Ma 75 éve halt meg Karinthy Frigyes. Ebből az alkalomból közöljük unokájával, Karinthy Mártonnal készült korábbi interjúnkat, melyben a család történetéről, nagyapjáról is beszél.

Paul-Henry Chombart de Lauwe (1918–1998), francia városszociológus írta, hogy egy társadalom képe a talajra íródott – utcák, terek, középületek és lakóházak mind-mind arról szólnak, hogy miként működik egy társadalom, és azon belül az egyes társadalmi csoportok. Noha õ a liberális … Tovább »

Érthető persze, hogy megtekintve az elnökbuktató Mazsihisz közgyűlésről készült videót, és egy nemrég kirobbant újabb ügy hallatán, sok hitközségi képviselő úgy gondolja, érdemes június 27-én zárt ülésen új elnököt választani. Félő azonban, hogy a zárt ülés a választási … Tovább »

Heves vitákat kavaró dokumentumok kerültek az elmúlt napokban a MAZSIHISZ-küldöttek postaládájába Horovitz Tamás elnökjelölt vállalkozásáról. Feladójuk, Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ volt elnöke és a választ fogalmazó Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, bő másfél évtizednyi … Tovább »

Az ügynökök köztünk járnak – de kit érdekel? – Gadó János írása

A rendszerváltás után csaknem negyedszázaddal a szolgálatok immár mélyen beépültek a hatalomba. Jelenleg nincs olyan politikai erő Magyarországon, ami a titkosszolgálati múlt feltárásában áttörést érhetne … Tovább »

2012. november 22-25.

Radnóti Zsuzsa dramaturg, az író özvegye és műveinek kiadója.

A Budapesti Zsidó Hitközség szeptember 3-i elöljárósági ülésén Streit Sándor megvált elnöki posztjáról.

A zuglói nyilasper során elhangzott néhány tanúvallomás – üldözötteké és segítségnyújtóké egyaránt – örökítette meg egyes zuglói lakosok bátor kiállását.

Előkészületek a budapesti zsidók deportálására, 1944. május–október

Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon című, két kötetes opus magnuma a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket a magyar társadalomban. Részletet közlünk a kötetből.

Az 1990 utáni történetírásban is a Horthy-rendszer kapcsán a korszak
antidemokratikus, autoriter, félparlamentáris jellegét szokás döntően
hangsúlyozni. Mintha elfelejtődnék az, hogy a rezsim negyedszázada nem
csupán ezért nem tartozik a magyar história fényes lapjai közé, hanem
azért sem, mert rendkívüli társadalmi igazságtalanság…

A tandíjfizetés elmaradása miatt a Budapesten 1905-ben született Arthur Koestlert kirúgták a bécsi Technische Hochschuléből, így mérnöki tanulmányait sohasem fejezte be. Egyetemi éveit Ady Endre németre fordításával, valamint ama zsidó párbajszövetségekben töltötte el, melyek az antiszemita diákcsoportosulásokkal mérkőztek, ha netán párbajképességüket elismerték. Ezeket a szövetségeket a cionizmus atyja, Theodor Herzl alapította Bécsben.

Londonban élő magyar író. Évtizedekig a BBC munkatársa volt, három évig Münchenben, a Szabad Európánál is dolgozott. Jelenleg az Info rádió londoni tudósítója. 24 éven át művészeti galériát működtetett a londoni Hamsteadben. Beszélgetésünk apropója népszerű könyvének … Tovább »

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Jelentősen enyhítették a részegen, drogos állapotban karambolozó Stohl
András elsőfokú ítéletét a Pest Megyei Bíróságon. A jogerős döntés 10
hónap letöltendő börtön.

Zsolt Béláék, Ignotusék már évek óta úgy járkálnak a magyar
életben, mint a Nyugati Kultúra és Felvilágosultság Rt., mint ma az
Egyesült Polgári Szabadság és Hamisítatlan Európai Humanizmus-Művek
kizárólagos jogú magyarországi vezérképviselői és jaj annak, aki ezeket
az árukat az ő megkerülésükkel közvetlenül nyugatról hozza be, még
inkább jaj annak, aki ezeket az árukat az ő világszabadalmuk ellenére
hazai műhelyben, hazai nyersanyagból meri előállítani

„1949-50-ben jártunk el a templomba. Egy este hazajött a papám, és azt mondta jiddisül a mamámnak: képzeld, elveszik a zsinagógát. Kezdődtek az antiszemita – „cionistának” – mondott szovjet orvosperek, beszélték, hogy minden zsidót ki fognak telepíteni innen Kárpátaljáról is Birobidzsánba, az úgynevezett zsidó autonóm köztársaságba, a keleti határvidékre.”

„A Tilos az Á a régi Bakony étteremben volt. Mindig odajártunk. A Fidesz
ott tartotta a gyűléseit lenn a pincében, de volt ott kuplerájtól
kezdve minden. Ha nagy társasággal, barátokkal mentünk az éjszakába,
akkor mindig odamentünk, mert ott biztosan volt hely. Aztán egyszer
megkérdeztük, hogy kié a hely.