Ez olyan távol áll az amerikai kultúrától, mint Bayer Zsolt a Tóra-szekrénytől

Bayer Zsolt már bekerült abba a kategóriába, hogy magára adó ember nem ír róla. Azonban a Lepke szárnya című remeklésében valamiféle New York-i antiszemita tüntetésről beszélt, amit otthon elhallgattak. 

A Hamasz szárnya

Forrás: Népszava

 

Nyilván a zsidók hallgatták el, szerencse, hogy itt van Bayer Zsolt, aki tájékoztat mindenkit minden fontos antiszemita tüntetésről, hiszen minden antiszemita tüntetés fontos. Ezért tisztelettel kérem, szíveskedjék engem is tájékoztatni erről, mert én itt vagyok New Yorkban, de antiszemita tüntetésnek hírét-hamvát nem hallottam. Márpedig egy antiszemita tüntetés nem olyan mindennapos látványosság New Yorkban, mint Budapesten, egy ilyen megmozdulásnak itt aztán lenne visszhangja.

Nyilván itt is elhallgatták a zsidók. Minden hírcsatornánál zsidók ülnek, akiket azért ültettek oda, hogy ha egyszer lenne egy antiszemita tüntetés New Yorkban, akkor azt hallgassák el. Csak Bayer Zsolttal nem számoltak, aki ennek ellenére tudomást szerzett róla. Most már Magyarországon mindenki tudja, hogy New Yorkban antiszemita tüntetés volt, csak New Yorkban nem tudja senki.

Azt is mondja Bayer, hogy egy antiszemita tüntetésen nem csodálkozik senki, legfeljebb, ha szemforgató és farizeus. Ergo, ha nem akarsz farizeus lenni, ne csodálkozz antiszemita tüntetésen. De New Yorkban például még a kérdésen is csodálkoznak, ha valaki antiszemita tüntetés után érdeklődik. Ez olyan távol áll az amerikai kultúrától, mint Bayer Zsolt a Tóra-szekrénytől. Az lehet, hogy magyar ember nem csodálkozik, de Amerikáról azt mondani (különösen New Yorkban), hogy itt rasszizmus és antiszemitizmus van, és ezzel lehet igazolni a magyar antiszemitákat, az elég perverz gondolat. Aki már járt Amerikában, és nem futott itt össze Bayer Zsolttal, antiszemitát nem sokat láthatott.

Pedig még azt is mondja Bayer, hogy aki tudni akarja, milyen az igazi antiszemitizmus, jól teszi, ha ellátogat Amerikába. Ezt nem nagyon értem, mert én itt vagyok Amerikában, és antiszemitizmusnak még nyomát sem láttam sehol, de ez lehet az én hibám. Ha igazi antiszemitizmusra vagyok kíváncsi, akkor Budapestre látogatok, és soha nem kell csalódnom. Bár ma már erre sincs szükség, elég ha a Magyar Hírlap internetes oldalára belépek. Ezért igazán kár lett volna Amerikába jönnöm.

Bayer szerint bronx-i falfirkákat kellene olvasgatnom, hogy lássam. Nem tudom, mikor járt ő Bronxban, mi nemrégen voltunk ott az állatkertben, de én még az állatkertben sem láttam antiszemitát, civilizált tigrisek sétáltak fel és alá. Igaz, nem nézek meg minden falfirkát, mint Bayer Zsolt, általában a vécék falára írt szövegeket sem olvasom el, mert nem gondolom, hogy onnan kellene valami fontosat megtudnom. Nem hiszem, hogy Bronx fekete negyede, ócska klozetjai vagy a kocsmákban leittasodott redneckek szövege hitelesítene bármit. Hogy Bayer mégis ezekre hivatkozik, az mutatja, hogy az ő eszmefuttatásainak a Magyar Hírlap mellett hol van létjogosultsága, kikkel áll ő szoros szellemi rokonságban.

Azt mondja, ezekre kellene néznünk, mert ezekhez képest mi sehol nem vagyunk. Nem tudom, látott-e már valaki bronx-i fekete negyedet, de elképzelheti. A pokol az kettővel feljebb van. És egy közép-nyugati rednecket, akinek téglán áll a háza, és egész nap sörösdobozokra lövöldöz? Na, ezek a mi új példaképeink, amelyeket Bayer Zsolt az ő népe elé állít, mondván: ezeket „még csak meg sem közelítjük”.

Ebben azért Bayer Zsolt méltánytalanul szerény. Merjünk nagyok lenni. Szerintem az ő antiszemitizmusa van olyan igazi, mély, tőrölmetszett, mint egy bronx-i fekete vagy egy önkifejezési problémákkal küzdő redneck rasszizmusa. Megkockáztatom, még jobb is. Ez mondjuk látszik abból is, hogy egyetlen amerikai napilap sem közli sem a bronx-i drogfogyasztók, sem az asszonyt a pickup hátsó ülésén altató redneckek zsidóvicceit.

Azt szögezzük le a tárgyilagosság kedvéért, hogy Amerikában nincs nyilvánosan vállalható antiszemitizmus. Az internet az nem Amerika. Ahogyan antiszemita tüntetések sincsenek, és a gazdasági válságot senki nem a zsidókra keni, mert aki tehetné, mondjuk, annak a férje is a Wall Streeten dolgozik, és elég jól keres, aztán nem is zsidó. Eltöltöttem egy kevés időt a New York-i tőzsdén a parketten, de nekem nem úgy tűnt, hogy ott zsidók rohangálnának álnok terveket szőve, ahogyan azt egy átlag Bayer-olvasó hiszi. Nemcsak újságoknál, hanem bármilyen munkahelyen, a nem zsidó főnök is azonnal kirúgja a dolgozót, ha rasszista megjegyzést tesz. Nemhogy főmunkatársi minőségben nyomtatásban terjessze azt. Ezt még Bronxban sem lehet, csak Budapesten. Antiszemita amúgy nem lehet egy civilizált társaság tagja Amerikában, így ha Bayer Zsolt zsidóvicceket akar mesélni, akkor a Magyar Hírlapon kívül csak Bronx életveszélyes fekete negyedei, a vécék falai és a redneckek kocsmái maradnak neki. Erre a szintre nekünk azért nem kellene süllyedni.

Aztán szemet szúrt nekem az is, hogy Bayer Zsolt szerint a „brooklyni zsidók” tehetnek a pénzügyi válságról. Nyilván nem ismerek minden brooklyn-i zsidót, de ismerek sokat. Minden héten két napot az ortodox zsidó városrészben töltök, ahova magyar újságot viszek. A brooklyn-i zsidók ugyanis olvasnak magyar újságot. Nem Magyar Hírlapot. Azt hiszem, több millió zsidó él itt, és láthatóan meglehetős szegénységben. Tegnap egy zsidó koldusnak adtam egy dollárost. Ezek a tömegesen szegény brooklyn-i zsidók (nem most szegényedtek el) nagyot néznének, ha Bayer Zsoltot olvasnának, és megtudnák tőle, hogy ők okozták a pénzügyi válságot a mérhetetlen mohóságukkal. És hogy náluk van a pénz. Mert egy átlag Bayer-olvasó úgy képzeli, hogy minden zsidó gazdag. Nagyot néznének, ha megtudnák, hogy vannak zsidó szegénynegyedek. Léteznek zsidó szegények és zsidó gazdagok, ahogy vannak nem zsidó szegények és nem zsidó gazdagok. És a zsidó gazdagok a nem zsidó gazdagokkal szőnek világösszesküvést a zsidó és nem zsidó szegények rovására. Bayer rossz helyen húzza meg a vonalat, ennél még egy éhező zsidó, bizonyos Marx Károly is tisztábban látott.

Bayer eszmefuttatása nem újszerű. Rajta kívül a Hamasz is a zsidókat jelölte meg a pénzügyi válság okaként. Bayer szó szerint ugyanazt mondja, amit a Hamasz nevű terrorszervezet, amely gyermekeket öl és buszokat robbant terhes anyákkal.

A bronx-i drogdílerek, az alkoholista redneckek, a kocsmai vécék, a Hamasz, a Magyar Hírlap és Bayer Zsolt, összetartozó fogalmak. Egy társaság. Ezek igazolják, hogy az antiszemitizmus jó, az mindenhol van, és jó úton járunk, ha őket követjük.

Bartus László, az Amerikai Magyar Népszava főszerkesztője