„…a zsidó szellem kétezer év óta sok nyelven nyilatkozott meg és létrehozott egy soknyelvű irodalmat, amelyet azonban a soknyelvűség miatt a zsidó irodalom egységes megjelölésétől megfosztani nem szabad.”

(Bacher Vilmos, 1911)

A magyar-zsidó irodalom létformái című konferencia … Tovább »

Összefoglaló a Szombat és a Yahalom Zsidó Szabadegyetem által szervezett konferenciáról

Az előadások bevezetői szinte kivétel nélkül a következő három alapkérdésre próbáltak választ adni:

Ki a zsidó író? Milyen ismérveket vegyünk figyelembe? Egyáltalán maga az alkotó … Tovább »

Rácz Péter: Pinhász rabbi sakkozik
„Csak” a tények
Szántó T. Gábor: A diaszpóra könyve
A groteszk szépsége
Lózsy Tamás: Történelem üvegnegatívon
Götz Eszter: A brooklyni testvér
Nézz vissza haraggal?
Csohány János: A református sajtó a zsidó recepcióért
Raj Tamás: Az … Tovább »

Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) 1995. évi tisztújító képviselő-testületi üléséről

Előzmények

A KÖZGYŰLÉS TÉTJE JELENTŐS VOLT, miután a vallásos zsidóság 90 százalékát képviselő budapesti szervezet élén elnökcsere volt esedékes, a kilencve­nedik … Tovább »

Adalékok a torzóban maradt 1952-53-as budapesti zsidóellenes tisztogatásokhoz*

A MOSZKVAI PRAVDA 1953. január 13-i közlemé­nye utáni napon a Szabad Nép is hírül adta, hogy „cionista orvosgyilkosok csoportját” leplezték le a szovjet állambiztonsági szervek. A név szerint is felsorolt … Tovább »

A Hit Gyülekezetének kebelében megalakult Teljes Evangéliumi Diák- és Ifjúsági Szövetség (TEDISZ) az 1994-es holocaust em­lékévben országszerte számos megemlékezést szervezett. Azzal, hogy e megemlékezéseken nem csupán részt vett, hanem ezeket kezdemé­nyezte is, teljesen egyedül … Tovább »

1994. november 2-án közgyűlést tartott a MA­GYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGE. A napirenden két téma szerepelt: dr. Schweitzer József országos főrabbi, a Rabbiképző Intézet főigazgatójának beszámolója a zsidó oktatás jelenlegi állásáról, majd dr. Losonci András igaz­gató … Tovább »

(8) Igaz emberek

Haszidé ummot ha-olam. Így nevezik héberül azokat a nem zsidókat, akik a zsidóüldözések idején életet mentettek. Hszide umesz ho-ojlem. Righteous gentiles. „Igaz emberek” a világ népei körében.

Friedrich Born

(1903-1963)

1944. május 9-én érkezett meg … Tovább »

(6) Vészkorszak, II.

Már május végén készen állt a német terv a budapesti zsidóság „koncentrálás”-ára. Eichmann egyetlen nap alatt akarta keresztülvinni, július közepén. Bizonyítékok nincsenek róla, de emlékezésekben többször felbukkannak a terv részletei. Elterjedt, … Tovább »

..házamban és falaimon belül, különbül, mint a fiak és a lányok… (Jes 56,5)

A fenti sorok Jeruzsálemben, a Jad Vasem emlékparkban olvashatók, ahol megörökítik azon nem zsidók nevét, akik a Holocaust idején zsidókat mentettek. Eddig 11 000 Igaz Embert találtak meg, köztük a … Tovább »

Karsai László: Zsidók és kommunisták*
Pelle János: Szlovákia, zsidók nélkül
Valuch Tibor: A korszerűtlenség dicsérete
Robotos Imre: Román munkaszolgálatban
Surányi András: Öncsonkítók
Hernádi Miklós: Numerus clausus, kvótarendszer, pozitív diszkrimináció*
H. M.: A magyar Holocaust … Tovább »

1990 nyarán Londonban megalakult a kizárólag parla­menti képviselőkből álló Interparlamentáris Tanács az Antiszemitizmus Ellen elnevezésű nemzetközi szervezet. Miután a Tanács tagjai közé választott, úgy gon­doltam, nem nekem kell képviselnem ott a magyar Parlamen­tet, hanem az … Tovább »

Összefoglaló a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1993. október 31-i közgyűléséről

Székely Gábor („civilben” Budapest főpolgármester-helyettese) a közgyűlés levezető elnöke az üdvözlő szavak után azzal kezdte, hogy a hozzávetőleg 1500 főnyi tagságból a határozathozatalhoz … Tovább »

A Pesti Hírlap 1993. április 15-i számának címoldalán „kivételezett állampolgárokat” leplez le. A lap értesülése szerint ezek a kivételezettek egykori izraelita elhurcoltak a Társadalombiztosítási Alaptól jelenleg 6150 forint segélyben részesülnek. Az újság jó szimatú munkatársa … Tovább »

Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1993. május 2-i összevont Képviselőtestületi közgyűléséről

Raj Tamás nyitóimája után melyben a főrabbi a „Mélységből kiáltunk hozzád” kezdetű zsoltárt idézte Kéri Lajos, a … Tovább »

(Sándor Tibor: Őrségváltás. Magyar Filminlézet, 1992. 199 oldal, 120 forint.)

E kötetben dokumentumok és tanulmányok kaptak helyet a harmincas-negyvenes évek magyar filmgyártásáról. Olyan játékfilmekről szólnak, melyek annakidején a szélsőjobboldal politikai céljait kívánták … Tovább »

Két könyvkereskedő cég (Ex Libris kft. Budapest Gondos & Sosanna, Haifa) összefogásának eredményeképpen már született egy könyvkiállítás: 1991 szeptemberében a Váci utcai Trade Center kiállítótermében voltak láthatók az Izrael Államában az utóbbi években napvilágot látott … Tovább »

A kiszorítottak lázadása

 Beszélgetés Engländer Tiborral

-Hogyan zajlott a te 56-os forradalmad?

Elöljáróban el kell mondanom, hogy én októberben még nyaraltam, a forradalomról az üdülőben értesültem és november 1-jén jöttem fel Pestre gyalog autóra, teherautóra felkéredzkedve. … Tovább »

A magyar zsidók, akik mintegy 5 százalékát, 1945 után pedig alig 1 százalékát adták az ország lakosságának, fontos, néha aránytalanul nagy szerepet játszottak az ország XX. századi történelmében.

Manapság számos antiszemita úgy összegzi az 1945 utáni magyar történelmet, … Tovább »

1. Hadd kezdjem 1930-cal.* Apám, aki az Egyenlőség főszerkesztője volt, emlékirataiban felidézi ezt az idő- pontot, a magyarországi asszimilációs zsidóság háború utáni konszolidációjának csúcspontját. Az általa szerkesztett Egyenlőség 1930-ban ünnepelte 50. évfordulóját. „Elkövetkezett … Tovább »