Nyilatkozatban lépett föl Nobel-díjas és más neves írók egy csoportja hétfőn a besúgással megvádolt Milan Kundera védelmében, mert szerintük lejáratási kampány folyik a világhírű cseh író ellen.

Öthetes intenzív egyeztetés után feladta az új koalíció tető alá hozására tett kísérleteket vasárnap Izraelben a kormányalakítással megbízott Cipi Livni külügyminiszter, így valószínűleg előre hozott választásokat tartanak a zsidó államban.

A boldoggá avatási eljárásban a védőügyvéd szerepét betöltő Peter Gumpel szerint egyértelmű, miért nem látogatott el még Izraelbe XVI. Benedek, és a 2005-ös pápává választásakor ígért út miért nem szerepel a jövőbeli programok között sem.

A szíriai emigrációban élő Mesaal a Le Figaro című francia napilapban hétfőn megjelent interjúban beszélt erről. A tárgyalások az izraeli fél “megbízhatatlansága” miatt jutottak zsákutcába, mert “mindig visszakanyarodnak a már elfogadott pontokhoz” – jelentette ki.

Repedezik a hagyományos szociálliberális ideológiai tapasz: az antifasiszta szólam már nem egyben tartja a baloldali-liberális közeget, hanem megosztja azt.

 
Szíve joga Pajor Tamásnak, a két évtizede újpünkösdista frontkeresztényként ismert egykori – saját megvallásában annak idején zsidó gyökerei dacára antiszemitizmussal kacérkodó – híres-hírhedt punkzenésznek, hogy lazán elintézze József Attila sorsát és munkásságát a Szombat szeptemberi számában.

Cipi Livni külügyminiszter lett a Kadima izraeli kormánypárt elnöke – közölték a közel-keleti ország tévéállomásai a szerdai párton belüli szavazás lezárása után exitpoll-eredményekre hivatkozva. 

Az izraeli Kadima párt éppen belső választásokat tart ezekben az órákban. Eredmény ugyan csak késő estére várható, de egy előzetes elemzést azért megér a dolog, mégiscsak a leendő izraeli kormányfőt választják meg a szavazásra jogosult párttagok.

Mivel a nyugati államok elismerték a zsidók államát, a nyugati közvélemény lassanként kettős képet alakított ki a zsidókról. Egyfelől van az elfogadott zsidó, de mögötte ott maradt a zsidók többségét jelentő szörnyű zsidó is.

Jó, ha emlékszünk a KGB-s paranoiára meg a Brezsnyev-doktrínára, de azért ne tévesszük szem elől, hogy 1956-tal és 1968-cal ellentétben ma a helyzet csak kilátástalan, nem reménytelen. A jó hír az, hogy a moszkvai fenyegetés épp ellentétes hatást váltott ki: létrejöhet egy új, Moszkvával szembeni “Varsói Szerződés”.

Észtországban letagadhatatlan etnikai dimenziója is van az acsarkodásnak: az észt nemzetiségűek nagy- és dédapái jórészt a Waffen-SS, míg a lakosság közel egyharmadát kitevő orosz ajkúak felmenői inkább a Vörös Hadsereg kötelékében harcoltak annak idején – persze ellenpéldák és kivételek is bőven akadtak mindkét oldalon.

Megkaphatják Ciszjordánia területének 93 százalékát a palesztinok, Izrael kiüríti a leendő határon túli telepeit, és Ciszjordánia 5,5 százalékát kitevő részt csatol a Gázai övezethez a Negev sivatagból – ajánlotta a Haaretz napilap keddi értesülése szerint Ehud Olmert izraeli kormányfő Mahmúd Abbász palesztin elnöknek. 

Ehud Olmert izraeli miniszterelnök két hónap múlva távozik a kormány éléről. A korrupcióval vádolt izraeli kormányfő szerda este bejelentette Jeruzsálemben, hogy nem indul a párt tisztújító választásán és félreáll, amikor megválasztják utódját. 

Ha elolvassuk a Házassággal végződik című Zsolt Béla regényt, képet kapunk arról, milyen is volt a magyar prózában a húszas-harmincas években az úgynevezett harmadik vonal. Ezzel nem Zsolt Béla valóban meglévő és jelentékeny írói érdemeit vonjuk kétségbe, csupán arról van szó, hogy akkor, akár csak a fociban, mások voltak a dimenziók.  

Europe and her Jews (or vice-versa)
 
András Kovács
The relationship between Europe and her Jews has deteriorated. Complaints of a new European anti-Semitism are voiced increasingly more loudly and ever more often on various Jewish forums – which then re-surface in European public discourse with … Tovább »

„Magyarország sajátos módon annyira félti demokráciáját, hogy megenged olyan antidemokratikus tevékenységet is, amelyet ősi demokráciák, mint Anglia, betiltanak, és közben nem félnek, hogy elvesztik demokratikus jellegüket. Sok magyar az alkotmányból a szólásszabadságot emeli ki, mint a legszentebb jogot mind között” – fogalmazott Tomi Lapid, Izrael volt miniszterelnök-helyettese a Szombatnak adott interjújában a tavasszal.
 
 

A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont 2006 februárjában megnyílt állandó kiállítása több szempontból is ambivalenciáról árulkodik. Egyrészt, nagyon részletesen és kimerítően ábrázolja a magyarországi holokauszt nap-napi történéseit, ugyanakkor nem ágyazza be ezeket a szikár tényeket egy szélesebb összefüggésbe, nem ad részletes és kimerítő választ a miért kérdésére, ezért elbizonytalanítja a látogatókat is.

A mögöttünk álló évszázad szörnyű megpróbáltatásai közt akadt egy váratlan és örömteli fordulat is: a szovjet birodalom vértelen összeomlására gondolok, erre a megrendítő, nehezen felfogható eseményre, amely éppoly öntörvényűen zajlott le, akár a lenyűgöző természeti jelenségek, amelyeket rettegve vagy gyönyörködve bámulunk, befolyásolni őket azonban nem tudjuk. Mikor aztán összedőlt a nagy agyagvár, kigyúltak az örömtüzek, és Európa-szerte megkezdődött a gondtalan ünneplés. Csak az első eufória elmúltával gondoltak az örökségre is, a kimúlt óriás iszonyú hagyatékára, s a szorongás légkörében hirtelen megszületett az európai eszme.
 

Kertész Melinda/Transindex 2008. június 8. Kolozsvárról hiányzik egy kisebbség, aki Kloysenburgnak hívta a várost. De az erdélyi zsidók tragédiája is hiányzik a köztudatból: a magyarok el voltak foglalva a sajátjukkal. Az asztalon fényképek tucatjai hevernek. A fotókon a már névtelen … Tovább »

Forrás: HVG 2008. június 01. / Dezső András Mohamed-karikarúrák jelentek meg vasárnapra virradóra Prága közterein. A plakátok egy weboldalra hívják fel a figyelmet, amelynek szerkesztői a szélsőséges iszlamisták térnyerése miatt aggódnak. A hvg.hu cikkéből a csehországi muszlim … Tovább »