Összesen 44 találat (21 - 40) : Szabó Stein Imre.
Amikor pár hónappal ezelőtt a Kertész-emlékülésen Turi Tímea visszaemlékezését hallgattam (A boldog Kertész),[1] nem is annyira az íróról mondottak érintettek meg, vagy az elméleti eszmefuttatás a holokauszttapasztalat művészi közvetíthetőségének problematikusságáról, hanem … Tovább »
Éppen száz éve, 1917 szeptemberében zajlott a zsidókérdésről folytatott vita Jászi Oszkár polgári radikális folyóiratának, a Huszadik Századnak hasábjain. Neológ és cionista, liberális és antiszemita szerzők feszültek egymásnak, megkísérelve bizonyítani vagy cáfolni a „zsidókérdés” létét Magyarországon. Cikkünkben eddig ismeretlen, a vitára érkezett hozzászólásokból idézünk a folyóirat ankétjának centenáriumára.
Az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg a Magvető Kiadó gondozásában a Tények és Tanúk sorozatban Király István naplója[1]. 2014 őszén, lakásunk felújításakor egy szekrény mélyéről kerültek elő a mállófélben lévő füzetek, amelyek apánk 1956-tól halála … Tovább »
Gyógyítás és gyógyulás a 20. század első felében, személyes emlékek tükrében
A Nyílt Társadalomért Archívum „Csillagos házak” akciójához kapcsolódva a Goethe Intézet a Németországból indult STOLPERSTEINE / BOTLATÓKÖVEK elnevezésű képzőművészeti projekttel emlékezik a zsidótörvények alá eső magyarok kényszerlakhelyre költöztetésének 70. évfordulójára.
„Ameddig ezen a helyen állok, Magyarországon senkit sem érhet bántódás hite, meggyőződése vagy származása miatt” – ígérte Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben, majd hozzátette: „Mi magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat.” Összefoglaló és kommentár.
A zuglói nyilasper során elhangzott néhány tanúvallomás – üldözötteké és segítségnyújtóké egyaránt – örökítette meg egyes zuglói lakosok bátor kiállását.
Könyvfesztivál alatt/után élvezettel merülhet a könyvtengerbe a kíváncsi olvasó. A zsidók története Magyarországon kötelezően beszerzendő kötetein túl ajánljuk az MTA Judaisztika Kutatócsoport új kiadványait; a Múlt és Jövő új Heller Ágnes-kötetét; Szücs Teri tanulmányait az Auschwitz-elbeszélés lehetőségéről a magyar irodalomban; a világhírű Arnon Grunberg frissen fordított regényét; valamint egy politikával és repüléssel foglalkozó magyar thrillert.
1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka, 2010 februárjában pedig egy teljes lapszámot szenteltünk a világhírű írónak. Az alábbiakban az akkor megjelent írások olvashatók a címre kattintva.
Capa egyetlen inváziót sem szalasztott el.
Vérbeli haditudósító volt, aki 1936 és 1954 között öt különböző háborút fényképezett végig, öt különböző hadszíntérről tudósított: a spanyol polgárháborúból, a japán-kínai háborúból, a második világháborúból, … Tovább »
I. B. Singer: Szerelmes történet
Egy poligámista regénye
Öt sír nyomában a Rákoskeresztúri új köztemető 298-as parcellájában Forrás: Népszabadság 2007. november 25. / Csapody Tamás Sokkal bonyolultabbnak ígérkezett a kutatás. Előzetesen azt gondoltam, hogy úgy lesz, mint ahogy Borban, Cservenkán, Jabukán, Szentkirályszabadján vagy … Tovább »
2007. június 21. Emlékező követ helyeztek el a holokauszt egyik újfehértói roma áldozata, Algács Gyula cigányprímás tiszteletére a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban csütörtökön. Gunter Demnig kölni művész úgynevezett “botlatóköve” az egykori gettó helyén, a kenyérgyár … Tovább »
A kő marad(Kertész Imre: A kudarc)
Eszik Verkának szeretettel
Auschwitz nem ábrázolható. Kertész Imre azt állítja, hogy mit sem ér a tényékhez való hűség. A tények ugyanis nem mutatják meg Auschwitz valódi arcát. A tanúságtétel igénye szervezi Kertész regényvilágát, … Tovább »
A száműzött nyelve
Olvasónapló Kertész naplóiról és esszéiről
(Kertész Imre: Valaki más. Magvető, 139 oldal, 890 forint.
A száműzött nyelv. Magvető 297 oldal. 890 forint)
A Kertész Imre életműsorozatban megjelent két könyv a rendszerváltást követő, kilencvenes évek … Tovább »
Sárdi Dóra
A magyar-zsidó irodalom
definícióját már rengetegen próbáltak megfogalmazni, de még nem született minden korra és történelmi helyzetre érvényes meghatározás. Elképzelhető – bármily paradoxul is hangzik, hogy a definíciókra egyébként általánosan jellemző örök … Tovább »
„A sajtó a modern kor agórája, a szabad diszkusszió színtere” A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Szombat 2000. május 14-én, a kelet-közép-európai Környezetfejlesztési Intézetben … Tovább »
Hiányjel
Zsidó sorsok magyar filmen 1945 után
1945 tavaszán még alig ért véget a háború, szinte el sem kezdődött a romok eltakarítása, de a filmgyártás újjászervezése már beindult Szükség volt a filmekre, nemcsak azért, hogy szórakoztassák a harcok és a fasizmus … Tovább »
Egy font húsA velencei kalmár a Tivoli Színházban
Shakespeare Velencei kalmárjának színreviteléhez a megírása óta nem kell különösebb apropót keresni, a téma folyamatosan műsoron van a történelem nagyszínpadán. Hálunk évtizedekig tabu volt, hiszen a zsidó-nem zsidó megkülönböztetés … Tovább »