Összesen 165 találat (21 - 40) : Ungár Lajos.
Vázlatos áttekintés
A magyar irodalom zsidó témái iránt érdeklődő kutatóknak vagy olvasóknak a népmesék szerencsét próbáló hőseihez hasonlóan számos akadályt kell leküzdeniük, mindig újabb kásahegyeken, megnyugtató válasz nélkül maradt kérdéseken kell átrágniuk … Tovább »
November 25-e a Nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja. Ebből az alkalomból szeretnénk emlékezni azokra a nőkre, és együttérzésünket kifejezni irántuk, akiket bármilyen erőszak ért, vagy ér. Ungár Utas Klára tragikus története csak egy a sok ilyen máig elhallgatott, … Tovább »
2022. október 18-án Dr. Frank Baron előadást tartott az Eötvös Tudományegyetem Germanisztikai Intézetében. Az amerikai Kansasi Egyetem nyugalmazott professzora a nemrég megjelent könyvét, „Az Auschwitzi jegyzőkönyv és Budapest, 1944”[1] című művét mutatta be a hallgatóknak.
Kedves … Tovább »
(és a vérzivatar előtt és után, valamint szakácskönyve)
Befejeztem egy regényt, és az Országos Széchényi Könyvtárban régi receptgyűjteményeket lapozgatok céltalanul. Rosenfeld Mártonné majdnem százéves szabadkai zsidó szakácskönyve nem először kerül kezembe. Néhányszor … Tovább »
Egy birodalom megingása és összeomlása
A Habsburg Birodalom időtlennek tűnt a 20. század elején. Legalábbis ezt sugallták Stefan Zweig „A tegnap világa” című keserédes visszaemlékezéseinek bevezető gondolatai. A csaknem ezeréves monarchiában „mintha minden örök életűnek … Tovább »
A politikai cionizmust az Osztrák–Magyar Monarchián belül a változatosság és sokszínűség jellemezte, amiképp az egyes tartományokban élő zsidók is sajátos (elsősorban Bécs felé fenntartott) politikai-társadalmi kapcsolattal rendelkeztek. Mivel Herzl Tivadar mozgalmát Bécsből irányította, … Tovább »
Az Egyenlőség 1918. november 9-én, nem sokkal az őszirózsás forradalom után, felidézte a „magyar zsidóságnak páratlanul izgalmas” hetét. A „forradalmi események” Magyarország több pontján „anarchiához” vezettek, „a zsidók martiriumát és szenvedéseit” hozva magával. … Tovább »
Meghatározások
A haszid világ és történetei a magyar irodalom számára nagyrészt a külföldi mintáknak és befolyásoknak, a kelet-európai jiddis-héber próza és még inkább a nyugat-európai, Martin Buber által meghirdetett zsidó reneszánsz, valamint a haszidizmust feltáró, … Tovább »
Ha valaki az 1900-as években a Lipótvárosról beszélt vagy írt, beszélgetőtársa vagy olvasója a kontextusból automatikusan kiértette, vajon az illető a főváros V. kerületére gondolt, vagy a fővárosi zsidó nagypolgárságra, amelynek e kerületnév évtizedek óta metaforájává vált.
Történész szerzőnk a zsidók sikerességének különféle magyarázatait tekinti át négyrészes sorozatában.
Hogyan keletkezhet egyenlőtlenség?
Hogy milyen módokon kerülhetnek egyesek előnyösebb helyzetbe, mint mások, azt mindannyian tudjuk Karinthy Frigyes Magyarázom a bizonyítványom[1] … Tovább »
Tanulmányom központi alakjai nők. Különböző életkorúak, társadalmi helyzetűek, más és más életúttal a hátuk mögött, vidékiek és Budapestiek egyaránt. Vannak közöttük, akik „törvénytelenül”, leányanya gyermekeként látták meg a napvilágot, vannak, akik csonka családban … Tovább »
Elöljáróban szeretném tisztázni azt, hogy mit értek cionizmuson általában, hiszen csak így lehet megfogalmazni azt, mi az, amiben a magyar állambiztonság, illetve a különféle pártszervek használata eltért attól, amit ma valamennyire is normatívnak tekinthetünk. A cionizmus tulajdonképpen … Tovább »
Bródy János, barátainak, rajongóinak Tini, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, szövegíró, zeneszerző, az Illés, majd a Fonográf együttes tagja ma, április 5-én ünnepli 75. születésnapját.
Budapesten született Bródy András matematikus-közgazdász, egykori munkaszolgálatos … Tovább »
„Minden taszított, ami zsidó volt, nem érdekelt sem a héber nyelv, sem a zsidók története” – írta önéletrajzában a tizenegy gyermekes zsidó családban született Himler Márton.*
Himler a 20. század ellentétekkel teli, sok támadást megért személyeinek az egyike volt. … Tovább »
Neológ és ortodox zsidó iskolázottság Székesfehérváron (1880–1886)
Iskolázottsági szakadék zsidók és nem zsidók között
A zsidók úgy fényévnyivel iskolázottabbak voltak a nem zsidóknál az emancipáció (1867) utáni és a holokauszt előtti korszakban.[1] Ha szabad mondanom, … Tovább »
„A világ népei a Világ népeinek igazai miatt léteznek.”
A vecsési Halmy Deutsch család története után nyomoztam, és így kerültek a kezembe azok az iratok, amelyek a negyedik zsidótörvényhez kapcsolódnak, és képet adnak a család teljes kirablásáról. A Halmy család nagy … Tovább »
Vallásos cionista mozgalom az 1950-es évek Budapestjén[1]
Engländer Tibort 1953. január 29-én vette őrizetbe az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) Budapesti Osztálya. A letartóztatások másokat is érintettek, másnap Forgács Jánost, Fényes Istvánt és Radó Miklóst tartóztatták … Tovább »
Tokaj-Hegyalja és vidéke, a környék, ami egykor gazdag és virágzó zsidó közösségeknek adott otthont, ismét gyakori jiddis nyelvű társalgástól és a héber imádkozástól hangos. Ugyanis évről évre egyre többen érkeznek külföldről Sátoraljaújhelyre, Bodrogkeresztúrra, Mádra … Tovább »
Molnár Kálmán (1881-1961) a 20. századi polgári magyar alkotmányjog-tudomány legjelentősebb művelői közé tartozott.
Közel fél évszázadig tartó pályafutása során az Egri Érseki Joglyceum (1907-1925), a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara (1926-1946), … Tovább »
A „Nemzet Vértanúinak 1918–1919” emlékmű és az ehhez kapcsolódó izraelita hitközségi iratanyagok[1]
Az 1919 nyarán létrejött és 1920 tavaszára megszilárdult ellenforradalmi rendszer vezetői, véleményformálói és történeti ideológusai szemében az 1918–1919-es forradalmak … Tovább »