Július elején a belzi haszidok bejelentették, hogy híveik ezentúl használhatják az Internetet. (Belz – Gur után – a második legnagyobb haszid közösség Izraelben.) Ez komoly fordulat, hiszen a többi ultra-ortodox csoport még nem oldotta fel a tilalmat, náluk az Internet még mindig tiltott gyümölcs.

“Apám emberségéről viszont épp ebben a kiélezett helyzetben derült ki, hogy mennyit ér. Ő a saját anyjával szemben is megvédte az én anyámat. A jelenetnek, melyben eldőlt, hogy ki kihez tartozik, négy évesen tanúja voltam, és minden másnál mélyebb nyomot hagyott bennem.”

“A mattbarna kosztümös hölgy gyönyörű: rózsaszín őszibarackkal kevert bronz fakéreg a bőre és csodásan barna a szeme. Általa jut szóhoz – a szentimentális Karmelicka utca részvételével – a minduntalan „felejteni” vágyó lélek megannyi olcsó kívánsága és szükséglete. Ekkor már mézes az alkony, és úgy, mintha nem lehetne tovább élni.”

Élesedik a vita a zsidónegyed körül a fővárosi főépítész irodája és a hetedik kerület között. A kerület a belügyeibe avatkozástól fél, a főváros viszont országos ügynek tartja a világörökség védőzónájába tartozó terület védelmét.  

Oláh Kálmán elsősorban mainstream jazz-zongoristaként vált ismertté Magyarországon és Európában, ugyanakkor folyamatosan keresi annak lehetőségeit, hogyan lehetne – a számára három legfontosabb zenei világot – a klasszikus zenét, a jazzt és a magyar folkórt adekvát zenei formában összekötni. 

A mediterrán hangulatú Pécsett nyáron pezseg az élet. Baranya 200 ezres lélekszámú megyeszékhelyének főterén, a Széchenyi téren egyre-másra váltják egymást a turistacsoportok. A város egyik legismertebb jelképe, a Dzsámi előtt a Pécsi Tudományegyetem megfáradt hallgatói pihenik ki a vizsgázás fáradalmait, a Király utca kerthelységeiben üldögélve a város színe-java kortyolgatja a Dunántúli Naplót olvasván a pécsi sörfőzde habos, párától csillámló nedűit. 

Manapság,  a magyarországi nemzeti ünnepeken és a hétköznapi sajtóban, egyes tévéműsorokban ismét szalonképessé vált a nyílt antiszemitizmus, nyilvánosan lehet egy szimbolikus, kapedlit viselő bábút felakasztani, majd meggyújtani (2008. márc. 15. Budapest, Blaha Lujza tér), új tömegmozgalmak szónokai (Jobbik, Magyar Gárda, M. Önvédelmi Mozgalom) zsidó- és cigányellenes szónoklatokkal igyekeznek híveket szerezni.

Persze. Meg mindenki más, aki felismerte, hogy a globalizáció legalább akkora lehetőség, mint amekkora kihívás, és rájött, mi az az anyagi vagy szellemi jószág, amivel versenyképesen tud megjelenni a világpiacon. Kína, India, kisebb és nagyobb ázsiai tigrisek.
 
 

Magyarországon az erőszakos antiglobalizációs mozgalmak eddig még nem jelentek meg, de maga az eszme már ismert. E mozgalmak működésének egyik fő magyarországi megjelenési helye a Sirály, a Marom székhelye, egy explicite zsidó alternatív klub és kávéház.

“– Muszáj itt merengned, az ablak előtt állva?
Hisz akár ki is mehetnél az utcára.
– Az utca a kereskedőké s a hozzájuk hasonlóké,
kiknek egy percük sincs, s mindenük csak a lóvé…”

Közismert tény hogy az antiglobalizációs mozgalom korunk egyik rendkívül összetett, sokszínű jelensége. Politikai pártok, mozgalmak, civil szervezetek (ún. „non-governmental organizations”, NGO-k), egy-egy meghatározott probléma megoldása céljából kampányoló civil kezdeményezések tarka egyvelege…

Ha elolvassuk a Házassággal végződik című Zsolt Béla regényt, képet kapunk arról, milyen is volt a magyar prózában a húszas-harmincas években az úgynevezett harmadik vonal. Ezzel nem Zsolt Béla valóban meglévő és jelentékeny írói érdemeit vonjuk kétségbe, csupán arról van szó, hogy akkor, akár csak a fociban, mások voltak a dimenziók.  

“A különféle zsidó irodalmak mindig szövegekkel foglalkoztak. A Bibliával és más szöveghagyományokkal. A szöveg keletkeztette az elsődleges helyet, ahol ez az irodalom létrejöhetett és létezhetett. A modernizmus egyik nagy óhaja volt felcserélni ezt a szövegben keletkezett helyet egy valóságos hellyel a világban a zsidók számára.”

Az emlékezés felelősségéről beszélt a magyar határvidék egykori munkatáboraiban meggyilkolt zsidó kényszermunkások és más foglyok nemzeti emlékhelyének pénteki avatásán Arató Gergely, a kulturális tárca államtitkára a balfi temetődombon.

From the End till a New Beginning
Jewish identity in Hungary stands as the focal point of works by 24 of the country’s best authors in Contemporary Jewish Writing in Hungary: An Anthology.

Heureka!
I must begin with a confession, a strange confession perhaps, but a candid one. From the moment I … Tovább »

 A tavaly július 9-i “melegbüszkeség” felvonulás és a kurucinfo-Jobbik toborozta ellentüntetés provokatív kérdéseket vetett fel a homoszexualitásról.
 

Szántó T. Gábor

Író, esszéista, 1966-ban született Budapesten, a Szombat főszerkesztője.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, a Bölcsészettudományi Karon esztétikát és hebraisztikát hallgatott.

Újabb kötetei:
Kafka macskái (2014) 1945 és … Tovább »

Tamás Gáspár Miklós (1948) filozófus, publicista, a hazai szellemi élet sajátos alakja, aki hosszú ideig az SZDSZ-ben politikai pályát is magáénak mondhatott, ám ideológia-politikai útkeresése és a magyar valóság változása továbblendítette ennél. Újabban a magyar baloldali rendszerkritika egyik kimagasló képviselőjévé vált, ezért is beszélgettünk vele az úgynevezett antiglobalizációs mozgalmak krédójáról. 

Az ember egy idő után, ha már eleget ült háttal a másiknak támaszkodva, úgy érzi, összenőttek. Először csak a gerincük. Hosszan, a nyaktól a farkcsontig, keskeny vonalban. Ez attól is függ, egyforma magasak-e. Mivel Avi alacsonyabb volt Shaynál, összenövésük csupán hátközépig tartott.
 

Zsuzsa Fritz (Program Director)
The Lauder-Joint International Jewish Youth Camp was established in 1990 by the Lauder Foundation and by the American Joint in order to give a great Jewish summer experience and a long-lasting impact on the Jewish identity of the youngsters who had just started to discover their roots in the Eastern-Central – European Jewish communities.