Az emlékezés és a torzult valóságérzékelés tanulságai

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Auschwitz és Trianon

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

Józsefváros (és egy-két pesti kerület) zsidó népessége a 20. század közepéig

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben

„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.

Trianon helye a magyar társadalmi emlékezetben – A Szombat körkérdése

A válaszadók: Böcskei Balázs, Gerő András, Heller Ágnes, Kovács Éva, Köves Slomó, Radnóti Sándor, Somogyi Zoltán, Szilágyi Ákos, Szerbhorváth György, Szőnyi Szilárd, Wekerle Szabolcs.

A Waldsee 1944 című csoportos nemzetközi kiállítás a II. világháborúban meggyilkolt 565 000 magyar zsidónak állít emléket. A soha meg nem válaszolt 1944-es auschwitzi levelezőlapok művészek közreműködésével képeslappá változnak. A projekt 2004-ben indult, újabb és újabb munkákkal folyamatosan gazdagodik. A magyarországi holokauszt 70. évfordulóján 110 művész alkotását állítják ki a 2B Galériában.

Részlet Ámosz Oz Barátok között c. regényéből

Magyarországnak nincs szüksége embermentő intézkedésekre. Éberségre azonban igen. A napokban kaptam egy elektronikus levelet egy ilyen e-mail címről: “mindenzsidolognifog”. 

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

A Nagyfuvaros utcai zsinagóga az egyik legrégibb a negyedben, s ma is
mindennap többször összegyűlnek imádkozni a hívek. A közösség szilárdan
áll az időben, bár az utánpótlás gondjai jelen vannak.

A keresztény világot erősen megosztó, és a rabbinikus irodalomnak is egyik központi témáját adó ikonkultusz filozófiai és teológiai vetületeit járja körül a Jószöveg Műhely Kiadó könyvfesztiválra megjelent Örök képmás – Képteológia a zsidó-keresztény hagyományban című tanulmánykötete.

Ma Belső-Erzsébetvárost hívjuk zsidónegyednek, pedig azelőtt sosem nevezték így. Egyrészt, mert bár nagyrészt zsidók lakták, nem kizárólagosan; másrészt, mert bár nagyrészt ott laktak a zsidók, de nem kizárólagosan. A Belső-Erzsébetváros történetét taglaló epizód után sorozatunk folytatásában Lipótváros, Újlipótváros, Újpest és Józsefváros zsidó arcával nézünk szembe.
 

Mindenki kisebbség címmel október 17-én és 18-án rendezi meg hatodik alkalommal a Szépírók Társasága az Őszi Irodalmi Fesztivált a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szántó T. Gábor író, az esemény főszervezője az MTI-nek elmondta: a cím arra is utal, hogy minden ember „egyedi kisebbség”-nek születik, és a modern ember kisebbségi helyzetbe kerül azáltal is, hogy a tradicionális közösségek meginognak. 

A sátánisták jelképét, a fordított keresztet a nyakában viselő Kyra a békéscsabai zsidó temetőben pózolt meztelenül barátjának, több fotón magához is nyúlt.