Tisztelt Főszerkesztő Úr; kedves Gábor!

Sajnálom, hogy meglepetten és zava­rodva olvastad a Raus-hassónó-i cikke­met az Új Életben, mindenesetre nagy öröm számomra, hogy ilyen alaposan áttanulmányoztad. Valójában leírtam a hitközségi választásokkal kapcsolatban a mondandómat, … Tovább »

Csak február végéig lehet

ZSIDÓT, CIGÁNYT, NÉGERT VERNI-SZIDNI?

Hétvégeken az MTK ellen játszó mind több focicsapat szurkolóinak ezrei ordítják rendőrök jelenlétében: Mocskos zsidók! Büntetlen marad a náci köszöntést majmoló karlendítés, a nyilasokét utánzó árpád­sávos … Tovább »

A szín egy antiquarium, a színpad hátterében könyvállványok, esetleg metszetek és képek. Balra eladópult mögötte szék, a sa­rokban egy fogas. A másik oldalon kis asztal, mellette néhány szék. A bal oldalon a nézőtér felé nyíló ajtó, fölötte felirat: „Stem­mer Ödön … Tovább »

A héber hamarosan az or­szág második legelterjed­tebb nyelve lesz – tréfál­koznak manapság Izrael­ben, utalva arra, hogy a több mint hatszázezer orosz ajkú beván­dorló teljesen átalakította az ország kommunikációs viszonyait. Jelenlétük mindenütt tapasztalható a hétköznapi … Tovább »

A (még) izraeli fennhatóság alatt álló Ciszjordánia zsidó településein a – többnyire radikális beállítottságú – rabbik tanácsa olyan döntést hozott, mely szerint az e területek katonai bázisairól történő izraeli visszavonulás zsidók életét veszélyezteti. A Tóra szerint ez … Tovább »

Csak azért jöttem ide, mert kíváncsi voltam, hol éltek a jiddis folklór által megö­rökített, híresen ostoba chelmi zsidók. Ezek az anekdoták egy tőről fakadnak az ango­lok ír vicceivel, a németek keletfríz törté­neteivel és a magyaroknak a rátóti tó­tokról szóló meséivel. … Tovább »

A mellékelt táblázatokban a Zsidó Világkongresszus által közzétett adatokat is­mertetjük, amelyek a világ zsidóságá­nak országonkénti eloszlását mutatják.

Mivel a táblázatokban olvasható szá­mok nem népszámlálással, hanem a legkülönfélébb becslésekkel készültek, … Tovább »

Szép az, ami erkölcs nélkül tetszik

Gondolatkísérlet járja be Euró­pát, főként annak esztétika tanszékeit: előítéletek és elkö­telezettségek nélkül, „recepció- esztétikailag” újraértékelni megnyugta­tóan elkönyvelt művészeti teljesítménye­ket vagy kudarcokat. … Tovább »

A Yahalom Zsidó Szabadegyetem a zsidó önismeret tisztázása érdekében az aláb­bi körkérdést intézte a zsidó közélet szá­mos reprezentánsához azzal, hogy a vá­laszokat az Országos Rabbiképző Intézet 1995/96. évi évkönyvében megjelenteti: „Minthogy jelenleg, a XXI. század … Tovább »

Hangverseny Galántán

A Csemadok galántai területi választ­mánya a művelődési központban kon­certet rendezett a rechovoti Haderei-Ron és a galántai Kodály Zoltán vegyes kar részvételével. A sikeres előadáson meg­jelentek hittestvéreink Nyitóról, Érsekújvárról, Pozsonyból, … Tovább »

Budapesti beszélgetés a klezmer muzsikus-filmrendező Yale Strommal

Yale Strom filmjének, AZ UTOLSÓ KLEZMER-nek világpremierjét másfél évvel ezelőtt, a berlini filmfesztiválon tartották, nagy sikerrel. Pár hónappal később ezzel a filmmel nyitották meg Budapesten a TÖRÉSVONALAK című … Tovább »

(…) A héber irodalomtörténet és histo­riográfia jó alkalmat kínál arra, hogy meg­figyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnor­mális – története, újjászületése … Tovább »

Essünk túl a kínos megállapítá­son: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan el­nyomták, törvényekkel szabályozott … Tovább »

Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fo­galmazva: a „központosító” ideológiá­nak a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyel­vén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül … Tovább »

A zsidóságot, a zsidókat, zsidó gondolatokat és motívumokat bemutató vagy felhasználó minden szépirodalmi, tudományos és teológiai mű szintén a zsidó irodalom része, akár zsidó, akár nem zsidó szerző tollából való.

Nem könnyű már azt sem meg­határozni, ki a zsidó? Izrael­ben … Tovább »

Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám

Névmagyarosítás

Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámo­sabban. Ezt mutatja a következő hivata­los kimutatás. 1891-ben 722 névmagya­rosítás … Tovább »

Emmanuel Lévinas 1905-ben született Litvániában. A Sorbonne-on és a Nanterre-i Egyetemen tanít filozófiát. Lévinas volt az első, aki a husserli fenomenológiát bevezette a francia gondolkodásba (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában, 1930). Ezen túlmenően foglalkozik nyelv … Tovább »

Kertész Péter fenti írását eljuttattuk a hitközség illetékeseihez, akik az alábbi két dokumentumot és rövid vá­laszt küldték szerkesztőségünknek.

Feljegyzés

Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató úrnak

1995. március 24-én nyíregyházán került felavatásra dr. Eötvös … Tovább »

avagy: hogyan szűntem meg a hitközség fizetett ellensége lenni?

„A Mazsihisz elöljárósága június 27-i ülésén megszüntette a szóvivői posz­tot.” A sötét betűkkel szedett hír az Új Élet 1995. július elsejei számában látott napvilágot, a második oldalon, alul, mint­egy … Tovább »

Dőljenek hátra karosszékükben! Emeljék fel pillantásukat e sorok­ról, s tekintetükkel pásztázzák vé­gig könyvespolcukat. Mi köze a Bibliának Moldova György Szent Imre indulójához? Hogy kerül Singer válogatott elbe­szélései mellé egy izraeli bédekker, Philip Roth Portnoy-a szomszédságába … Tovább »