Temetői rapszódia(avagy valahol Kelet-Európában)

A történetek szereplői a képzelet szü­löttei. Bármiféle hasonlóság csak a véletlen műve. Márpedig véletlenek mindig voltak… északon, délen, kele­ten és nyugaton.

Adva van a kelet-európai zsidóság.
Nevezzük őket – a … Tovább »

„Egy jó író tud női és férfi hangon is írni”
Lugosi Viktória írónővel beszélget Sándor Mónika az Ajvé című, sikeres regényéről, a női irodalomról és a női karrier nehézségeiről

„Hiszek abban, hogy a részletek őrült fontosak, hogy azok határozzák meg az érzelmeinket, … Tovább »

Papp Kornélia
Német-zsidó együttélés a holocaust után

Németországban is hosszú időnek kel­lett eltelnie ahhoz, hogy a politikai és társadalmi közéletben a német nép szembenézzen a holocausttal. A nürn­bergi perek lezárulása után nemigen akartak többé foglalkozni a múlttal. … Tovább »

Daniel Pipes
Az iszlám igény Jeruzsálemre(részletek)

A II. Camp David-i csúcs és az azt köve­tő „Aksza-intifáda” megerősítették azt, amit amúgy is tudtunk már: az arab és az izraeli tárgyalófelek előtt tornyosuló legfogasabb kérdés Jeruzsálem ügye.
A kérdés részben … Tovább »

A rabbi lányának esete a szerelmes­regényekkel

(Pearl Abraham: A rabbi lánya, Ulpius-Ház Könyvkiadó, 2002, 1780 Ft Fordította: Szűr-Szabó Katalin. Eredeti cím: The Romance Reader. Eredeti megje­lenés: Putnam’s Sons, 1995.)

Ez az a zsidó regény, amire régóta vár­tunk! A hagyományos … Tovább »

Haszid lektűr
Chaim Potok regényei

(Chaim Potok: A kiválasztott, ford. Dezsényi Katalin, 299 oldal, 1980 Ft.
Chaim Potok: Az ígéret, ford. Dezsé­nyi Katalin, 360 oldal, 1980 Ft.
Chaim Potok: Hevem: Asher Lev, ford. Loósz Vera, 323 oldal, 1980 Ft.
Chaim Potok: Fények könyve, ford. … Tovább »

Simon Markish
Az orosz zsidó irodalom a második világháború és a peresztrojka között*

Orosz zsidó irodalomról – az „iroda­lom” szót itt tág értelemben haszná­lom, az újságírást, a történetírást, a köl­tészetet és a regényt egyaránt beleértve – a XIX. század közepe … Tovább »

Búcsú két filmestől

Schiffer Pál (1939-2001)

Pali, Te már biztos nem emlékeznél rá. Valamikor a 70-es évek elején tör­tént. A Báthori utca 10. V. emeletén az 504. szobában ült Károly Kati, a Mű­sorosztály vezetője, négyen voltunk ott, és vezetésével szerkesztettük a … Tovább »

Szántó T. Gábor
Senkiföldjén

Mögöttünk tíz év – száz lapszám. Főszerkesztőként ennyi ideje jegyzem a lapot. Talán érdemes a vissza­pillantó tükörbe nézni, summázva: mit akartunk, mit akarunk, s milyen a fogadtatása munkánknak.

Egy fiatal irodalomtörténész a normalitás … Tovább »

„Kicsoda Ön, kedves olvasó?” – ez volt annak a kérdőívnek a címe, melyet 2000. áprilisi számunk olvasói vehettek kézbe lapunk mellékleteként. A megjelenést követő két hétben mintegy 160 kitöltött kérdőív érkezett vissza, közel tíz százaléka az űrlapoknak, majd további … Tovább »

Milyen fesztivál?

A Nyári Zsidó Fesztivál ideje alatt számtalanszor felmerült bennem az az egyszerű kérdés, hogy tulajdonképpen kinek, illetve kiknek is szól ez a fesztivál. Esetleg a magyar zsidóságnak? Vagy a nem zsidó magyaroknak? Talán a külföldi zsidóságnak? Elképzelhető … Tovább »

Új Kuratórium a Mazsök élén

Közel egy éves interregnum után, május 4-én ült össze a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány új kuratóriuma. Az ülés napirendjén két téma szerepelt: a Mazsök bizottságainak felállítása, valamint a szervezet előző évi beszámolójának … Tovább »

Hallgatás, bölcsesség

1991-ben volt a gimnázium, – mely­nek nyolc évig tanulója voltam – fennál­lásának 100. évfordulója. Egy szép ün­nepség keretében találkoztunk. A szü­netben egyszer csak elém állt egy őszes-szőke „fiú” azzal, hogy vajon tu­dom-e, ő kicsoda. Bár … Tovább »

Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom

definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jel­lemző örök … Tovább »

Az illusztrációtól a nagytotálig. Szabó István filmjeinek zsidó motívumai
Élvezetes és lefegyverző élmény élet­műve egészét meg- vagy újranézve ta­nulmányozni Szabó István közel négy évtizedes alkotói korszakának belső lo­gikai rendszerét.
Alig észrevehető, apró … Tovább »

Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége között

Preambulum

A Magyar Köztársaság Kormánya (a to­vábbiakban: „Kormány”) és a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szövetsége (a to­vábbiakban: „MAZSIHISZ”), a Kormány … Tovább »

Zavarba ejtő megállapodás

Szerkesztőségünk megszerezte a magyar állam és a Mazsihisz között, a töb­bi egyházzal kötött szerződés mintájára megkötött megállapodás szövegét. Abban a kivételezett helyzetben vagyunk, hogy a már aláirt szöveget a Mazsihisz elöljáróival csaknem … Tovább »

Novák Attila
A befejezetlen előtörténetAz Agudat Jiszrael Magyarországon (1918-1940)

Az Agudat Jiszrael a cionizmusra született ortodox zsidó reakcióként keletkezett, nem akarván elfogadni, hogy a zsidó vallás­ban kiemelt fontosságú Erec Jiszrael telje­sen a modem, nacionalista zsidók … Tovább »

Egy rejtélyes életmű

Levél Ternovec elvtársnak, a Mo­dern Nyugati Művészet moszkvai múzeuma igazgatójának 1933. V. 17-én:

„Megismerkedtem Gross-Bettelheim Jolán művész munkáival, és úgy találom, hogy figyelemre méltóak, néhánnyal ezek közül feltétlenül gyarapítaniuk … Tovább »

Slomo Avineri
A hidegbéke ára

Nehéz szívvel írom e sorokat, tekin­tettel a kialakult helyzetre. Könnyű vád­dal illetni bármely oldalt, s tudjuk: az ujjal mutogatósdi általában a jól ismert politikai törésvonalakat követi. Ám még ha úgy érzi is az ember – mint jó­magam -, … Tovább »