Összesen 200 találat (1 - 20) : Vadas János.
Bár Kállay Miklós miniszterelnök hintapolitikájának köszönhetően a hazai zsidóság sokáig nem volt közvetlen életveszélyben, 1944. április 5-én, alig három héttel a német megszállás után mégis ki kellett tűzniük a sárga csillagot, ami mindenhol a deportálások kezdetét jelentette.
Az ember, mikor ötvennyolc, rémülten kérdi a semmitől: hogyan lehetséges, hogy a papa és a mama ugyanúgy ment össze, ugyanúgy halt éhen s légszomjan, miközben a papával a háborúban szerzett szívbaj végzett, a mamával viszont a tüdőrák? Avagy minden halálos betegség ekként működik?
De … Tovább »
Éppen a magyarországi holokauszt idei emlékévében lesz 80 esztendeje, hogy elhunyt dr. Simonyi Jenő földrajzi író és tanár. A vidéki kisvárosból származó Simonyi testvérek mindannyian az oktatás és tudomány területén alkottak maradandót. Sikeres életüket viszont a XX. század … Tovább »
Én még elcsíptem és érzékeltem azt a csendet, azt az összeszorított szájú némaságot, ami Tapolca megcsappant lakosságú utcáinak jellemzője lehetett 1945 őszén, az első olyan szüreten, mikor a még zsidó tulajdonosok által irányított metszés gyümölcsei a Tapolca körüli hegyoldalak … Tovább »
Tiszafüreden, egyszerű, vallásos zsidó családban nevelkedett. Itt volt 37 évig könyvtáros, ebből kilenc évig igazgató. Munka mellett szerzett három diplomát és doktori címet.
Okleveles könyvtáros, népművelő, történelemtanár, az OR-ZSE Liturgia Tanszék – egyetemi adjunktusa, … Tovább »
A Színház- és Filmművészetért Alapítvány Kuratóriumának elnöke és a kuratórium egyik tagja szerint Szász János rendező hazugságokat állított a Washington Postnak adott interjújában, amelyet az Index is szemlézett.
Vidnyánszky Attila és Lajos Tamás az MTI-hez kedden eljuttatott … Tovább »
Pap Károly egyike azon magyar szerzőknek, akik szinte teljesen kiszorultak az irodalmi kánonból. Ha meg is említődik a neve, akkor is az „elsüllyedt” írók közé sorolják.[1] Pap saját korában azonban ígéretes szerzőnek számított.
Írói pályája az Est-lapoknál indult, … Tovább »
Hajdú Farkas-Zoltán -né című könyvsorozatának gerince egy budapesti ócskapiacon felbukkanó családi levéltár darabjainak időrendi bemutatása: 1876-tól 1970-ig. A Csíkszeredában született és 1987-ben Németországba emigrált író, műfordító köteteinek többsége nem tiszta fikció, … Tovább »
Kedves, jó hangulatú képet dob föl a facebook. Fölé hajló férfire okosan figyelő kutya ül az esőben. Budapest, 1966. A remek zsánerek fényképésze, Chochol Károly fotója.
A Szent István körút elején járunk. Szürkéllő, sokrétűen tagolt házak sorával keretezett nagyvárosi … Tovább »
A két fogalom szembenállása Szép Ernő Emberszag című regényében.
Anssi Halmesvirta finn történész lefordította Szép Ernő Emberszag című regényét. A kötethez írt előszavának első részét tegnap közöltük, alább a második részt olvashatják.
Ahhoz, hogy a Másság … Tovább »
A Misna Magyar Nyelven – A Magvak és az Ünnepek rendje.
Héber nyelvből fordította: Uri Asaf.
Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek, mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény, ismertebb … Tovább »
Zsidó utónévadás Magyarországon
Ha hitelt adnánk az Üstökös e 1882. decemberi karikatúrájának és sok korabeli hasonlónak, azt hihetnénk, hogy a 19. század utolsó harmadában Rákóczy Jakabok és Hunyadi Iczigek flangáltak a pesti flaszteren, azon tanakodva, vajon a Széchenyi-szobor … Tovább »
Spiró György íróval beszélget Várnai Pál.
Kezdeném a Malaccal teljes éveink című könyvének két esszéjével. Kérem, mondjon pár szót arról, mi is történt az Eötvös kollégiummal 1948-ban.
A Monarchia és a Horthy-korszak elitképző intézményéből a fordulat évében … Tovább »
Teológiai értelemben talán egyedülálló szertartásra került sor a Bálint házban az elmúlt szombaton. A Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség istentisztelete keretében az Efráim ben Jákov zsidó nevet kapta Dr. Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség … Tovább »
Đorđe Lebović tulajdonképpen Lebovics György volt, ugyanúgy Gyurika, mint Kertész Imre Köves Gyurija, és őt is tizenöt évesen hurcolták el Zomborból Bajára, onnan pedig vonatra tették, és Auschwitzban szállt ki.
Egy év múlva, a halálmenetet is túlélve, hazatért szülővárosába, … Tovább »
Szerzőnk egy kevéssé ismert epizódot, a cionista ellenállók által 1944-ben létesített budapesti bunkerek történetét mutatja be. Ezek, szándékaik szerint egyszerre lettek volna az embermentés és a fegyveres ellenállás fészkei.
Aki a német megszállás alatti németekkel- és … Tovább »
„Minden taszított, ami zsidó volt, nem érdekelt sem a héber nyelv, sem a zsidók története” – írta önéletrajzában a tizenegy gyermekes zsidó családban született Himler Márton.*
Himler a 20. század ellentétekkel teli, sok támadást megért személyeinek az egyike volt. … Tovább »
Emléktáblát avattak Hévey Gyula embermentő katolikus papnak Terézvárosban.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Frölich Róbert főrabbi leplezte le a Hévey Gyula embermentő terézvárosi plébános tiszteletére az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom melletti … Tovább »
Vegyes házasság és asszimilációs remények a 19. században.
Mi történjék a zsidókkal? Ez a kérdés a születőben lévő modern sajtó révén éppen kialakuló magyar közvélemény előtt első ízben az 1839/40-es diéta idején merült fel. Az országgyűlés a reformkor időszakának … Tovább »
“Vajon a jel, amely arra szolgált, hogy Káint ne ölhessék meg, nem azt jelenti-e, hogy őt soha nem semmisítik meg?” (V. Aptowitzer: Kain un Abel in der Agada, den Apokryphen, der hellenistischen, christlichen und mohammedanischen Literatur)
“Ez az értelmezés azért csábító, mert Káin halhatatlanságát … Tovább »