabban hivatkozott, legrészletesebben elemzett és legtöbbet méltatott szintézise. A holokauszt hatalmas és szerteágazó szakirodalmának szerény a magyarországi recepciója és kontextusában különösen üdvözlendő, hogy a kortárs történetírás e kétkötetes klasszikusa legalább az Orna Kenan által lerövidített változatában immár magyar fordításban is olvasható. E monumentális mű megközelítésmódját (a holokauszt integrált története), narratív technikáit (egyidejűségek és léptékváltások) és ambícióit (az értetlenség, sőt kifejezetten a döbbenet fenntartása) tekintve is jelentős újdonságokat hordoz. Megítélésem szerint eközben középutas értelmezői ajánlattal szolgál.
Búcsú Dr. Jungreis Ervin professzortól
“…néhányunkról kiderült a Tilos az Á-ban, a Fekete Lyukban és a Hunnia moziban, hogy valami megmagyarázhatatlanul közös bennünk és egy apró, de annál erősebb mágnes kezdett el húzni bennünket Magához.”
A dachaui emlékhelyet a történelmi hitelesség nevében hozták létre. Csakhogy a múlt megértését egyre kevésbé szolgálja az eredeti állapotában hagyott haláltábor. Átalakítása trauma-múzeummá jobban segítheti a történelem megismerését.
„Európában 42500 náci … Tovább »
Miközben az iszlamista terrorszervezetek az Iszlám Állammal az élen válogatott, szadista bűncselekmények tömegét követik el Nigériától Líbián és Szírián át Irakig, a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Izrael ellen vizsgálódik. A palesztin külügyminiszter csütörtökön Hágába utazott, hogy „benyújtsa bizonyítékait” a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészének. Izraelben ugyanakkor tiltakoznak és elfogultsággal vádolják a főügyészt.
Az emlékezés és a torzult valóságérzékelés tanulságai
Nemes Jeles Lászlóval beszélget Szántó T. Gábor
A holokauszt nemcsak keresztényietlen és embertelen tett, de hazaárulás is volt – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedd este Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában.
Fennmaradt egy napló. Az írógéppel sűrűn teleírt, csaknem ötszáz oldal írója művelt, kitűnő íráskészségű, németül és angolul beszélő, színes egyéniség. Hagyatéka, három éve került a kezembe.
Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]
A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.
Szabadság?! – Szabadságértelmezések szabadon egy éjszakán át
Lévai Jenő: A pesti gettó története 1944-2014.
A Dumaszínház és a Gólem Színház közös produkciója a Zs-kategória / Önfeledt zsidózás revüvel egy zenés-táncos kabaré, bőségesen áradó zsidózással, cigányozással, buzizással, szőke-nőzéssel.
Michel Houellebecq Behódolás című regénye kevésbé szól az iszlámról, mint Franciaországról és a nyugati civilizáció jövőjéről. A tematika korántsem új: dekadencia, elpuhult, értékeit vesztett, “szaporodni nem akaró” „nyugati fogyasztók”, akiket békésen vagy kevésbé békésen, de szinte „sorsszerűen” leigáz egy erősebb, ambiciózusabb, demográfiailag agilisebb civilizáció.