Összesen 47 találat (1 - 20) : Schein Gábor.
Mitől érvényes ma is a hatvanéves Rozsdatemető?
Fogadtatástörténeti görbe
A Rozsdatemető megjelenése 1962-ben sokak szemében kulturális jégkorszak végét jelezte. Fejes (és néhány generációs társa, Cseres, Sánta, Galgóczi) ekkortájt megjelent műveiben addig politikai … Tovább »
“Egyre szenvedélyesebben érdeklődünk arról, kik vagyunk, honnan érkeztünk, milyen családi hagyományok örökösei lehetnénk, ha ismernénk őket, eljutottak volna hozzánk.
A múlt napról-napra népszerűbb, genetikai tesztek, családfakutatások jelzik mohó személyes … Tovább »
A feladat, miszerint összegzést kellene írnom a „kortárs magyar zsidó irodalomról”, pontosan annyi robbanótöltetet rejt magában, ahány jelzője van a kifejezésnek – de maradjunk csak a „zsidó irodalom” szóösszetételnél, amely a legnagyobb kihívást tartogatja a számunkra.
Az … Tovább »
A szegedi zsidó hitközség vallási vezetőjeként közismert Kendrusz Attila. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy vallási vezetői, közösségépítői és lelki gondozói tevékenysége mellett szenvedélyesen szereti a zenét, trombitál, heti 3-4 alkalommal edzőterembe jár, sőt a lőtéren … Tovább »
Goldstein Imre író nevét kevesen ismerik Magyarországon, pedig az Amerikai Egyesült Államokban a magyar irodalom egyik legfontosabb népszerűsítőjének, fordítójának számít: Nádas Péter, Mészöly Miklós, Sarkadi Imre írását is átültette angol nyelvre.
Goldstein ugyanis … Tovább »
Amióta a zsidók előtt megjelent az örökös reménység és örökös csalódás körforgásával járó integráció és emancipáció délibábja, azóta az öngyűlölet gazdag tárháza is megnyílt előttük.
Rafal Pankowski lengyel történész és politikai aktivista fejtette ki egy … Tovább »
Idén május 10-ére esik jom Jerusalajim, Jeruzsálem napja, amely a szent város egyesítésére emlékeztet a hatnapos háború során, 1967-ben. Vajon mit jelent ma a város neve a köztudatban? Két aktuális példán mutatja be Jeruzsálem nevének fel- és kihasználását Biró Tamás, az OR-ZSE … Tovább »
A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) új online irodalmi sorozatában Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélget jeles írókkal, költőkkel, irodalmárokkal.
Schein Gábor író, költő lesz az első vendége a BZSH új irodalmi sorozatának április 13-án, kedden este 6 … Tovább »
„A megtévesztési hadjárat még Auschwitzban is folytatódott. Adtak egy levelezőlapot meg egy ceruzát – mondotta tanúvallomásában Földi Márton – és ránk parancsoltak, hogy írjunk a családunknak. Én a nővéremnek írtam, Budapestre. A szöveget egy SS-legény vagy egy kápó diktálta. … Tovább »
Elkezdődött Enyedi Ildikó legújabb filmjének forgatása hétfőn Hamburgban, amely Füst Milán A feleségem története című regénye alapján készül európai koprodukcióban.
Az Arany Medve-díjas és Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről rendezője most Füst Milán több … Tovább »
Egyesületünk elnöksége megdöbbenéssel és értetlenséggel áll az előtt a Gerő András történész gerjesztette médiakampány előtt, amely semmi mást nem szolgál, mint a harminc éve sikeresen működő zsidó civilszervezet lejáratását.
Az indokot Füst Milán kiváló író … Tovább »
Füst Milán talán a leggyakrabban idézett, legismertebb mondata ez: „életrajzom sincs, csak munkarajzom van” – amely egyébként így hangzik az előző mondattal együtt, teljes kontextusban A feleségem történetének francia kiadásához csatolva (lefordítva természetesen): „Nem vadásztam … Tovább »
Schein Gábor tizedik verseskötete az Üdvözlet a kontinens belsejéből. A Jelenkor Kiadónál megjelent műből közlünk három darabot.
A vaskorszak után
Föllázadt a nyár, de nem volt rózsája, se indulója.
Októberben esőkbe bújtunk, az út mentén
elgázolt kutyák feküdtek. … Tovább »
Sinkó Ervin halálának 50. évfordulóján kétnapos emlékkonferenciát rendez a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara
Időpont: 2016. március 27-28.
Helyszín: ELTE-BTK Kari Tanácsterem
Pontos cím: … Tovább »
„Zsidónak lenni”, a magyar (és nemzetközi) társadalmi életre vonatkozólag legbonyolultabb, legmeghatározatlanabb, akár kívülről értik valakire, akár az illető önmeghatározásáról szól.
Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.
A Petőfi Irodalmi Múzeum a Holokauszt emlékév keretében november 25-én kedden nyitja meg “a törés a szavakban van” – Holokauszt-emlékezet és irodalom című kiállítását, november 28-29-én pedig Trauma – Holocaust – Literature címmel rendeznek nemzetközi tudományos konferenciát.
Osztovits Ágnessel, Szegő Jánossal és Vári Györggyel beszélget Várnai Pál
Schein Gábor és Szűcs Teri szerkesztésében “Zsidó” identitásképek a huszadik századi magyar irodalomban címmel jelent meg tanulmánykötet az Eötvös Kiadó gondozásában.
Paul Celan (1920-1970)