„Nem lehetséges az Édenkert olyan átrendezése, ahol a kígyó nem jelenik meg benne”[1]

Spiró György Diavolina című regénye Makszim Gorkij életének utolsó szakaszát mutatja be a sztálini diktatúra éveiben.

…szerelmének, a cselédből lett orvosnak az elbeszélésében. Az író az MTI-nek elmondta: többet kutatott ehhez a mintegy 200 oldalas regényhez, mint a monumentális … Tovább »

A magyar–izraeli kulturális kapcsolatok elmélyítése, valamint az  izraeli magyarok és Magyarország közötti kapcsolatok megerősítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesítette Miron Eszter nyugalmazott levéltárost, a Történelmi Magyarországról Bevándoroltak Szövetségének jeruzsálemi elnökét.

Spiró György Helló, doktor Mengele! című darabját mutatják be Szatmárnémetiben Lendvai Zoltán rendezésében.

Hosszú betegség után elhunyt Berkovits György, író, szociográfus (1940-2018).

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.

Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál

Az önazonosság magától értetődőségének elvesztése ismerős trauma azok számára, akik nemcsak osztályt, vallást, de országot is váltanak – önként vagy kényszerből, asszimilációjuk reményében, túlélésük érdekében. Másként történik ugyanez mindazokkal, akik saját … Tovább »

„A magyar-zsidó irodalom története – kivirágzás és kiszántás” címmel átfogó monográfia jelent meg Kőbányai János tollából. A mintegy 700 oldalas hatalmas munka arra vállalkozott, hogy a magyar-zsidó irodalom teljes történetét bemutassa.

Történelemversennyel, filmvetítésekkel, kiállítással, konferenciával és színházi előadással emlékeznek a vészkorszak áldozataira Hódmezővásárhelyen hétfőtől – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Két és fél kudarcot vallott kísérlet után szkeptikusan látja a magyarországi zsidóság integrációjának esélyeit. A volt szerkesztő, ellenzéki aktivista, jogvédő, politikus az ország jövője miatt is aggódik, mert úgy látja, ismét egy agresszorral szövetkezünk, és ismét a vesztes oldalra kerülhetünk, mint annyiszor a történelemben.

Szerettei, barátai és tisztelői vettek végső búcsút Bächer Iván írótól és újságírótól, a Népszabadság  emblematikus munkatársától a Kerepesi temető Fiumei úti Sírkertjének ravatalozójában.

Bächer Iván hosszú súlyos betegség után 56 éves korában hunyt el. Utolsó … Tovább »

Spiró Jeruzsálemben

Téved, aki a tradíciótiszteletet és a modernizációt vagy-vagy viszonyban képzeli el; aki társadalomszervező elvként képes csak az egyiket, vagy csak a másikat elgondolni. Ami magyarországi viszonyaink között azt is jelenti, hogy talán a népi és az urbánus kifejezéseket is ideje volna kivonnunk aktuális szókészletünkből, és nyugodtan átadhatjuk őket az irodalomtörténetnek.

Nagyot tévednek azok, akik úgy gondolják, hogy Orbán Viktor most a jó
viszony fenntartása érdekében az Új Színházat egykori
polgárikör-társának, Vonának, illetve pártjának ajándékozta oda.

György Péter Apám helyett című könyvében apja felejteni akarásán keresztül a Kádár-kor lelkét fejti meg, Gárdos Péter lágerből szabadult apja történetéből szerelmes regényt farag Hajnali láz címmel. Feledékeny Magyarországról, zsidó szégyenről, tabunak számító Trianonról és újrakezdődő bűnbakképzésről az origo diktafonja mellett beszélgetett a két szerző. Az emlékezettörténet nem á la carte étterem.

A huszadik század volt – a Templom lerombolása óta először – a zsidó évszázad. A zsidók példátlan, az európai modernséget meghatározó kulturális-tudományos teljesítménye és politikai radikalizmusa, majd az európai zsidóság kiirtása (a második világháború centrális eseménye, nem is olyan titkos lényege), Izrael állam megalapítása és védelme a szovjet tömb által támogatott arab hadseregekkel és gerillákkal szemben…