Mi a magyarázat a Szírián és Irakon vegigsöprő horrorhullámra? Régen látott napvilágot ennél provokatívabb írás a Közel-Keletről.

Lengyelország a zsidó származásáról mit sem sejtő apácanövendék történetét, vagyis az Ida című filmet jelöli Oscarra. A hatvanas években játszódó mű rendezőjével a lengyelek háborús bűneiről és a múltfeldolgozásra való hajlandóságukról is beszélgettünk.

Komoly felháborodást váltott ki Izraelben egy Berlinbe emigrált fiatalember bolti számlája, melyet feltöltött facebook-oldalára. Ez azt bizonyítja, hogy egy izraeli csokipuding harmad annyiba kerül Németországban, mint Izraelben – pedig a jövedelemviszonyok hasonlóak a két országban.

Édesanyja várta fiát a repülőtéren Pristinában, ahova a titkosszolgálat hazaszállította a kis dzsihád harcost, akit papája rabolt el Koszovóból. Az apa dzsihád fegyveres Szíriában, ahol a kisfiút is lehetett látni iszlamista honlapokon, amint köszönti a Kalifátus fekete lobogóját.

Számtalan értelmiségi álma ez: veszik a könyvét, mint a cukrot, vidéki fellépése előtt a világszerte egyik legismertebb rajzfilmfigurával mossák egybe, szót képeznek a vezetéknevéből, és az egyik vezető párt vezére fakad ki, hogy ne már ő uralja a közbeszédet.

A Berlini Zsidó Múzeum és a jeruzsálemi Jad Vasem

Szerdán lesz hetven éve, hogy Horthy Miklós megpróbálta kivezetni Magyarországot a második világháborúból, ami csúfos kudarccal végződött. Egy új kutatásból most az is kiderül, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már 1943-ban közvetítőn keresztül tapogatózó tárgyalásokat kezdett a szlovákokkal egy esetleges közös kiugrásról. Ám Pozsony előbb Kassát akarta cserében, majd inkább a románokkal és a horvátokkal fogott össze a területi revízió érdekében. Végül a szlovákok a románokat követve szakadtak el Németországtól és kezdtek háborúba a megszállt Magyarország ellen. Janek Istvánnal, az MTA BTK Történettudományi Intézetének munkatársával a friss kutatásairól beszélgettünk.

…és két francia kamaszlány, akik beleestek

Őrület a köbön.

Az Index információi szerint Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke november elejére rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy a testület döntsön a BZSH ügyvezető igazgatójának sorsáról.

Tordai körlevélben tudatta a hitközség tagjaival, hogy fegyelmi eljárást … Tovább »

Kamenyec-Podolszkijtól Auschwitzig címmel október 12–14-én nemzetközi emlékkonferenciát tart a Wesley János Lelkészképző Főiskola és az amerikai Nazareth College. Iványi Gábort, a WJLF rektorát kérdeztük.

Az izraeli-libanoni határtól alig négy kilométerre évtizedekkel ezelőtt kikiáltotta függetlenségét egy különös hippi” mikroállam, amely békében él szomszédságával, s immár mintegy tizenöt éve beletörődtek létébe az izraeli hatóságok is.
Eli Avivin, az önálló” mikronemzet … Tovább »

Tompa Andreával beszélget Eszéki Erzsébet

A Veritas Intézet főigazgatója Ungváry Krisztián történésszel folytatott nyilvános vitát, ahol alkalma nyílt kifejteni: ma is mindent úgy gondol az 1941-es „idegenrendészeti eljárásról”, mint ominózus kijelentései idején.

Hogyan viszonyult  Tormay Cécile a homoszexualitáshoz magánéletében, írói munkásságában? A nemi identitásra való rákérdezés nem csupán járulékos jellege lehet a tudományos megismerésnek, hanem olyan szempont, amely alapvetően befolyásolhatja a képek, irodalmi szövegek megítélését, de tanulságos lehet a későbbi értékelés szempontjából is. 

Hogy miért nem rasszista, hanem csak egy közhelyes barom Bánó András?

Kapedli és kokárda
A Szombat körkérdése a 21. századi magyar-zsidó identitásról.

Efraim Zuroff, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal központ igazgatója, aki egykori nácikat kutat fel, elítélően írt arról, hogy szombaton Lettországban egy olyan musical bemutatóját tartják, amely egy második világháborús náci kollaboránsról szól.

Néhány alternatív szukka azoknak, akik már unják a régi formákat.

Részlet a Nobel-díjas író regényéből